Vitáznak az iskolák államosítása miatt

Augusztus végéig kell dönteniük az önkormányzatoknak arról, hogy átadják az iskoláikat az államnak, vagy maguk üzemeltetik tovább. A döntést megnehezíti, hogy egyelőre az sem dőlt el, hogy mennyi pénzük marad jövőre, és mit kell fizetniük, ha megtartják az iskolákat. 

Rövidebb szünet után ismét heves kirohanást intézett régi riválisa, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár ellen a kormánypártok hétfői frakcióülésén Pokorni Zoltán. Az ülés több résztvevője szerint az oktatási bizottság fideszes elnöke több, a területet érintő kérdésben, de legélesebben az oktatási intézmények átvételével kapcsolatban bírálta az államtitkárt, illetve rajta keresztül a kormány átalakítási terveit.

A kormány hosszú tépelődés után áprilisban döntött arról, hogy az iskolaépületek fenntartása, üzemeltetése az önkormányzatok feladata marad a jövőben is. A nagy viták után tavaly novemberben elfogadott közoktatási törvény még csak az oktatás központosítását rögzítette, az épületek üzemeltetésének problémája akkor még nyitva maradt, de Hoffmann Rózsa nyilatkozatai arra utaltak, hogy a kórházakéhoz hasonlóan az iskolák üzemeltetését is az erőforrás minisztériumhoz rendelnék. Információink szerint azonban a miniszterelnök a kórházak államosítása után úgy döntött, hogy az állam ne vegyen még egy százmilliárdos terhet a nyakába az iskolafenntartásokkal.

2013-as költségvetés június közepi benyújtásakor az is kiderült, hogy az épületek üzemeltetése úgy hárul majd az önkormányzatokra, hogy a kormány számos korábbi adóbevételüket elvonja: a személyi jövedelemadó eddig helyben maradó 8 százaléka, illetve a gépjárműadó-bevételek 60 százaléka jövő évtől a központi költségvetésbe folyik be. Igaz, cserébe kevesebb feladatuk is lesz, nemcsak az oktatást veszi át az állam, hanem számos, eddig önkormányzati hatáskörbe tartozó feladat átkerül a járási hivatalokhoz.

A legkisebb, 3000 fő alatti települések egyelőre megkönnyebbülhettek: az ő iskoláik működtetése egy két héttel ezelőtti kormánydöntés értelmében fő szabályként automatikusan az állam kötelessége lesz, hacsak nem nyilatkoznak arról, hogy szeretnék maguknál tartani a feladatot. A többi önkormányzatnak azonban augusztus 31-ig kell nyilatkoznia arról, hogy vállalja-e az iskolák működtetését, vagy a vagyonnal együtt áttestálják a feladatot az államra.

Csakhogy – amint arra Pokorni az államtitkárnak címzett bírálatában is kitért – mindezt úgy kell megtenniük, hogy a jövő évi költségvetés őszig még eleve számtalan ponton átírható tervezetéből nem derül ki, hogy pontosan milyen források állnak majd az önkormányzatok rendelkezésére, így az sem látható, hogy a meghagyott helyi és az azokat kiegészítő állami források elegendőek lesznek-e a megmaradó feladatok ellátására, köztük az iskolaépületek üzemeltetésére.

A Fidesz oktatáspolitikusa nonszensznek nevezte például azt, hogy mivel a benyújtott költségvetési tervezet szerint az adóelvonások egységesen valamennyi önkormányzatot érintenék és a korábbi normatív támogatások is egységesen eltűnnek, pillanatnyilag úgy tűnik, hogy semmilyen pluszforrást nem kapnának azok az önkormányzatok, amelyek vállalják, hogy fenntartják az iskoláikat.

