Mindent az állam diktál – megszűnik a tanszabadság

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete aggódva figyeli azokat a jeleket, amelyek a közoktatás állami fenntartásba és állami irányítás alá kerülését kísérik – közölte Mendrey László, a tömörülés elnöke csütörtökön az MTI-vel annak kapcsán, hogy kormánypárti képviselők a köznevelési törvény módosítását kezdeményeztek.

A törvény módosítását pénteken kezdeményezte a fideszes Hoppál Péter és a kereszténydemokrata Michl József; az Országgyűlés honlapján közzétett javaslat a járások és járási kormányhivatalok megszervezése, az állami közfeladat-ellátással összefüggő intézményfenntartás mellett jogtechnikai okokat sorol a változtatásokat indokolva. A képviselők szerint a járási kormányhivatalok 2013. január 1-jével történő létrejötte miatt szükséges egyes, ezen a szinten hatékonyan ellátható köznevelési ágazati hatósági feladatoknak a járási szintre való telepítése.
Mendrey László a törvényjavaslattal kapcsolatban közleményében azt írta, nem feladatuk azzal foglalkozni, hogy ez a kezdeményezés mennyire “egyéni”, és mennyire szolgál meghatározott párt-, illetve ideológiai célokat. Dolgunk viszont – fogalmazott – újra és újra felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy olyan pedagógiai kísérlet alanyává kívánják tenni az alap- és középfokú intézményeket, azok tanulóit, pedagógusait, a szülőket, s így végül az egész társadalmat, amely “többször látványosan megbukott” Magyarországon. Legutóbb úgy jó húsz éve – jegyezte meg.
Az érdekvédő szerint az a konok elhatározása a jogalkotónak – amellyel egy súlyosan centralizált oktatásirányítást hoz létre, központilag meghatározott, mindenki számára kötelezően elsajátítandó tananyaggal, a mindenkori miniszter által kiválasztott tankönyvekből, egy központi akarat (ideológia) mentén – kudarcra van ítélve. 
Szerinte amit rá akarnak erőltetni az iskola világára, az nem nevel önállóan gondolkodó, kreatív embereket, nem segíti a társadalom, az ország fejlődését, hanem a megosztottságot betonozza be, olyan világ képét vázolja fel, melyben a mindenkori központi akarat (ideológia) határozza meg a létet és a tudatot. Jó húsz évvel ezelőtt pont egy ilyen világot számoltunk fel, jól tettük – zárta állásfoglalását a PDSZ elnöke.

Szüdi János oktatási szakértő, a Pedagógus Szakszervezet tanácsadója  így nyilatkozott a változásokról:

“Az iskolák központi állami irányítás alá kerülésével minden szakmai és gazdasági döntési jog a szaktárcához kerül, a tanszabadság a közvetlen rendeleti szabályozás miatt gyakorlatilag meg fog szűnni. Az állam határozhatja meg a teljes intézményrendszert, a tantervet, a tankönyvhasználatot és a foglalkoztatási kérdésekben is az állam dönthet. A köznevelési törvény módosításának lényege, hogy az iskolát a hivatali rendszer részeként határozza meg ? segít eligazodni Szüdi János közoktatási szakértő a megváltoztatandó paragrafusok között. Az egykori Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára rámutat: a tervezet szerint az államosított iskoláknak nem lesz önálló költségvetésük.

A költségvetési törvénytől függő intézmények, a költségvetési szervek korábban sem rendelkezhettek minden bevételükkel szabadon, nem volt minden esetben gazdálkodási joguk, azonban volt saját költségvetésük, és a bérköltség-előirányzatuk felett rendelkezhettek. A törvénytervezet szerint viszont az iskoláknak nem lesz saját költségvetésük, így saját béreik felett sem rendelkezhetnek, mert az sem lesz elkülönítve. Ezért teljesen megszűnik az intézmények beleszólása a költségvetés meghatározásába, felhasználásába. Annak a lehetősége is megszűnik, hogy saját bevételekre tegyenek szert.

?A nem állami szerv által alapított intézmény csak akkor vehető nyilvántartásba, ha működése összhangban van a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal? ? fogalmaz a törvény, ami azt jelenti, hogy az állami iskolán kívül csak annak az intézménynek engedélyezik az alapítását és működését, amelynek ezt a miniszter személy szerint megengedi, hiszen a törvénytervezet azt is kimondja: a köznevelésifeladat-ellátási tervek elkészítése az oktatásért felelős minisztert terheli.

