Marakodnak a Malévon

Mintegy 400 milliárdot kell kifizetnie a magyar államnak, ha a módosított telekadó-törvény miatt működésképtelenné válna a repülőteret működtető Budapest Airport Zrt. Miközben a cég küzd a talpon maradásért, a már csődbe ment Malévból próbálja mindenki kiszedni az értékes darabokat, az oroszoknak például a javítóüzem kell.
A Malév részvények mintegy 100 százalékát az orosz Vnyesekonombank (VEB) birtokolja, írta 2009-ben titkos táviratban az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége. Emlékeztetőül: a Malévot hivatalosan csak 49 százalékban birtokolta a VEB, mert az Európai Unió területén lévő nemzeti légitársaságok csak akkor kapnak repülési jogot, ha többségi tulajdonosuk az EU állampolgára. Tény, 2010-ben a magyar állam visszavette a légitársaság 95 százalékát, ám az orosz pénzintézet 5 százalékot megtartott magának. Hogy mi késztette erre, arról csak találgatni lehet, de a jelek szerint a repülőtársaság egyik leányvállalatára fájt az oroszok foga. A nepszava.hu információi szerint ezt a céget – az Aeroplex Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft.-t – szánja a Szuhoj Superjet 100-as projekt Közép-Európai bázisának.
Mint ismert, a száz százalékban állami tulajdonú Szuhoj Polgári Repülőgép Vállalat az amerikai Boeinggel közösen fejlesztette ki a Superjet 100-as típusú repülőt, és piaci ígéretek szerint Európában mintegy 100-150 darabot értékesíthet, amennyiben rendelkezik egy szerelő és javítóbázissal. Ami azonban – a reménybeli külföldi légitársaságok kérése szerint – nem lehet a távoli Oroszországban, legfeljebb Közép-Európában. És erre a célra tökéletesen megfelelne az említett Aeroplex Kft. Egyrészt a cég ért a Boeingek, a Fokkerek különböző típusaihoz, illetve, ha úgy alakul, a Tupoljevekkel is elboldogul, így valószínűleg a Superjet 100-asokhoz is adott a szaktudás. Másrészt a cég még 2010-ben is több mint 10,7 milliárdos nettó bevételt produkált, adózott eredménye alapvetően az anyacég Malév cudar gazdasági helyzete miatt fordult mintegy 1,5 milliárd forintos mínuszba.
Úgyhogy a csőd egyrészt a reménybeli javítóbázis elvesztésével fenyeget (részben ezért morgott határozottan Putyin orosz államfő, hogy a magyar állam nem menti meg a repülőtársaságot). Másrészt 2009-ben 30 darab Superjet 100-as megvásárlásról írt alá szándéknyilatkozatot a Malév, ám a csőddel együtt ez az üzlet is kútba esett.
Ha így megy tovább, az állami repülőtársaság csődjétől alaposan megreccsent Budapest Airport (BA) Zrt. is lehúzhatja a redőnyt. Ugyanis a Liszt Ferenc repülőtér üzemeltetője telekadóként tavaly 675 millió forintot fizetett, ám ez a summa egy törvénymódosításnak köszönhetően 2,25 milliárd forintra kerekedett, azaz mintegy 240 százalékkal emelkedne a tarifa. Ha beszakad a BA, akkor több ezer munkahely kerül veszélybe a légi közlekedésben, az idegenforgalomban és a szállodaiparban. Továbbá amennyiben működésképtelenné válik a reptér üzemeltetője, az a privatizációs szerződés értelmében a magyar államnak akár több mint 400 milliárdjába is kerülhet.

forrás: nepszava.hu