Kábítószer-ellenes világnap – nemzeti drogstratégiára van szükség

 
Az ENSZ-közgyűlés határozata alapján 1988 óta tartják június 26-án a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napját, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a drogfogyasztás veszélyeire és a drogkereskedelem elleni harc fontosságára.

A világszervezet közgyűlésének döntése alapján a tagállamok nemzeti kábítószer-ellenes programot dolgoztak ki. Az a cél azonban, hogy 2008-ra az illegális kábítószer-fogyasztás világviszonylatban 50 százalékkal csökkenjen, nem valósult meg. A droggal kapcsolatba kerülő emberek száma világszerte nő, mintegy 200 millióan fogyasztanak illegális kábítószereket. Az Európai Unió ugyan haladást ért el a kábítószer használatának és kereskedelmének visszaszorításában, de becslések szerint még mindig 25-30 millió európai fogyaszt valamilyen tiltott drogot, a leggyakrabban kannabisz származékot. Az európai kokainfogyasztók száma az utóbbi évtizedben megduplázódott, számukat négymillióra becsülik.

Magyarországon – felmérések szerint – a felnőtt lakosság 11 százaléka használt már valamilyen tiltott szert. Az új szintetikus kábítószerek, közöttük az úgynevezett dizájner drogok az utóbbi két-három évben elárasztották a magyar feketepiacot, visszaszorításukra az idén hoztak rendeletet. A drogok kipróbálásának ideje Magyarországon jellemzően a középiskolás évekre tehető, így a szakemberek az iskolai prevencióra helyezik a hangsúlyt.

Szabó Máté szerint késik a nemzeti drogstratégia, valamint a végrehajtását szolgáló akciótervek elfogadása, és továbbra sincs olyan eljárás, amely lehetővé tenné az újonnan megjelenő dizájner drogok gyors tiltólistára vételét. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében kifejtette: az ombudsman már másodszor vizsgálta a kábítószerekkel kapcsolatos szabályozást és a gyakorlatot, és többnyire ugyanazokat a megállapításokat tette, amelyeket az ENSZ kábítószer-ellenes világnapján egy évvel ezelőtt megfogalmazott.
Szabó Máté kiemelte, hogy az új nemzeti drogstratégia elfogadásának elhúzódása miatt a kábítószerügyekben már két éve stratégiai útmutatás, egyértelműen megfogalmazott szakmai célok nélkül folyik a munka. A stratégia és a forráshiány következtében korábban jól működő szolgáltatások szűnnek meg, gyakorlatilag nem foglalkoznak a megelőzéssel az iskolákban, és hiányoznak a kábítószer-használat változásait nyomon követő kutatások.
Az ombudsman egyetért a dizájner drogok betiltását célzó jogszabályi változással, a C lista bevezetésével. Továbbra is probléma azonban, hogy nincs gyors reagálást lehetővé tevő, sürgősségi eljárás, amellyel rövid idő alatt tiltólistára vehetnék a veszélyes új szereket – mutatott rá.
A biztos szerint a jelenlegi ellátórendszer nem alkalmas a gyermek- és ifjúságaddiktológiai ellátásra. A gyermekpszichiátriákon nem megoldott a szenvedélybeteg kiskorúak elkülönítése a többiektől, a felnőtt addiktológiai osztályokon pedig a gyermekek elkülönítése a felnőttektől, ezért sérül a testi és lelki egészséghez fűződő alapvető jog – fogalmazott.
A büntető törvénykönyv tervezett szigorításával kapcsolatban az alapvető jogok biztosa kifejtette: a kábítószerrel visszaélés büntetőjogi szigorítása nem alkalmas arra, hogy hatékonyabbá tegye a drogfogyasztók ellátását az egészségügyi és szociális ellátórendszerben. Éppen ellenkezőleg, nagy kockázatot jelent a fiatalkorú drogfogyasztóknak és függőséggel küzdőknek, valamint felveti annak veszélyét, hogy sérül a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga – emelte ki.
Az alapvető jogok biztosa felkérte a kormányt, hogy fontolja meg a dizájner drogok listára vételét segítő sürgősségi eljárás kidolgozását, tegyen lépéseket a gyermekaddiktológiai ellátás megteremtésére, és soron kívül kezdeményezze új drogstratégia elfogadását. A kábítószerrel visszaélés szabályozása kapcsán felhívta a kormány figyelmét, úgy alakítsa a szabályozást, hogy az ne veszélyeztesse a fiatalkorú drogfogyasztók egészségügyi és szociális ellátórendszer keretein belüli ellátásának hatékonyságát.