Komoly önkormányzati forráselvonások lehetnek

Kormánypárti konfliktusokat generál az önkormányzati rendszer átalakítása, miközben 2005-2013 közt lényegében 27 százalékos a forráskivonás a mostani tervek alapján, írja a Policy Agenda elemzőcég. Ezen túl korlátozzák a települések mozgásterét azzal, hogy hitelfelvételeiket a kormányzatnak kell ezek után előzetesen jóváhagynia, ami lényegében bármely fejlesztést ellehetetleníthet. A kormány tavaly év elején megfogalmazott szándéka szerint az önkormányzati rendszerben a méretgazdaságosság növelésével, a feladatok felülvizsgálatával és a hitelfelvétel lehetőségének korlátozásával érdemi megtakarításokat lehet elérni.  A tervek szerint ezekkel az intézkedésekkel 2012-ben 15 milliárd forintot, míg 2013-ban 100 milliárd forintot lehet megtakarítani.

A tervek végrehajtásának az önkormányzatiság szempontjából jelentős ára van, ráadásul erősen kérdéses a megvalósíthatósága is.Ha azt nézzük, hogy a központi költségvetés mennyit áldoz a településekre, akkor ezek a tételek valóban jelentős forráskivonást jelentenek. Ebben az évben a költségvetési törvény szerint 1.041 milliárd forintot biztosítanak az önkormányzatoknak, amit saját bevételekből kell kiegészíteniük. A tervezett csökkentéssel ez az összeg 10%-kal lesz kevesebb jövőre, mint idén volt. Összességében 2005 és 2013 között ez egy drasztikus 27%-os forráskivonást jelentene (ebben benne van a jövőre a járásokhoz átkerülő feladatok lebonyolítására szánt összeg is).
Mindezt úgy, hogy bár elveszik a járási rendszer kialakításával az államigazgatási feladatokat a jegyzőktől, valamint a közoktatási intézmények is átkerülnek a kormányhoz, ettől még ezeket a feladatokat valahogyan el kell végezni, vagyis ez ugyanúgy forrást igényel a központi költségvetéstől. Ráadásul nem egyértelmű, hogy a járási rendszer létrehozásával és az oktatási rendszer átalakításával megteremtődne-e a lehetőség egy ekkora mértékű forráscsökkentéshez.
Az önkormányzatok teljes bevételének jelenleg is a 32,5%-a származik a központi költségvetéstől. Várakozásaink szerint a jövő évben tervezett megtakarítások nagy részét ráterheli az önkormányzatokra a kormány. Ezt úgy kívánják politikailag kezelni, hogy növelik az önkormányzatok saját bevételszerző képességét, azaz a települések az adó beszedési oldalon kapnak még nagyobb mozgásteret és érdekeltséget. A kormány nyugodtan gondolhatja azt, hogy a kiesést megkeresik saját bevételi oldalukon a települések.
Ugyanakkor – és ez a forráskivonás legnagyobb veszélye – nagyon differenciált a magyar településrendszer. Vannak, ahol képesek a helyi cégektől, lakosságtól további forrásokat begyűjteni, míg főleg a kisfalvas részeken szinte semmi remény sincs a mostani saját bevételek növelésére. Ez pedig még erősebb leszakadást eredményezhet.

Hitelből sincs működés, vége a korlátlan hitelfelvételeknek

 A kormányok az éves költségvetési hiány meghatározásakor azzal a nehezen becsülhető faktorral is számolnak, hogy mekkora lesz az önkormányzatok működési vesztesége. Ennek oka, hogy a tavalyi évig minden település saját maga dönthette el, hogy milyen szerkezetű költségvetést készít. Ha többet kívánt költeni, mint amit bevételei lehetővé tettek, akkor a különbözetet hitelfelvételből megoldhatta. Ebben a tekintetben csak a település hitelképessége jelentette a határt.
Az ún. stabilitási törvény eredményeképpen  a kormány elérte, hogy ezentúl lényegében engedély köteles az önkormányzatok hitelfelvétele. Ezzel pénzügyi oldalról megteremtette a garanciákat, hogy a tervezettnek megfelelő hiánya legyen csak a településeknek, és ne kelljen év közben a központi költségvetésnek konszolidációs lépéseket végrehajtania. Ugyanakkor ezzel arra is lehetőséget teremtett, hogy operatív, és alkalomadtán politikai célokra is kiterjedő beleszólása legyen a települések életébe. Azaz, ha meg akarja akadályozni egy település fejlesztési elképzeléseit, akkor a jelenlegi szabályok alapján erre minden jogosítványa meg van. Ezzel akkor is élhet, ha pénzügyi okok nem is szólnak valamely fejlesztési szándék meggátolására.
Érdemes megnézni az önkormányzati gazdálkodás pénzügyi kockázatait is. A teljes államháztartásban 2010-ben 1121,5 milliárd forint volt a hiány, amelynek mintegy 20%-a volt az önkormányzatok által ?termelt? hiány. Ez 2011-ben ? egyes becslések szerint kedvezőbb – 13% körüli volt, de figyelembe kell venni több tényezőt is. A központi költségvetés decemberben a megyei önkormányzatok adósságaiból átvállalt mintegy 196 milliárd forintot. A 2011-es államháztartási hiány pontos nagysága ? amelyhez végül is a hiány mértékét viszonyíthatjuk – pedig még a konszolidáció során véglegesül. Az önkormányzati hiány 2012-ben újra elérheti a 20%-ot, azaz bár nem a legnagyobb, de változatlanul jelentős része ez az államháztartás hiányának. Miután kohéziós források zárolása is múlhat azon, hogy képes-e az ország tartani az általa vállalt hiánycélt, ezért racionális az, hogy a mindenkori kormány próbál kontrollt gyakorolni a települések felett. Nehéz persze megoldani ezt anélkül, hogy sérülne az önkormányzatiság joga, de ez tűnik az egyedüli járható útnak.

Több vagy kevesebb feladat?

Az önkormányzatok hagyományos finanszírozási nehézsége, hogy egyre több feladatot kell ellátniuk, egyre kevesebb központi támogatásból. A többlet feladatok jelentős része az államigazgatási feladatok számának megszaporodásából adódott. Ha az önkormányzat tudott rá más bevételekből átcsoportosítani, akkor képes volt a település létszámbővítéssel megoldani ezeket a nehézségeket, ha nem, akkor növelte a munkaterheket a meglévő dolgozókon, valamint jelentősen lelassult az ügyintézési idő.
A járások létrehozásáról rendelkező törvényt március végén nyújtotta be a kormány. Ez jogalkotási szempontból lényegében az önkormányzati rendszer átalakításának végső lépése. Ugyanakkor az államigazgatási feladatok járásokhoz való átkerülésével még nyitott a kérdés, hogy miképpen oldják meg a pénzügyi és vagyoni szétválást. Ténylegesen mennyivel kapnak kevesebb forrást az önkormányzatok, vagy mi lesz azokkal az ingatlanokkal, ahol most államigazgatási feladatokat is végeztek (ilyen praktikusan például a polgármesteri hivatalok épületei)?
Ezek a kérdések a 2012 őszi költségvetési tárgyalásoknak egyik politikai szempontból is neuralgikus pontjai lesznek, mivel pénzügyileg is konkrétan meg fog kelleni egyezni a kormánypárti frakción belül jelentős lobbi erővel bíró képviselőkkel, és a helyi szinteken is október végéig le kell zárni a járások létrehozásával kapcsolatos egyeztetéseket.

forrás:www.policyagenda.hu