Merre tovább? Városfejlesztési projektek a jövőben

A látványos főtérfelújítások és uszodaavatók helyét a jövőben valószínűleg egyre inkább át kell vegyék az átgondolt, integrált, az épített környezet megújításán túl a társadalmi és gazdasági szempontokat még hangsúlyosabban kezelő városfejlesztési projektek. 2014-től új uniós költségvetési ciklus kezdődik, amikortól a városfejlesztéssel kapcsolatos szempontrendszer is megváltozik, a fenntartható városfejlesztés áll azonban a 2005-ben létrehozott JESSICA kezdeményezés középpontjában is.

Ennek hazai elindítása még várat magára, a szakemberek szerint azonban érdemes gondos előre tervezéssel, felkészülten fogadni a lehetőségeket. Bedőcs Bernadett és Karácsony Krisztián, az Ecorys ingatlan- és területfejlesztésre szakosodott tanácsadó cég szakemberei, illetve Kravalik Zsuzsa, az Agora Urbanisztikai Intézet ügyvezetője segítségével azt vizsgáltuk, melyek lesznek a legfontosabb változások a jövőben a városfejlesztési projektek uniós támogatásában.

A rendszerváltás utáni években Magyarországon a városrehabilitáció kérdése háttérbe szorult. Csak 2003-ban indult meg az első program, a PHARE előcsatlakozási fejlesztés keretében. A támogatásra rendkívül nagy igény jelentkezett, a benyújtott pályázatok által igényelt összeg többszöröse volt a rendelkezésre állónak; végül 47 város nyert el támogatást. Később a Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) keretében folytatódtak a városmegújító programok. Hosszú távon átgondolt, integrált városfejlesztésre minta például a Ferencváros több mint 20 éve zajló rehabilitációja vagy a VIII. kerület fejlesztése, amelyeknél a szakemberek kiemelik a hosszú távú gondolkozást, a mögöttes intézményi hátteret és projektek komplex, összetett voltát.

A regionális operatív programok városrehabilitációt célzó pályázatai azonban már nem mindenhol elérhetőek, így a vissza nem térítendő források elfogytával fel kell készülni az új lehetőségek kiaknázására.
?A magyar városok eddig jól használták ki a pályázati lehetőségeket ezen a téren. Jól informáltak, jól felkészültek voltak? – véli Bedőcs Bernadett, az Ecorys vezető tanácsadója. ?Sokszor a pályázati kiírások hibája is volt, ha a hangsúly mondjuk a díszburkolat cseréjére helyeződött. Gondolkodásban azonban ma már ennél előrébb tartunk. Amiben még fejlődni kellene, az a portfólió szintű gondolkodás, a projektek, projektlehetőségek számbavétele, értékelése és ez alapján a finanszírozást érintő döntések meghozatala, s a különböző fázisban lévő projektek menedzselése. A JESSICA-ra való felkészüléshez fontos lenne, hogy az önkormányzatok tisztában legyenek azzal, hogy mely projekteket szeretnének a jövőben ezen az úton finanszírozni, ezt a ?keresletet? láthatóvá is kell tenni a JESSICA létrehozásában közreműködő döntéshozók felé. A projektek kidolgozása hosszú folyamat, melynek sok-sok elemét ? partnerség, jogi, műszaki, pénzügyi tervezés, stb. ? menedzselni kell. Az a tapasztalatunk, hogy az önkormányzatok érdeklődőek, de nem feltétlenül látják, hogyan tudnának bekapcsolódni; hiányzik a proaktív hozzáállás. Pedig most lenne érdemes  a következő finanszírozási időszakra érvényes stratégiák és összetettebb projektek tervezését megkezdeni. A felkészülés fázisában vagyunk, az önkormányzatoknak is szembesülni kell azzal, hogy a visszatérítendő támogatások mellett más eszközöket is igénybe lehet, sőt kell majd venni. Ahhoz pedig, hogy ezeket a pénzügyi eszközöket, forrásokat a legjobb eredmény érdekében  miként érdemes kombinálni, egy jogilag és pénzügyileg is összetettebb projektet hogy kell előkészíteni és lemenedzselni, nos, ez komoly szakmai felkészülést is igényel.?

A JESSICA több szempontból is eltér a korábbi uniós támogatási formáktól. A 2005-ben létrehozott kezdeményezés neve a Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas (fenntartható városfejlesztési beruházásokat támogató közös európai kezdeményezés) kifejezés rövidítése. A vissza nem térítendő támogatásokkal ellentétben itt visszatérítendő támogatási formáról van szó, amelyet várhatóan megtérülő projekteknek ítélnek oda. Tőke, hitel és garancia formájában is nyújtható támogatás, ami rugalmasabb konstrukciókat tesz lehetővé. A projektek által megtermelt hozamot ismét be lehet fektetni, vagyis megújuló forrásról van szó. A szakemberek szerint a pályázatok elbíráslásánál teljesen a banki logika fog majd érvényesülni, tehát csak az életképes elképzelések kapnak majd támogatást. További fontos szempont, hogy a konstrukció erősíteni kívánja a városfejlesztésben a köz- és a magánszféra együttműködését.

