Államreform pro és kontra

Az igazságügyi reform és a jó állam kialakításának célja az emberek államba vetett bizalmának visszaállítása – erről Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára beszélt csütörtökön Budapesten.

Azért volt szükség az igazságügyi reformra és azért van szükség arra az államreformra, a jó állam kialakítására, hogy visszaállítsák az emberek bizalmát; “ne az önbíráskodásban (…) hanem a tiszta viszonyokban higgyenek Magyarországon” – mondta Rétvári Bence a fővárosi és megyei kormányhivatalok működéséhez kapcsolódó szervezetfejlesztési projekt keretében rendezett konferencián.  Hozzátette: a bizalom visszaállítását szolgálják a kormányablakok, az új bírósági rendszer és az erős állam.
Rétvári Bence arról beszélt, hogy a korábbi években azt lehetett tapasztalni, hogy az emberek valamelyest kiábrándultak az államból, hiszen – mint mondta – úgy látták: a közérdek és a magánérdek küzdelmében mindig az utóbbi nyert. A magánérdekek áldozatává vált a közigazgatás Magyarországon – mondta. Szerinte ez megengedhetetlen, hiszen az állam azért jött létre, hogy képviselje polgárainak érdekeit. Az állam, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás meggyengülése a közérdek képviseletének meggyengülésével jár együtt – mutatott rá. Rétvári Bence azt mondta, az erős állam a teljes nemzeti közösség érdekét szolgálja. “A jó államnak és a jó közigazgatásnak az a feladata, hogy megtalálja és megerősítse azokat a pontokat, amelyekben az egyéni ambíció és törekvés a közösség számára is hasznossá válik” – fogalmazott.  Példaként említette az olyan vállalkozások létrehozását, amelyek munkahelyeket teremtenek.
Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár elmondta, a területi közigazgatás átalakításának keretében létrehozták a kormányablakokat, folyamatban van a modern kori járásokról szóló szabályozás kialakítása, valamint fejlesztik a már 29 helyen működő kormányablakok hálózatát. A magyar közigazgatás életében történelmet írtak: a kormányhivatalok 253 szervezetet, országosan 14 szakigazgatási szervet integráltak – mondta.
Szabó Erika közölte: a fő cél az ügyfelek minél magasabb szintű kiszolgálása. Ehhez a célhoz 2013 végére jutnak majd el, amikor országosan kiépül a kormányablakok rendszere – tette hozzá.
Gál András Levente, a Jó állam fejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztos közölte: előreláthatólag június közepén mutatják be a magyar közigazgatás fejlesztéséről szóló Magyary-program idei kiadását. A kormánybiztos elmondta, “komoly elmaradásuk van” abban, hogy a várakozásokhoz képest az eljárásokat sem a központi, sem a területi közigazgatásban nem tudták olyan mértékben felgyorsítani, mint ahogy azt remélték. Rámutatott: a várakozásokhoz képest rendkívüli mértékben tudták egyszerűsíteni a szervezetrendszert: a kormányváltás idején körülbelül 650 közigazgatási, államigazgatási szerv működött Magyarországon, ma 320 ilyen szerv van.  Michel Pinauldt prefektus a francia belügyminisztérium képviseletében a francia közigazgatás évszázados hagyományairól tartott előadást.

A kétnapos tanácskozást a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Francia Köztársaság Belügyminisztériuma és a Francia-Magyar Kezdeményezések Egyesülete szervezte.

Nincs információjuk a kistelepüléseknek és a kistérségeknek a jövőbeni szerkezeti változásokról és pénzügyi következményeikről – mondta a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Szövetségének (KÖSZ) elnöke a szervezet tavaszi közgyűlése előtt szerdán Mórahalmon az MTI-nek.
Wekler Ferenc kifejtette: nagy a bizonytalanság, az önkormányzatok nem tudják, mi történik velük a következő hónapokban, milyen körjegyzőségekhez és mikor kell csatlakozniuk, a körjegyzőségek és a jegyzőségek munkatársainak milyen feladataik lesznek. Azt sem tudják, mi lesz az iskoláikkal, a járások milyen feladatokat végeznek majd, és milyen forrásból működnek.
Elmondta: a kistelepüléseknél az eladósodottság kezelhető, sok nagyvárostól eltérően nincsenek kritikus helyzetben, ezért “az átmeneti időszakot át tudják vészelni”. Bíznak ugyanakkor abban, hogy az átalakuláshoz kapcsolódó többletfeladatok miatti terheket a jövő évi költségvetés elfogadásánál a kormány kompenzálja.
Wekler Ferenc hangsúlyozta: egyelőre nem látják az átalakulásban az egyszerűsödést, ésszerűsödést és a költséghatékonyságot, amelyekre a szövetség szerint is nagy szükség volna. A változások tervezésébe ugyan nem vonták be őket, de továbbra is szívesen vennének részt a törvények előkészítésében – tette hozzá a KÖSZ elnöke.

A KÖSZ tavaszi közgyűlésére több mint 140 településvezető, jegyző és kistérségi munkatárs érkezett Mórahalomra, hogy a háromnapos konferencia keretében tájékozódjon a változásokról. Ehhez a szövetség előadásokat szervezett, több minisztériumi meghívottal.