Az önkormányzatoknál a legnagyobb a korrupció veszélye

Magyarországon a helyi önkormányzatoknál a legnagyobb a korrupció veszélye – mondta egy keddi győri konferencián Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.

Kifejtette, önmagukban is összetett funkciót gyakorló szervezetekről van szó, ahol tág lehetőség nyílik egyedi mérlegelésen alapuló döntésekre. Az pedig korrupciós kockázat, ha a döntések nem nyilvános szempontrendszer alapján születnek meg – tette hozzá.A győri Széchenyi István Egyetem által rendezett konferencián elmondta: a hazai intézménynek 15 százaléka jogosult széles körben méltányossági jogot gyakorolni, miközben a tapasztalatok szerint az esetek háromötödében az érintettek számára nem világos, milyen szempontok alapján születik majd döntés ügyükben.
Az elnök további potenciális kockázatként említette a külső szerződések feltételeit, a munkaerő-toborzás szempontjait, illetve a struktúraváltások gyakoriságát. Mindezek alapján – nagy összegű, jellemzően uniós forrásból finanszírozott projektjei miatt – a veszélyzónába helyezhető a felsőoktatás is.
Domokos László kifejtette, folyamatosan és módszeresen kell védekezni a korrupció veszélye ellen, fel kell mérni és minimalizálni kell a kockázatokat.
Szántó Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese a tanácskozáson elmondta, a magyar sajtóban 2001 és 2009 között megjelent, korrupcióval kapcsolatos, 3.200-nál is több beszámoló elemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a megvesztegetők négyötöde az üzleti szférából kerül ki, míg a másik oldalon kilencven százalék fölötti arányban vannak a kormányzati, önkormányzati szféra szereplői.
Az esetek több mint negyven százalékában az ellenőrzés vagy annak hátrányos következményei alól akar mentesülni a megvesztegető, míg az esetek ötödében közbeszerzés, hatodánál engedély, tanúsítvány kiadása a megvesztegetés tárgya; tízből kilenc esetben nem anyagi jellegű ellentételezést várnak, hanem közbenjárást, információt.
Megjegyezte: a 2001-es 25-ről 2009-re 60 százalékra ugrott azon esetek aránya, ahol nem egyszintű, hanem láncszerű korrupciós ügyletről volt szó.

Magyarországon a vállalatok szerint is gyakori a korrupció, a cégek 58 százaléka véli úgy, hogy sok a megvesztegetés, míg a kelet- és közép-európai régió vállalatainál mért átlag csak 51 százalék – állapította meg az Ernst and Young 12. Globális Visszaélési Felmérése.  Bíró Ferenc, az Ernst and Young igazgatója a Világgazdaság és a társaság által szervezett, a “Patrióta gazdaságpolitika – Korrupció nélkül is van üzlet” című keddi, budapesti fórumon elmondta: globálisan 39 százalék a mutató, a nyugat-európai átlag pedig 22 százalék.Az igazgató kifejtette: a felmérések szerint a vállalkozások éves árbevételének 5-7 százaléka folyik el ellenőrizetlen módon.