A rendszer működésképtelenségére világít rá Pokorni hétfői kritikája szerint azt is, hogy az új rendszerben az ingatlantulajdonos önkormányzat fizeti majd a bérlő állam villanyszámláját. Ráadásul úgy, hogy az adott intézmény költségvetését – vagyis azt, hogy mire mennyit költhet – nem is az önkormányzat, hanem az átvett intézmények szakmai irányítását koordináló, nemrég létrehozott szervezet (hivatalos nevén Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) határozza meg, távolról, az adott település anyagi helyzetének ismerete nélkül.

Az ülésen részt vevő képviselők szerint Pokorni a tőle megszokott higgadtsággal, de “figyelemfelkeltően éles hangnemben” bírálta az oktatási államtitkárt, felszólalása után pedig több polgármester is hasonló kritikákat fogalmazott meg Hoffmann-nal, illetve a kormány terveivel szemben. Az államtitkár a képviselők szerint egyedül az intézmény-fenntartási szándéknyilatkozat határidejével kapcsolatban válaszolt megengedően, a többi kérdésben kiállt a kormány tervei mellett. Azokban ugyanakkor akár további elmozdulás is elképzelhető, úgy tudjuk ugyanis, hogy a Fidesz-alelnök Pokorni kérésére a keddi ülésén a nagyobbik kormánypárt elnöksége is foglalkozott a kérdéssel, és elvileg szerepelt a téma a kormány e heti, kétnapos ülésén is.

Szabadulnának az önkormányzatok

Az intézmények költségvetési anomáliájával kapcsolatban a kormány információink szerint támogatja azt az oktatási bizottság hétfő éjfélig tartó ülésén felvetődött javaslatot, amely szerint az önkormányzat által működtetett intézmény költségvetését az önkormányzat állapíthatná meg, nem pedig az állami intézményfenntartó központ.

A csütörtökön benyújtott bizottsági módosító indítvány mellett egy Pokorni Zoltán jegyezte másik javaslat úgy könnyítene a helyhatóságok helyzetén, hogy kikötné: a működtetők kötelessége csak az iskolaépületek állagának megóvásáig terjed, az azon túli rekonstrukciós, fejlesztési költségeket illetve a taneszközök beszerzését azonban már az államnak kell – pályázati úton – támogatnia.

A legfontosabb, finanszírozással kapcsolatos kérdésben ugyanakkor, úgy tudjuk, hogy csak őszre születhet döntés, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ugyanis még nem végzett a kalkulációival. A tárca költségvetési államtitkára, Naszvadi György több, a kérdésről vele tárgyaló polgármester elmondása szerint olyan megoldásban gondolkodik, amely szerint az iskolájukat leadó önkormányzatoknak cserébe bevételeik – valószínűleg iparűzési adóbevételük – egy részét is át kellene adniuk. Ez összefügghet azzal a Brüsszelnek április végén benyújtott konvergenciaprogramban szereplő vállalással, amelyben az ipa-bevételek újraosztására tett a kormány ígéretet.

A finanszírozással kapcsolatos kérdéseken túl módosulhat információink szerint az automatikus intézményátvételhez megszabott háromezres lélekszámlimit is, a kormánypártok soraiban ülő kistelepülési polgármesterek és egyéni képviselők ugyanis azért lobbiznak, hogy az átvételi határt 3 helyett 5, illetve 7 ezer főben húzzák meg.

Az oktatás központosításának ötlete Orbán Viktortól származik, a miniszterelnök szerint ugyanis csak úgy lehet felszámolni a közoktatás színvonalában tapasztalható, a települések anyagi helyzetétől függő színvonalbeli különbséget, ha egységes, állami irányítás alá kerül a terület.

Az oktatási államtitkárság tavalyi háttérszámítása szerint 2013-tól elvileg összesen 1964 általános és 305 szakiskola, 112 speciális szakiskola, 384 gimnázium és 448 szakközépiskola szakmai irányítása kerül az államhoz, amelyből csak a pedagógusbérek kifizetése 492 milliárd forintnyi ráfordítást igényel a költségvetésben.

forrás: Origo, Nol