Búcsú Ferihegy 1-től

 

2012. május 29-én, vagyis jövő hét kedden este indul az utolsó járat a budapesti repülőtér 1. Termináljáról. A hatvankét éves repülőtéri épület évekre bezár.

 

Május 30-tól valamennyi repülőjárat már a Budapest Airport 2. Termináljáról indul. Az 1. Terminál kényszerű bezárása miatt 29-én a napi üzem végéig még indítja és fogadja járatokat a ?ferihegyi? fapados terminál, a másnapi üzemkezdet viszont már a néhány kilométerrel arrébb épült 2. Terminálon lesz.
A jelenlegi utasforgalmi előrejelzések szerint az 1. Terminál évekig zárva lesz. A repülőtéri dolgozókon kívül más nem is léphet be a műemléki épületbe. Május 29-én az esti órákban indulnak az utolsó járatok az 1. Terminálról.

A magyar repülés bölcsője egyértelműen Rákosmező: a múlt század elején a mai Örs vezér tere környékén található egykori lovassági gyakorlótéren jelentek meg az első repülőgépek, amelyek külföldi minták, illetve a pilóták saját tervei alapján készültek. Ma már csak illegális gyorsulási versenyek színhelye Mátyásföld reptere, bár az első hazai gépkocsikat (a Magotaxot és a Magomobilt) is kibocsátó helyszín a két háború között az első számú hazai repülőtérként a regionális központ szerepét játszotta az európai légi közlekedésben.
Csepel reptere a harmincas évektől jött számításba közforgalmú repülőtérként. A Weiss Manfréd Repülőgép és Motorgyár Rt. területén szállt le a Graf Zeppelin léghajó, a gyár pedig eleinte utasszállító gépeket gyártott.
Építészeti világszínvonalat képviselt a Budaörsi reptér a harmincas évek végére elkészült korszerű épülete utascsarnokkal, étteremmel. A háború után egy ideig még a sportrepülés legfontosabb hazai helyszíneként ismertük, ám ma már csak a repülőnapokon látogatható.
Már a háború előtt eldőlt Ferihegy sorsa, vagyis hogy Pestszentlőrinc határában épül meg az új reptér. Az 1950-re elkészült beruházás 1960-ra Közép-Európa legmodernebb repülőtereként vált ismertté, tranzitváróval, bevezető fénysorral, radarberendezéssel.

Ferihegy rövid története:

Alig egy évvel Budaörs megnyitása után a felmerülő gondok miatt a főváros vezetése újra helyet keresett egy új nemzetközi repülőtér számára. Akkor ismét felmerült a Csepel-sziget északi csúcsa, de végül már 1939-ben kész tényként közölték a lapok, hogy Pestszentlőrinc határában épül meg az új reptér, amely igaz hogy távol esik a várostól, de a légköri viszonyok kedvezőek, és a talaj sík. Ez év márciusában kiírták a tervpályázatot, amelyet Ifj. Dávid Károly nyerte meg (később a Népstadion tervezője). Csakhamar megkezdődtek a munkák, luxusszállodát, és új gyorsforgalmi utat is terveztek.
Az utat 1943. november 3-án adták át, ezt csak a személyautók használhatták, a teherforgalom számára külön út létesült mindkét oldalon.

A légi forgalom növekedésére gondolván 2700 méter hosszú, 60 méter széles betonpályát terveztek, melyet az uralkodó szélirányhoz igazodva tájoltak be.

Főépületben minden olyan szolgáltatás helyet kapott, amelynek köze volt a légi forgalomhoz, így vámhivatal, posta, jegyiroda, információs szolgálat, sőt szabóság és fodrászat is. 1944 végéig a világháború ellenére elkészült a nagy hangár, és a szerelőműhely is, de a háborús események számos kárt okoztak a reptéren, többek között összedőlt a hangár és főépület egyik szárnya. Az amerikai hadsereg ugyanis katonai objektumnak tekintette, ezért bombázta. A világháború után ezért a forgalmat ismét Budaörsre terelték, ott rendezte be a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Részvénytársaság) bázisrepülőterét, és oda érkeztek a külföldi gépek is.

A Ferihegyi repülőtér üzembe helyezését azonban nem lehetett sokáig halogatni, ezért a kormány az első hároméves terv keretein belül 40 millió forintot irányzott elő az újjáépítésre. Így újrakezdődött a munka, és az 1950. május 7-i megnyitóra már elkészült az 1500 majd 2500 méteres betonpálya, a hangár, és a forgalmi épület egy része.
1960-ra Ferihegy Közép-Európa legmodernebb repülőtere lett, mikor is elkészült a tranzitváró, a bevezető fénysor, a radarberendezés, és meghosszabbították a kifutópályát. De a fejlődés ezután megtorpant, nyilvánvalóvá vált, hogy egy nagyszabású állami beruházás, egy átfogó fejlesztési koncepció lehet a megoldás a nemzetközi szint elérése kapcsán. A fejlesztési program azonban csak 1976-ban került a tervbizottság elé.

Ennek megfelelően 1983-ig elkészült az új kifutópálya, a hozzá tartozó gurulóút-hálózat, az irányítótorony, a Malév-gépek karbantartására szolgáló műszaki bázis. Ekkor került sor a Magyarország teljes légterét ellenőrizni képes radarberendezések telepítésére is. A munkálatokat az 1973-ban alakult LRI szakemberei irányították.
A második ütem keretein belül épült fel az 1985 novemberében átadott Ferihegy 2, amely hosszú időre megoldotta az utazóközönség kulturált kiszolgálását, ugyanis 1982-re az utaslétszám meghaladta a kétmilliót. Ferihegy 2 évi kétmillió utas fogadására volt képes, ezt a létesítményt csak a Malév-gépek használták, míg a külföldi gépek továbbra is Ferihegy 1-ről indultak, illetve oda érkeztek. Ferihegy 2 átadása után újították fel a régi kifutópályát, amelyet 1987-ben át is adtak. Újabb látványos változás csak 2000 decemberében történt, amikor is átadták a Ferihegy 2B terminált. Ettől kezdve a külföldi légitársaságok gépei mentek innen, illetve egy rövidebb időszakban a “fapados” gépek, amelyek 2005 szeptemberétől azonban birtokba vették a felújított Ferihegy 1-et.