Kezdődik a parlagfű-szezon, bírságot kaphat az ingatlantulajdonos

Közeleg június 30-a, a földhasználók számára törvényben előírt határidő területük parlagfű-mentesítésére. A parlagfű irtása mindannyiunk érdeke, a fertőzött területek gondozása nem csak a parlagfű allergiások tüneteinek enyhítését szolgálja, de segíti az újabb allergiás megbetegedések megelőzését is.

Az önkormányzatok (vagy kormányhivatalok) meghatározzák, hogy a földhasználóknak ? akik legtöbbször a az ingatlan tulajdonosai is – kötelesek az általuk használt földterületen  általuk használt valamennyi ingatlanon a parlagfű- virágbimbó kialakulását megakadályozni és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig (ez általában október 31.) fenntartani. Azaz, a parlagfűvel fertőzött területeken a többszöri fűnyírás, kaszálás, esetleg kémiai gyom-mentesítés elvégzése kötelező. A már kivirágzott parlagfűnél a vágás már sokszor késő, hiszen a pollenek kijutottak a levegőbe, ennek megfelelően a védekezést még a virág bimbózásakor meg kell kezdeni.Abban az esetben, ha az ingatlan tulajdonosa a védekezési kötelezettségét megszegi, elmulasztja, a területi illetékességgel  rendelkező kormányhivatalok, valamint ezen szervek növény- és talajvédelmi igazgatóságai elrendelik a parlagfű elleni védekezést.

Aki megszegi parlagfű-mentesítési kötelezettségét, növényvédelmi bírsággal sújtható, amelynek alapja a parlagfűvel érintett terület nagysága, illetve fekvése (külterület, vagy belterület). A bírság alapjául szolgáló terület meghatározásánál azonban nem az adott földterület egészének a nagysága került meghatározásra, hanem annak parlagfűvel borított részei. A bírság összege ? a gyomnövény fertőzöttségétől függően ? húszezer forinttól akár a több millió forintig is terjedhet. A növényvédelmi bírság összegét az eset valamennyi körülményét figyelembe véve kell meghatározni, figyelembe kell venni például, hogy mennyi ideje áll fenn a jogsértő állapot, kik az érintettek, hányszor történt már meg a mulasztás stb.

Az illetékes kormányhivatalok, valamint ezen szervek növény- és talajvédelmi igazgatóságai ? amennyiben szükséges – elrendeli a kényszerkaszálást, azaz a közérdekű védekezést. Kiemelendő, hogy az eljáró szerveknek az eljárás megindításáról nem kell előzetesen értesíteni az ügyfeleket, nem kötelező tehát értesíteni a tulajdonosokat, sem pedig határidőt tűzni a gyomnövény elleni védekezésre. A közérdekű védekezés foganatosítása azonban elvégezhető saját munkaerővel is, de megbízható erre valamely vállalkozó is. A kényszerkaszálás költségeit pedig minden esetben a parlagfűvel fertőzött terület használójának kell megfizetnie.

A parlagfű allergenitása kiemelkedően magas a hazánkban honos növények között. Egyetlen egyede 8 milliárd pollent is képes termelni, így a parlagfű virágzása idején a pollenterhelés rendszerint különösen nagymértékű. A növény irtásának célja azonban nem csak az allergiás tünetek csökkentése, a már jelenleg is allergiás betegek érdekében történik, de a megelőzésének szempontjából is kiemelten fontos.

A parlagfű virágzási ideje július közepétől az első fagyig tart. A növény fejlődése azonban már hónapokkal korábban, március végén megindul a talajban megbúvó magvakból. Április-május hónapokban a magvak többsége (60-70%-a) kikel. A növény irtását már ebben az időszakban megkezdhetjük. A leghatásosabb, ha a növényt gyökérzetével együtt eltávolítjuk a talajból. Természetesen ez a módszer nagyobb területeken nehezen kivitelezhető, itt a leginkább alkalmazott módszer a kaszálás. A parlagfű azonban lekaszálva napok alatt újra hajt, így kiirtásuk szinte lehetetlen.

Fizikai megsemmisítésnek egyedül eredményes ideje a pollenszórást megelőző hónapokban van. Ekkor kell úgy elpusztítani, hogy ne szórhasson virágport és főként ne érlelhessen termést. Ennek érdekében a fiatal, kikelt növényeket a tömeges megjelenésük után (április-májusban), ahol lehet minél előbb tanácsos megsarabolni, a talajszinten a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények nem tudnak újrahajtani. Figyelni kell azonban, nehogy tövet hagyjunk a kaszálás után. Ezen esetben a visszamaradt föld feletti részből új hajtások jelennek meg, melyek azonnal virágba borulva fokozott intenzitással szórják virágporukat.

A parlagfű az I. világháborút követő időszakban honosodott meg hazánk területén. A levegőbe jutó virágporszemek hatalmas utat képesek a szél szárnyán megtenni, akár 100 km távolságra is eljutnak, így betelepülését követően a növény fokozatosan meghódította az egész országot ? mondta el dr. Dózsa Izabella a Budai Allergiaközponallergológus, tüdőgyógyász orvosa a weborvos.hu-nak. Terjedésével egyenes arányban nőtt a parlagfűre allergiás betegek száma is. Míg a nyolcvanas években a pollenallergiások körében csupán 20% körül volt a parlagfű allergiások száma, mára ez az arány egyes vizsgálatok szerint eléri a 80%-ot is.