Ezen a téren még van mit fejlődni, és sok a rossz példa is a közelmúltból. ?Leginkább a jogi kereteket kellene tisztázni? – fejti ki Karácsony Krisztián, az Ecorys ügyvezetője, aki a JESSICA hazai bevezetését vizsgáló szakmai munkában vett részt. ?A magyar jogrendszer hiányosságai és a korábbi rossz példák is akadályt jelentenek, és ma az önkormányzatok általában kockázatot látnak a magánszférával való együttműködésben. Pedig kénytelenek leszünk megtanulni, és szükséges lenne a kormányzati oldalról is az önkormányzatok felkészítése, továbbá az, hogy rendelkezésre álljon egy használható metodika.?

A program lehetőséget jelentene például az olyan beruházásoknak, amelyek nem igényelhettek az egyéb támogatási formákból. A JESSICA keretében támogatandó fejlesztési területek közé tartozik a városi infrastruktúra (értve ezen a közlekedés mellett pl. a szennyvízkezelést vagy az energiaszolgáltatást is) javítása, a barnamezős területek rehabilitációja vagy a kulturális örökség fenntartható hasznosítása is. ?A hazai kis- és közepes városokban sokszor nagyon komoly infrastruktúrák vannak szörnyű állapotban? – összegzi Bedőcs Bernadett. ?Az üresen álló műemlék épületek alkalmasak turisztikai fejlesztésre, közfunkció is elhelyezhető bennük, de például a JESSICA finanszírozásával vegyes hasznosítás is elképzelhető, ahol a kereskedelmi és szolgáltató funkciók is markánsabban megjelennek. Az uniós támogatással olyan konstrukció is kidolgozható, amelynek köszönhetően a magánbefektetőnek is megérheti foglalkozni a projekttel. Esélyes lehet továbbá támogatásra például a Budapestre tervezett dugódíj, mint bevételgeneráló rendszer, természetesen a P+R parkolók megléte ehhez mindenképp elengedhetetlen.? Hasonlóan ígéretes terület a budapesti agglomeráció közlekedése, a szennyvízkezelési rendszerek korszerűsítése, vagy az intermodális csomópontok fejlesztése.
A 2013-2020-as uniós ciklusban várhatóan megnyílnak az uniós pénzcsapok a közösségi közlekedést fejlesztő beruházások előtt. Erre készülve számos magyar nagyváros dédelgeti komoly multimodális csomópontok létrehozásának tervét, számolva az agglomerációban élők igényeinek kiszolgálásával, a változó közlekedési és bevásárlási szokásokkal. A vasúti- és buszpályaudvar egymás mellé telepítése persze nem a spanyolviasz, az újdonság az így létrejövő komplexumok funkcionális felturbózásában rejlik, hogy a többnyire lepattant közlekedési átszállóhelyek helyett élhető, sokak számára célpontként funkcionáló komplexumok jöjjenek létre. Ennek fényében 2020-ig több magyar város, illetve budapesti kerület kaphat új városközpontot.

?A JESSICA igazi változást a pályáztató intézményrendszer tekintetében fog hozni, ha bevezetik. Ugyanis a vissza nem térítendő támogatások nyújtásának hatékonyságát nem a lekötött források nagyságával és az adminisztrációs dokumentációk folyóméterével lehet majd mérni, hanem azzal, hogy a kihelyezett támogatások ?milyen sokáig élnek?, hányszor lehet őket újabb és újabb projektekbe visszaforgatni. Ez nagyobb felelősséget, pénzügyi, kereskedelmi felkészültséget is megkíván majd a fejlesztési ügynökségektől? ? véli Kravalik Zsuzsa. ?A JESSICA program egyik kiemelt területe ? a történelmi városmagok mellett ? a jó pozíciót elfoglaló, de elhagyott, elhanyagolt ipari területek újraélesztése. Ilyen ?bentragadt? értékes ipari területtel szinte minden nagyobb város rendelkezik, lásd az Orczy park buszgarázs területe, gyártelepek, de ilyenek lehetnek vasúti csomópontok környékei is, mint a XIV. kerületi Rákosrendező környéke. Ezek kezelése sokkal komplexebb, piaci szereplők és önkormányzatok valódi partnerségét feltételező folyamat. Ehhez segíthet talán hozzá a JESSICA, hogy olyannak is nekimenjenek a privát fejlesztők, amibe eddig nem vágtak bele.”

?Szerintem minél több tapasztalat gyűlik fel, annál biztosabbak, magabiztosabbak lesznek az önkormányzatok is” ? folytatja a szakember. ?A kapitalista városfejlesztés egy lassú tanulási folyamat, amelyben benne vannak az elherdált értékes önkormányzati területek/épületek is, a rövidtávú pénzhiány is, meg az előrelátó megfontolt városvezetés is. Nincs százszázalékos, biztos recept.?

A JESSICA egyelőre még Nyugat-Európában sem indult be teljes lendülettel, amiben valószínűleg szerepet játszik például a gazdasági válság, az elképzelés felvetésekor ugyanis még jóval élénkebb volt a magánszektor. Egyelőre hiányoznak a tapasztalatok, az elkészült projektek, így uniós szinten is fejlesztés alatt áll a program. Itthon is elindult és sikeresnek tűnik viszont a JEREMIE, a kis és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférését segítő, szintén visszatérítendő támogatást nyújtó program.

 forrás: HG