Jéggel vagy jég nélkül?

Filmekből megszokott gyakori jelenet, hogy a bárban odalép valaki a pulthoz, kér egy whisky-t,   s a bártender visszakérdez – Hogyan szeretné?  Jéggel vagy jég nélkül? (Scotch vagy bourbon, azt mindenkinek az ízlésére bízom. A magam részéről inkább a scotch-ot kedvelem – tisztán, jég nélkül.) Valójában mi a szerepe a whisky-be dobott jégkockáknak? Persze, kézenfekvő a válasz, lehűti és kellemes hőfokon tartja az italt, s ahogy lassan olvadni kezd, hígítja is egyben és lágyítja az olykor markánsan füstös ízeket. A skótok nem szeretnek pancsolni a jéggel – talán a gyakori hűvös időjárás miatt -, ők inkább egy kevés vizet töltenek a maláta hosszú éveken át érlelt levéhez, s így isszák kedvenc italukat.

Földünk felszínének egy részét jég borítja, aminek nagyon fontos szerepe van a bolygó hőszabályozásában, akárcsak a jégkockának a whiskyben. Évmilliók során létrejött törékeny egyensúly alakította ki az Arktisz és az Antarktisz jégsapkáját, és a magas hegyek gleccsereit. Miért fontos ez? – kérdezhetitek. Nos elsősorban azért, mert ez a hatalmas jégtakaró nemcsak a Föld felszínét hűti, hanem az óceánok áramlását is szabályozza, és a bolygónkra érkező napsugárzás jelentős részét visszasugározza az űrbe. Ez a jégtakaró számos állatfaj otthona is egyben. Északon a jegesmedvék, délen a pingvinek lakják, hogy csak a két legismertebbet említsem. A sarkok közelében lévő hideg tengervíz számtalan egyéb faj életterét is biztosítja. Ezekben a vizekben óriási mennyiségű krill él. Ez a kis lebegő rákféle fontos élőlénye a zooplanktonnak, és nagyon jelentős táplálékforrás a szilás cetek, manták, bálnafélék, fókák és néhány tengerimadár-faj számára.

“Bolygónk szilárd állapotban való fennállása idejének mintegy 90 százalékában a sarkvidékeken egyáltalán nem volt jég. Geológiai ismereteinkből tudjuk azonban, hogy a Föld öt vagy hat jégkorszakon esett át. Jelenleg valószínűleg a legutóbbi, úgynevezett pleisztocén jégkor végén tartunk, amely több mint egymillió évig tartott, és még a Földközi-tengerre is jégtáblákat juttatott el. A jég azóta visszavonult ugyan, de a helyzet még mindig nem normalizálódott teljesen. Ám a jégréteg olyan nagy közvetlen hatást gyakorol Földünk klímájára, hogy teljes eltűnése, vagyis a “normális helyzet” visszatérése katasztrofális mértékben megváltoztatná a Föld felszíni rajzát; bizonyos területek víz alá kerülnének, mások az elviselhetetlen hőség miatt lakhatatlanná válnának.

Nyilvánvaló, hogy a múltban az embernek semmi köze nem volt ezekhez az óriási időjárási változásokhoz. S tekintettel a közrejátszó energiarendszerek nagyságrendjére, ésszerű feltételezésnek tűnik, hogy valószínűleg a jövőben sem fogjuk ezeket befolyásolhatni. Itt azonban ismét beleütközünk bolygónk életének egy lényeges sajátosságába, abba az igen érzékeny egyensúlyba, amely fenntartja a körülöttünk levő természetes világot. Az időjárásban közrejátszik a Nap sugárzása, a Föld hőkibocsátása, az óceánok egyetemes befolyása és a jeges vidékek hatása, s ezek kétségkívül olyan hatalmasak, hogy az ember részéről közvetlenül nem befolyásolhatók. De az egyensúly a beeső és a visszaverődő sugárzás között, azoknak az erőknek a kölcsönös játéka, amelyek fenntartják a hőmérséklet általános, globális szintjét a Földön, olyan érzékeny és finom, hogy a legkisebb eltolódás az energiák egyensúlyában az egész rendszert felboríthatja. Mint ahogyan a súlypont minimális eltolásával egy vízszintben álló mérleg felborul, úgy igen kis százalékos változásnak kell csak bekövetkeznie a Föld energiamérlegében ahhoz, hogy az átlagos hőmérséklet 2 Celsius-fokkal módosuljon. Ha a módosulás lefelé történik, újból jégkor következik; ha felfelé, visszatér a jégmentes kor. Mindkét esetben a hatás globális és katasztrofális lehet.”
(Barbara Ward – René Dubos: Csak egyetlen Föld van  Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, Bp. 1975.)

Az elmúlt évszázadban a bolygónk átlaghőmérséklete – igaz nem egyenletes ütemben -, de folyamatosan emelkedett, és mostanra az emelkedés mértéke vészesen közeledik ahhoz a bizonyos 2 Celsius-fokos szinthez. Évről évre egyre több korábbi melegrekord dől meg. Az elmúlt évtizedekben a sarkok jégtakarójának és a gleccsereknek az olvadása is felgyorsult. A kutatók között nincs egyetértés az okokat illetően, de mind többen teszik az emberi tevékenységet, s ezen belül a levegőszennyezést, az üvegházhatású gázok kibocsátását felelőssé. A következmények megítélésében is nagyok az eltérések, de sajnos egyre inkább gyűlnek a közeledő bajra figyelmeztető jelek.

A gleccserek bizonyos vidékeknek a legfontosabb ivóvíz bázisai. Ha eltűnnek, nem csak esztétikai értelemben fognak hiányozni.

http://hvg.hu/Tudomany/20110928_vizhiany_europaban 

http://hvg.hu/nagyitas/20110816_gronland_olvado_gleccserek_nagyitas

A sarki jégsapkák és a gleccserek olvadását évtizedek óta, sokféle módon vizsgálják és dokumentálják. Az olvadás tényét ma már senki nem vitatja. A folyamat sebességének, az okoknak és a következményeknek megítélésében azonban nincs egyetértés, mint ahogy sajnos abban sincs, mit tehetünk ennek lassítása illetve megállítása érdekében.
2007. szeptember…

http://www.idokep.hu/hirek/megnyilt-az-eszaknyugati-atjaro

2007. október…

http://www.idokep.hu/hirek/jeghegy-afrikanal

2007. december…

http://www.idokep.hu/hirek/kihalnak-a-pingvinek

2010. november…

http://www.idokep.hu/hirek/olvadas-eszakon

2011. július…

http://www.nemzetigeografia.hu/node/993/pusztulnak-jegesmedvebocsok-sarki-jeg-olvadasa-miatt.html

 

2011. szeptember…

http://www.exploreronline.hu/hirek/jegnelkuli-nyar-ele-nezhet-jeges-tenger

2012. március…

http://www.origo.hu/idojaras/20120306-a-tartos-jeg-sem-birja-az-eszakisarkon-jegtabla-arktisz-klimavaltozas.html

Most akkor hogy legyen? Jéggel vagy jég nélkül? Tudom, a whisky esetében könnyebb megadni a választ…