Az intézményalapítás tehát nem jog, hanem miniszteri kegy lesz, mint ahogy annak eldöntése is, melyik nem állami iskolának engedélyezik majd a további működését ? magyarázza Szüdi János, hozzátéve, egy másik paragrafus is a teljhatalomról szól: a pedagógiai szakszolgálatok működését a miniszternek kell jóváhagynia, egy ?miniszter által jóváhagyott szakmai irányelvnek? kell megfelelnie.

A módosítások értelmében lényegében az egyházi iskolákat is ?államosítják?: a köznevelési törvény 68. §második bekezdése ugyanis így szól: ?Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények kivételével az állami fenntartású köznevelési intézmények, továbbá az egyházi és magánintézmények vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja (?).?

? Ez azt jelenti, hogy az egyházi iskolák vezetőinek kinevezésébe is beleszólhat a miniszter. Továbbá az egyházi iskolák sem kivételek a Nemzeti alaptanterv alól, az egyházi iskolákban is ugyanaz a központi kerettanterv lesz ? magyarázza Szüdi János. Ide tartozik, hogy a miniszter dönti majd el azt is, hogy mely alapítványi és magániskolák szimpatikusak, és melyek nem, jövő április 30-ig ugyanis az összes intézményt megvizsgálják, és csak akkor folytathatják a működésüket, ha illeszkednek a miniszter által alkotott tervbe.

Az autonómia teljes halálát jelenti, hogy az új törvény miniszteri rendelet útján kívánja szabályozni a ?köznevelési intézmények működésének szakmai szabályait?, a ?diákkörök, diákönkormányzatok működésére vonatkozó részletes szabályokat, diáksport-egyesületek és a nevelési-oktatási intézmények kapcsolatát, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, szülői szervezet, intézményi tanács működésének részletes szabályait?. Ezek korábban az iskolai szabályozás részei voltak, a szülők, a diákok és az iskola vezetői maguk állapították meg, milyen keretek közt működnek.

A benyújtott javaslat meghatározza az önkormányzat működtetési feladatait is. Egyértelművé vált, hogy az önkormányzatoknak szakmai ügyekbe semmilyen beleszólási joguk nem lesz, a feladatuk csupán az épületek rendeltetésszerű használata, illetve az ahhoz szükséges személyzet foglalkoztatása. A működtetés jogáról azonban a 3000 főnél magasabb lélekszámú települések önkormányzatai lemondhatnak, az annál kisebb helységek önkormányzatai viszont kérhetik, hogy elláthassák ezt a feladatot. Erről először 2012. szeptember végéig kell nyilatkozniuk az önkormányzatoknak, viszont az még nem tudható az iskoláknál, hogy milyen összegű források szükségesek a működtetéshez.

A költségvetési törvényben közel 400 milliárd forint szerepel az állami intézményfenntartó központ létrehozására, ezt az önkormányzatoktól csoportosítja át. Az indítvány nem egyeztethető össze az unió szolgáltatások szabad áramlásával és a tisztességes gazdasági versennyel kapcsolatos elveivel. A tankönyvforgalmazás állami monopólium lesz, az állam saját tankönyveit akkreditáció nélkül bevezetheti. Azok a cégek, amelyek sikertelenül pályáznak állami támogatásra tankönyveikkel, nemcsak a támogatást nem kapják meg, hanem a könyv hatósági jóváhagyását, tankönyvvé nyilvánítását sem kérhetik.

Megváltozik az iskolafelépítés, a tankötelezettség, amely a most 9. évfolyamba kerülőket már érinti. Az iskolák elveszítik szakmai és gazdasági önállóságukat. Jövő januártól az iskolákat átveszi az állam, 2013 szeptemberétől hatályba lépnek az új tantervek, időkeretek és a pedagógus-életpályamodell. A közoktatási rendszerben bármit lehet majd rendeletekkel szabályozni. A tanszabadság gyakorlatilag megszűnik, hiszen alanyi jogon senki nem hozhat létre iskolát, nem tanulhat tovább a tankötelezettség lejárta után, tantervet sem fogadtathatnak el az iskolák. Csökkenni fog a lakosság műveltségi színvonala, nem lesz megfelelően felkészült munkaerő, nőni fog a szakma nélküliek aránya. A foglalkoztatás egész kérdésköre át fog alakulni. ” – mondta el Szüdi János oktatási szakértő.

forrás: MTI, NOL, Napi Gazdaság