A járások “mini kormányhivatalok” lesznek

A Pest Megyei Kormányhivatal vezetője szerint a januártól működő járási hivatalok gyakorlatilag olyan “mini kormányhivatalok” lesznek, ahol a jelenleginél jobb és hatékonyabb ügyintézést tudnak majd biztosítani az állampolgároknak.

 Tarnai Richárd kormánymegbízott erről szerdán, a témában tartott budapesti konferencia sajtótájékoztatóján beszélt. A közigazgatás átalakításáról szólva a hivatalvezető úgy fogalmazott: a cél az, hogy a korábbi, “sokszor sóhivatali világnak, aminek hagyományai vannak Magyarországon, véget vessünk”.     Közlése szerint az átalakítás három lépcsőben zajlik; ezek közül az első, a kormányhivatalok létrehozása 2011. január 1-jével már megtörtént. Ekkor a korábbi szakigazgatási szerveket és a közigazgatási hivatalokat lényegében a kormányhivatalok alá szervezték. A szakigazgatási szervek megőrizhették a szakmai önállóságukat, de a “funkcionális feladatokat”, így például a beszerzéseket egységesítették. Tarnai Richárd hozzátette: csak Pest megyében három hónap alatt 1,8 milliárd forintot spóroltak szerződések megszüntetésével vagy módosításával.
A kormányhivatal vezetője az újpesti városházán, a Károli Gáspár Református Egyetem állam- és jogtudományi karának szervezésében tartott rendezvény szünetében újságírók előtt arról beszélt, az átalakítás második lépcsője a megyei önkormányzatok intézményfenntartói feladatainak az átvétele volt 2012. január 1-jén; a megyei szociális és oktatási intézmények ekkor kerültek a kormányhivatalokhoz.     Tarnai Richárd ezzel összefüggésben azt mondta, az átvétel sikerességét jelzi az is, hogy azóta minden iskolában, szociális intézményben van fűtés, étkezés és világítás. Ezzel arra utalt, hogy a megyei önkormányzati fenntartás idején több intézményben is problémák voltak, forráshiány miatt.     Kitért arra: az átalakítás harmadik lépcsője a járások kialakítása lesz 2013 januárjától.
Ennek, mint fogalmazott,  egyetlen oka van, az, hogy az embereknek ne kelljen 25-felé rohangálniuk az ügyeik intézésével. Hozzátette: az egyszerűbb ügyeket továbbra is a helyi önkormányzatoknál lehet majd intézni, míg a bonyolultabbakat a járási központokban.     A kormánymegbízott közlése szerint a járási hivatal “gyakorlatilag, kicsi túlzással mini kormányhivatal lesz”; annak lesz törzshivatala, és lesznek szakigazgatási szervkirendeltségei.     Tarnai Richárd az önkormányzati gazdálkodás változásait érintő kérdésre válaszolva azt mondta, ahhoz, hogy egy önkormányzat hitelt vehessen fel, a jogszabályok szerint már állami hozzájárulásra, azaz az adott kormányhivatal vezetőjének a hozzájárulására van szükség. Elmondta, az eddigi tapasztalatok alapján úgy látja, már önmagában az a tudat, hogy az állam kontrollt gyakorol az önkormányzati hitelfelvétel felett, jótékony hatást gyakorol az önkormányzatok gazdálkodására.
A szakmai konferenciát szervező egyetemi kar dékánja Antalóczy Péter a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a mostani közigazgatási átalakítással lényegében állami szerepváltás történik. Mint mondta, az állam az eddigi “éjjeliőr” szerepét elhagyja, és a jövőben fokozott felelősséget kíván vállalni a köz javaiért, azok hatékony felhasználásáért.     Hozzátette, mindez egy radikális változást jelent, ám véleménye szerint a jelenlegi mikro- és makrogazdasági helyzetben e lépések megtétele elkerülhetetlen, és ezt a történelmi helyzetet a mostani kormány felismerte.

 

Az LMP szerint megszorításokat, elbocsátásokat hozna a járásokról szóló törvény, a kormány “einstandolná” az önkormányzatok vagyonát és büntetni akarja a kistelepülések lakóit.  Az LMP módosító javaslatokkal próbál hozzájárulni a fideszes ámokfutás okozta károk csökkentéséhez.
A kormány szemet vetett az önkormányzatok vagyonára, és büntetni akarja a kistelepülések lakóit – ez derül ki a járásokról szóló kormányzati törvényjavaslatból. A mára mindennapossá vált államosításra az ürügy most az államigazgatás megújítása. Az átadandó vagyon kapcsán szinte korlátlan hatalmat kaptak a kormányhivatalok, az önkormányzatoknak pedig egyetérthetnek azzal, amit a kormány eldöntött.A kabinet szépen megfogalmazott célok mögé bújtatja az azokkal ellentétes intézkedéseit. Amikor az ügyintézés egyszerűsítéséről, az ügyfelekhez közelebb hozásáról és a szakmaiság növeléséről beszél, ez valójában a közszolgáltatások visszavágásáról, megszorításról, az alkalmazottak elbocsátásáról, és az önkormányzatok befolyásának csökkentéséről szól.
Az LMP sok polgármesterrel és jegyzővel együtt a törvényjavaslatot elfogadhatatlannak tartja, de a kritikán túl használható módosító javaslatokkal is hozzá akar járulni a fideszes kormányzati ámokfutás okozta károk csökkentéséhez. Módosító javaslatainkkal többek között azt szeretnénk elérni, hogy az eddig államigazgatási feladatok ellátására használt ingatlanok és ingóságok maradjanak továbbra is önkormányzati tulajdonban, és a testületek azokra korrekt használati megállapodást köthessenek az állammal.Úgy gondoljuk, hogy a jegyzőknek minden településen meg kell maradniuk, és csak a valóban magasabb szinten ellátható hatáskörök, illetve feladatok kerülhetnek át a járási szintekre.

Korábban Szabó Erika államtitkár beszélt a tervezett járási hivatalokról, miszerint csak államigazgatási feladatokat vesznek át, önkormányzatiakat nem.
Egy elemző szerint  a járási rendszer kialakítása  komoly forráselvonással járhat az önkormányzatok számára.

forrás: MTI, Napi Gazdaság