További feszültségeket hoz az önkormányzati rendszer átalakítása

A jövő évi költségvetés egyik neuralgikus pontja az önkormányzati rendszer és a szociális ellátások kérdése. A Policy Agenda heti elemzése szerint – miközben a kormány alapvetően újratervezi az egész önkormányzati rendszer finanszírozását – egyúttal politikai aknákat helyez el az önkormányzatoknál.

Milyen lesz az új rendszer?

A köznyelvben szociális segélyezésnek nevezett rendszer alapvetően az állam által az önkormányzatoknak átadott és általuk szétosztott mechanizmuson alapul. A szociális segélyezés eddig azzal a megkötéssel működött, hogy jogszabályokkal meghatározták, hogy mire költhetik a pénzt a települések. Ennek az volt a célja, hogy nagyjából egyenlő feltételek érvényesüljenek az ország különböző településein akkor, amikor valaki segélyéért folyamodik.

Az önkormányzati rendszer átalakításával a kormány most lehetőséget lát arra, hogy újratervezze a szociális ellátások rendszerét is. Ennek az ideológiai alapja az, hogy inkább természetbeni ellátásokat adjanak a települések, és ne pénzben fizessék ki a segélyt.

A települések ebben az évben több jogcímen is kaptak a központi költségvetésből szociális kiadásokra pénzt. Az egyik ilyen forrásból 2012-ben 190,2 milliárd forintot használhatnak fel a települések a többfajta címen nyújtható segélyek fedezetére (ápolási díj, rendszeres szociális segély, adósságcsökkentési támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, köztemetés, temetési segély, közgyógyellátás, lakásfenntartási támogatás, stb.). A felhasználható konkrét összeg településenként eltérő, mert a forrásnak 30%-a a lakosságszámtól és a korábbi évben kifizetett segélyek összegétől függ. Ebben az esetben rögzítették, hogy egy lakosra jutóan nem lehet kevesebb, mint 2000 forint és nem lehet több, mint 29 ezer forint a település által lehívott támogatás. A támogatás másik fele pedig a már ténylegesen kifizetett pénzek utólagos lehívásának fedezetét biztosítja.

A költségvetési tervezet szerint a szociális kiadások összegét jövőre 156 milliárd forintban állapítják meg. A csökkenés két okból adódik. Egyrészt egy 19 milliárd forintos részt átvisznek a jövőre létesülő járásokhoz, mivel néhány juttatást onnan lehet igényelni majd. Ezen kívül 15 milliárd forinttal többet adnak a természetben nyújtott szociális ellátásokhoz. A pénzbeli ellátásokból történt kivonást azzal próbálják megoldani, hogy csökkentik a településre jutó összeget, azaz egy lakosra 1-25 ezer forint közötti összeg jut majd (a korábbi 2-29 ezer forinthoz képest).

A másik forrás a szociális ellátások területén az ún. alapszolgáltatásokra adott támogatások. Ebbe a körbe tartozik a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, falugondnoki, tanyagondnoki ellátások, idősek és bizonyos betegségekkel küzdők nappali ellátása. Ezek finanszírozására a költségvetés a tavalyi évben összesen 39,2 milliárd forintot adott az önkormányzatoknak. Jövő évben, ahogy már említettük a pénzbeli ellátások terhére ezt az összeget megnövelték 63,9 milliárd forintra, sőt lazítottak az önkormányzatok számára a források felhasználásának szabályozásán is.

Több pénz juthat a ?látványra?, kevesebb a valós problémák megoldására

Az átalakításnak van ugyan egy elméletileg helyes iránya, de a végrehajtás könnyen szociális katasztrófát idézhet elő egy-egy településen. Eddig az állam megkövetelte, hogy a ?pénzéért? cserébe azt is megmondhassa, hogy adott önkormányzat milyen szolgáltatásokat nyújt az ott élőknek. A jövőben ez annyiban változik ? legalábbis a tervekből ez olvasható ki -, hogy a település szabadon dönt arról, mire költi a kapott pénzt.

Amennyiben pénzügyi szempontok szerint gondolkodik az önkormányzat, akkor a látványos, és sok embernek segítséget nyújtó szolgáltatásokra költi a pénzét, miközben egyéb területeken leépíti a kapacitásokat. Ezzel, egyes valóban rászoruló rétegek számára nem lesz biztosított az eddigi szolgáltatás, és ez akár komoly helyi feszültségekhez is vezethet.

Kevesebb jut közmunkára ? fokozódik a  feszültség a településeken

A változtatással a másik probléma, hogy indirekt módon a közmunka pénzeket csökkenti. Az önkormányzatoknak ugyanis valamekkora önrészt állniuk kell a közfoglalkoztatásból. Ennek részbeni forrása a szociális célra adott költségvetési pénzekben van. Mivel csökkentik ezeket a forrásokat, és megadják a települések vezetőinek a lehetőséget, hogy még ezt a csökkentett összeget is átcsoportosítsák természetbeni ellátásokra, ezért többen közmunka nélkül maradhatnak. Mindez nem csak ellentmond a kormány szándékainak, hanem tovább élezi a településen meglévő feszültségeket.

A közmunkarendszer átalakításakor, ahogy már egy évvel ezelőtti elemzésünkben is jeleztük, könnyen olyan éhséglázadásokhoz vezethet az új mechanizmus, amely Borsodban már valósággá is vált (lásd Rakaca). Úgy látjuk, hogy a veszély most még inkább kódolva van az új finanszírozási rendszerben, hiszen, ha a közmunkára kevesebb jut, még több embernek lesz reménytelen a megélhetése, amely természetesen növelni fogja a településeken  a politikai és közbiztonsági problémákat.

forrás:www.policyagenda.hu