Mitől leszek jó apa?

 

Sajtótájékoztatón mutatták be az ?APA-füzet? című kiadványt Budapesten, az újjászerveződő Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom új székhelyén. A praktikus kis könyv célja, hogy a szülők felismerjék, a gyermeknevelés közös feladat. Az APA-füzeteket a védőnők adják át a gyermekáldás előtt álló kismamáknak.

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom célja, hogy a megálmodott, vágyott gyermekek megszülethessenek Magyarországon. A kutatási eredmények ugyanis azt mutatják, hogy bár egy nő átlagosan 2,1 gyermeket tervez, ehhez képest a tényleges gyermekszám mindössze 1,25. Ennek következménye hosszabb távon a demográfiai katasztrófa, a munkaerőhiány, a nyugdíjrendszer összeomlása lesz. A mozgalmat elindító Kopp Mária professzor asszony váratlan halála után Székely András vállalta fel, hogy méltóképpen folytassa azt a munkát, amit az elmúlt években végeztek.

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom legfontosabb feladatának tekinti, hogy összefogja azokat a szervezeteket, magánszemélyeket, akik szívesen tennének valamit azért, hogy a kívánt gyermekek megszülethessenek Magyarországon. Ezért jött létre a Népesedési Kerekasztal 2009-ben, és most ugyanezzel a küldetéssel adják ki az APA-füzetet, melynek célja, hogy a szülők felismerjék, a gyermeknevelés közös feladat, nem csak az anyák dolga, egy apa is rengeteget tehet a gyermekével, a gyermekért, önmagáért, a családjáért. Ha ketten vesznek részt a gyermeknevelésben már a születés, sőt a várandósság ideje alatt, akkor a nők számára is könnyebbé válik a döntés, hogy újabb gyereket vállaljanak, ha szeretnének. Székely András a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: azért is különösen fontos, hogy az apák közelebb kerüljenek a gyermekneveléshez, mert akinek jobb a kapcsolata a gyermekkel, az hosszabb életre is számíthat.

Az APA-füzetet Andrek Andrea és Léder László írták ? mindketten pszichológusok, gyakorló szülők. Az illusztrációkat Szűcs Édua készítette. A könyv letölthető a www.apafuzet.hu honlapról is, ahol egyúttal várják a szerzők a már édesapák, illetve a leendő édesapák véleményét, kérdéseit, ha a füzetet olvasva bárhol önmagukra ismernek, vagy újabb kérdések merülnek fel bennük.  A sajtótájékoztatón a szerzők elmondták többek között: nincs egységes recept arra, hogyan lehet valaki jó apa. Sőt! Úgy tűnik, az igazán jó apaság abból áll, hogy az apa, anya és gyermeke(i) közösen alakítják ki a számukra legmegfelelőbb kapcsolatot.

A sajtóbemutatón dr. Paller Judit mb. országos tisztifőorvos így fogalmazott: abszolút szerethető, továbbadható tudás, amit az APA-füzet tartalmaz. Az édesapák mellett minden édesanya, sőt nagymama, nagypapa is haszonnal forgathatja. Különösen azért, mert a szülőnek, amikor saját gyermeke családja várja a megszülető életet, fontos tudni, látni, érezni, hogy a gyermekükből milyen szülő válik. A praktikus könyvecskét az országos védőnői hálózat tagjai adják át a szülni készülő kismamáknak.  Odor Andrea országos vezető védőnő szerint nagyon fontos, hogy a családok minél kevesebb szorongással éljék meg a gyermek születését, s ehhez a férfi szempontokat figyelembe vévő, azon a  nyelven íródott füzet is hozzájárul.  

A Mozgalomban dolgozó Purebl György pszichiáter, pszichoterapeuta szakorvos kifejtette: sokféle működő családmodell verseng egymással, és lehet sikeres. A füzet nem kiskáté, hanem abban nyújt segítséget, hogy minden család a saját működő modelljét alakíthassa ki a segítségével. Bagdy Emőke professzor asszony arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogyan lehet anyának, apának lenni egy olyan társadalomban, amely nem családközpontú, hanem más érdekek nyomán szerveződik. Felvetette: a kiadványt akár testvér, nagymama, nagypapa-füzet is követhetné.
Az APA-füzetből a támogatóknak köszönhetően most 85 ezer példány készült, ami közel egy évre elegendő mennyiség (sajnos alacsony az éves születésszám hazánkban). A Mozgalom szívesen fogadja a felajánlásokat, hogy újabb füzeteket nyomtathassanak, a következő évekre. Az új kiadásokba már a családok véleményeit is beépítenék.

Az Apa-füzet honlapunkon is elérhető: Apa-füzet

E remek füzetben írottakat sok új tudományos adat támasztja alá, melyek hangsúlyozzák,  hogy a megszületendő gyermeknek érzelmileg is két szülője van ? azaz nem csupán az édesanya ?dolga? a szülés, a csecsemőről való gondoskodás, hanem az édesapának is megvan a sajátos szerepe a gyermekével való szoros érzelmi kapcsolat kialakításában már a legkorábbi időszakban.

A szülő-gyermek közötti kommunikáció kutatásában mára igen fontos tények derültek ki: a szoros érzelmi kapcsolat már a születés előtt kialakul, a méhen belüli életnek is jelentős szerepe van a személyiségfejlődésben, így az apával való későbbi kapcsolat megalapozásában.

A kötődéskutatásokból kiderül, hogy ha csak egyetlen biztos pont van a csecsemő életében, legtöbbször az a kötődés is sérül. A legjobb, ha nem csak egy személyre ? jelesül az édesanyára ? számíthat a kisbaba élete legkorábbi időszakában, hanem az édesapára is, sőt, a nagyszülők tevékeny jelenléte is támogatandó.

Szülővé válni tulajdonképpen egyszerűnek is tekinthető folyamat, ha a természetes érzelmi igényeiket követik a szülők. A szülővé válást nem csak az anyák, de az apák többsége is a legfelemelőbb élményének tartja.
A kisbabával, majd a cseperedő gyermekkel töltött meghitt, vagy esetenként éppen izgalommal teli órák az apák számára is az egyik legfontosabb örömforrást jelentik, a kisbaba nevetése, bőrének érintése az apák és nagyapák jóllétét is fokozza. Valamint azok az apák, akik nagyobb részt vállalnak gyermekeik felnevelésében, hosszabb életre számíthatnak.