Durva szabálysértési bírságok április 15-től

Április közepétől fix összegű lesz a helyszíni közlekedési bírság. A fix bírságokat azokra a szabálysértésekre vezetik be, amelyeknek a gyakorisága és súlyossága azt indokolja. Az új törvény célja olyan rendszer kialakítása, amely hatékony és gyors eljárási lehetőségeket biztosít, valamint amelyben a szabálysértés elkövetőjének már nem fűződik érdeke az eljárás indokolatlan elhúzódásához.

A gyorsítás érdekében a szabálysértés elkövetőjét lehetőleg már a helyszínen, de legkésőbb harminc napon belül felelősségre lehet majd vonni. Azokban az eljárásokban, amelyekben a tényállás tisztázott, a hatóság vagy a bíróság az eljárás alá vont személy meghallgatása nélkül hozhat határozatot. A törvény kibővíti a büntetési lehetőségek körét, amely lehet pénzbírság, elzárás és közérdekű munka. Ezeket önállóan, de akár együtt is ki lehet szabni.
Előtérbe kerül a helyszíni bírságolás, a cél az, hogy az ügyek jelentős részét így zárják le. A helyszíni bírság öt- és ötvenezer forint között lehet, azonban ismételt elkövetés esetén akár hetvenezres bírság is kiszabható lesz. Az általános szabálysértési hatóság a jegyző helyett állami szerv, mégpedig a járási hivatal lesz.

Újítás a szabálysértési elzárás bevezetése, amelynek lényege, hogy meghatározott szabálysértések esetén, ismételt ? fél év alatt kétszeri ? elkövetés esetén elzárást is kiszabhat a bíróság még akkor is, ha a cselekmény eredetileg nem lenne ilyen szankcióval büntethető. Ez alól kivétel a helyszíni bírságolás vagy a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése. Az elzárás egy naptól hatvan napig terjedhet. Ilyen büntetést szabhat ki a bíróság például magánlaksértés, önkényes beköltözés, rendzavarás, garázdaság, tiltott kéjelgés vagy éppen feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel esetén. Ebbe a körbe tartozik az ötvenezer forintot meg nem haladó lopás, sikkasztás vagy orgazdaság is. A vagyon elleni bűncselekményeknél, illetve a tulajdon elleni szabálysértéseknél ugyanis az értékhatár húszezer forintról ötvenezerre emelkedik.
A meg nem fizetett pénzbírság és helyszíni bírság közérdekű munkával is megváltható lesz. Tekintettel arra, hogy a pénzbírságnak a tapasztalatok szerint nincs jelentős visszatartó ereje, a törvény a bírság legalacsonyabb összegét ötezer forintra, legmagasabb összegét 150 ezer forintra emelte. Az elzárással is büntethető szabálysértések esetén ugyanakkor ennek dupláját is ki lehet szabni.

Közlekedési szabálysértéseknél, például ittas vezetésért, ha az nem minősül bűncselekménynek, az alkoholos befolyásoltságtól függően 30-50 ezer forintba fájhat a helyszíni bírság összege, míg a pénzbírságé 60-tól 100 ezer forint között mozog.Az elsőbbségre, illetve az előzésre vonatkozó szabályok megsértése 30, illetve 70 ezer forint helyszíni bírságot jelenthet. Annak a sofőrnek pedig, akit jogosítvány nélkül kapnak el, a helyszínen 50, később befizetve 150 ezer forintos büntetéssel kell számolnia. A lejárt műszakiért is mélyen a zsebbe kell nyúlni: ha ez több mint egy, de kevesebb, mint három hónapja járt le, a helyszíni bírság összege 30, a pénzbírságé 70 ezer forint. Ha több mint hat hónapja, a büntetés 50, illetve 100 ezer forintra nő. A vízi közlekedésben a hullámkeltés tilalmának megszegése és a másodfokú viharjelzés megsértése is súlyos összegektől “szabadíthatja meg” a szabálysértőt: 30 ezer forintos helyszíni és 70 ezer forintos pénzbírsággal kell számolni. Aki pedig szmogriadó idején engedély nélkül kocsikázik, helyszíni bírságként 40, pénzbírságként 80 ezer forintot lesz köteles fizetni.
A BM szerint jó az új rendszer. A cél, hogy tovább javuljon a közlekedés biztonsága, csökkenjen a súlyos balesetek száma, illetve a ?divatos? szabálysértéseket vissza lehessen szorítani. A belügyminisztérium álláspontja szerint azért jó az új rendszer, mert egyértelmű, hogy melyik szabálysértésért mennyi büntetés jár. Úgy vélik, a tervezet biztosítja, hogy az egyes jogsértések elkövetése esetén a szubjektív elemeket kizárva lehessen bírságolni. A meghatározott összegű pénzbírság alkalmazása hozzájárul a jogbiztonság erősítéséhez is, mivel mindenki előtt egyértelművé válik, hogy egy adott szabálysértés mekkora büntetést von maga után.
A Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke  képtelenségnek tartja a fix összegű bírságok bevezetését. Kovács Kázmér szerint már az objektív felelősség intézményének bevezetése kapcsán is voltak fenntartásaik a törvénnyel kapcsolatban. A közigazgatási bírságok körében azonban ezek az utólagos korrekciók után elfogadhatóak és méltányolható intézkedések voltak. Hozzátette: valóban volt olyan igény a társadalom részéről is, hogy a kiemelt esetekben – ha sehogyan sem sikerül a konkrét elkövető kilétét bebizonyítani – legyen felelőse a jogsértésnek. Ennek nyomán viszont olyan mértékben javultak a baleseti statisztikák, hogy Kovács Kázmér szerint indokolatlan egy ilyen teljesen idegen rendszer bevezetése.
Mint mondta, nem lehet azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy az új szabályozás leértékeli a hatóságok szerepét. A rendőrök elvesztik ?kegyelmi? jogukat, a bíró pedig, ha nem kap lehetőséget a körülmények figyelembevételére, akkor mechanikus feladatokat lát el, jogászi tudása feleslegessé válik. Az ügyvéd szerint egyébként a nemzetközi gyakorlatban sem jellemző a fix bírságolás.

forrás: Hír24, Magyar Hírlap