Elnapolták a vitát a járások kialakításáról

A fogalmak tisztázatlanságát, a kormány államosítási szándékát, a koncepció kidolgozatlanságát kifogásolták a parlamenti képviselők a járások kialakításáról szóló vitanapon. Döntés nem született, elnapolták. Hiábavalónak tűnik a korábbi markáns kormányzati kommunikáció, a felszólaló képviselők és a szakértők is egyetértenek abban, hogy a múlt év végén módosított törvényjavaslat az önkormányzatiság felszámolását és egyértelmű “államosítási” szándékot takar.A Navracsics Tibor közigazgatási miniszter által jegyzett előterjesztés szerint a járások kialakításával kapcsolatos változtatások elsősorban az egyes jegyzői hatáskörbe tartozó feladatok, az okmányirodák és az ügyfélszolgálati kirendeltségek járási hivatalokhoz való kerülését jelentenék. Ezzel kapcsolatosan kedden az országgyűlésben Szabó Erika államtitkár expozéjában csak a múlt heti sajtótájékoztatóján elmondottakat ismételte.

A járások 2013. január 1-jétől kizárólag államigazgatási területi egységet jelentenek majd. A cél az egyablakos ügyintézés megvalósítása, az, hogy az emberek könnyebben, gyorsabban intézhessék ügyeiket, ennek határideje 2013 vége. Így addigra minden járási székhelyen és mindenhol, ahol most okmányiroda van, azaz 300 helyszínen működne kormányablak.
A járások kialakítása “annak az áldatlan állapotnak vet véget, hogy a jegyző végez államigazgatási feladatokat, sokszor megfelelő finanszírozás nélkül”. A járásokról szóló törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy a feladatok átvételével az azok ellátásához szükséges ingó- és ingatlanvagyon átkerüljön az államhoz, a járási hivatalhoz. A polgármesteri hivatalban dolgozóknak lesz munkájuk a járási hivatalban is, ahol kormánytisztviselőként fognak dolgozni. Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka a reformmal kapcsolatos narratívát követve azt mondta, a “jó állam” kialakítása a cél.
A Napi Gazdaság által korábban megkérdezett szakértőket visszhangozta Lamperth Mónika, az MSZP vezérszónoka. A koncepció nem ad választ arra, hogy miben lesz jobb az új struktúra, az átalakítás mit jelent az állampolgároknak, mi lesz a kistérségekkel, kikből áll majd a járási hivatalok személyzete, illetve hogy azokat ki vezeti. Az MSZP-s képviselő hozzátette, a kormány célja az önkormányzatok kiüresítése és azok vagyonának államosítása. Párttársa, Tóth Tóbiás szerint “pénzszűke idején” nem lehet megtenni, hogy nem közlik, mibe fog kerülni a rendszer.
A KDNP az “államigazgatási dzsungel” rendbetételének szükségességét hangsúlyozta a járások kialakításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában, míg a Jobbik és az LMP szintén államosításra hivatkozva és a hatástanulmányok hiánya okán bírálta az előterjesztést. Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát elnapolta.

forrás: Napi Gazdaság