A bukósisak lehet, hogy megmenthette volna az életét?

Halálos kimenetelű közúti közlekedési baleset történt 2012. augusztus 3-án este  Monorierdőn.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a késő esti órákban egy 49 éves helyi lakos az általa vezetett segédmotor kerékpárral – bukósisak nélkül – közlekedett a Szabadság úton, amikor egyelőre ismeretlen okból letért az útról és egy betonkerítésnek ütközött. A férfi olyan súlyos fejsérülést szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A Monori Rendőrkapitányság szakértők bevonásával vizsgálja a tragédia körülményeit.

Sajnos nap mint nap látni idősebbeket, és főleg fiatalabbakat is bukósisak nélkül, félmeztelenül, strandpapucsban motorozni, robogózni. Lehet, hogy ez vagány tett, de mint a fenti példa is bizonyítja akár az életébe is kerülhet annak, aki ennyire felelőtlen.

Motorkerékpáros személyi védőfelszerelés

A motorkerékpár mind a balesetek, mind a halálos kimenetelű balesetek szempontjából a legveszélyesebb közlekedési eszköz, maga a motorkerékpár pedig a többi gépjárműhöz képest csekély passzív védelmet nyújt, ezért a motorkerékpár-vezetők biztonsága szempontjából ? vezetéstechnikai ismereteik mellett ? kiemelkedő szerepe van a a motorkerékpáros személyi védőfelszerelésnek.
A védőfelszerelések közé tartozik a bukósisak, a kesztyű, a kopásálló ruházat, a csizma és a különféle protektorok. A motoros védőfelszerelés régebben többnyire csak a bukósisakot jelentette, de azóta ? különösen a motorkerékpársportban szerzett tapasztalatokra építkezve – jelentős fejlődésen ment keresztül.
A legmodernebb kopásálló anyagokat használják fel a gyártók, de néhány hagyományos anyag (mindenekelőtt a bőr) szerepe sem csökkent. Nincs alapvető különbség a hétköznapi motorosok és a versenyzők számára gyártott felszerelések között, eltérés inkább a felhasználás területe szerint jelentkezik (pálya, utcai, offroad). A motoros balesetek számának növekedésével és a technika fejlődésével a jogi szabályozás is igyekszik lépést tartani: egyfelől különféle szabványokat ír elő a biztonsági felszerelések gyártóinak, másfelől kötelezi a motorosokat ezek viselésére.

Bukósisak

A bukósisak az egyetlen motoros védőfelszerelés, amelynek viselete Magyarországon kötelező, elmulasztása 10-30 000 Ft bírsággal sújtandó. A szabályozás a többi fejlett országban is hasonló, fontos kivétel az USA, melynek néhány államában nem kötelező a bukósisak-viselet.

A bukósisak a motoros fejét védi, így elsődleges szerepe az ütközéskor fellépő gyorsulás csökkentése. A modern bukósisak héjszerkezete alapvetően egy ütéselvezető és egy ütéselnyelő (többnyire habosított polisztirol) részből áll: az előbbi elvezeti a sokk energiáját a becsapódási pontból, az utóbbi deformálódva nyeli el az ütközés energiájának egy részét. Ezek miatt a bukósisak szigorúan egyszer használatos: az egyszer már deformálódott polisztirol újabb ütközést nem tud kivédeni.

Emellett a bukósisaknak megfelelő kilátást, szellőzést, szél-, zaj-, bogárvédelmet és illeszkedést kell biztosítania. A héj kiképzése alapján vannak zárt, felnyitható és nyílt bukósisakok. Legnagyobb a szilárdsága a zárt sisakoknak, de kényelmük miatt a nyílt és felnyitható kivitel is népszerű. A szemet felnyitható plexi védi, ennek hiányában szemüveget kell hordani. Az offroad sisakok speciális formájú, napellenzős, plexi nélküli zárt sisakok, melyekhez speciális szemüveget hordanak. A sisakok szellőzése beömlőkön keresztül történik. A menetszél okozta mechanikai és zajterhelést a megfelelő formával lehet csökkenteni. A rovarok ellen az állrésznél lévő bemenetet elzáró rovarhálóval lehet védekezni. Hosszabb távon a sisak súlya is számít: a könnyebb sisakok kevésbé terhelik meg a nyakat. A sisak kényelmes kiképzése, a fejformához való illeszkedése, a megfelelő méret kiválasztása azért fontos, mert bármilyen fennálló kényelmetlenség elvonja a motoros figyelmét.

Problémát jelent a bukósisak tisztítása. Ami a belsőt illeti, ezt vagy kivehető béléssel oldják meg, vagy maszkot (balaklava) hordanak alatta. A bukósisak külsejét vízzel és finom szappannal lehet tisztítani (bogármentesíteni), lehetőleg a használat befejeztét követő rövid időn belül. Bármilyen agresszívabb vegyszer (sav, lúg, szerves oldószer) használata kerülendő, mert megtámadja és gyengíti a héj anyagát. A plexi tisztításánál emellett ügyelni kell a felület karcmentességének megőrzésére is. Hideg időben gondot jelent a plexi párásodása, amit vagy párásodásgátló bevonattal, vagy a lehelet elterelésével próbálnak kiküszöbölni ? változó sikerrel. A sisak rögzítése a fejen egyszerűbb kivitel esetén történhet csattal, a versenysisakoknál a profibb dupla D-gyűrűs rendszer az elterjedt. A sisak tárolása történhet dobozában, sisakzsákban, vagy erre a célra kialakított, gömbben végződő fali sisaktartón.

Ruházat

A motoros védőruházat legfontosabb szerepe, hogy ellenálljon az eséskor fellépő súrlódásnak és megvédje viselője bőrét a horzsolástól. Emellett még további követelményeknek is meg kell felelni: megfelelő rugalmassággal kell rendelkeznie, védeni kell az időjárás viszontagságaitól, láthatóvá kell tenni a motorost, lehetőség szerint szellőzzön stb. A kopásállósága miatt mindenekelőtt a bőrt használják, többnyire marhabőrt, drágább ruhákban az ennél is ellenállóbb kengurubőrt. A bőrnek azonban több hátránya is van. Az egyik, hogy nem szellőzik, ezért vannak perforált, ?nyári? kivitelű ruhák, illetve szintetikus anyag szövetéből is készülnek ruhák, melyek kopásállósága azonban még nem éri el a bőrét, kényelmességük és viszonylagos olcsóságuk miatt mégis igen elterjedtek. Másik hátránya, hogy kevésbé rugalmas, mint a szövet, így a hajlatoknál szövetből készítik a bőrruhát is. Harmadrészt a bőr kopásállása is véges, így a legkritikusabb pontokon fémbetétekkel (például titán vállbetét) erősítik meg.Offroad motorozásnál, ahol kisebbek a sebességek, viszont sokkal nagyobb mozgékonyságra van szükség, szinte kizárólag textilruházatot használnak.

A motoros ruha szabása sok szemponttól függ: egyrészes (?overál?, inkább a sportban kedvelt) vagy kétrészes (kabát és nadrág, ami a hétköznapokban praktikusabb); női vagy férfi; üléspozíció (túra vagy verseny); illeszkedés a csizmához (alá vagy fölé kerül a csizma), aerodinamikai púp (gyorsasági motorozásnál van szerepe) stb. Az offroad ruházat szövet nadrágból és mezszerű felsőrészből áll, amely sokkal kisebb kopásvédelmet nyújt. A motoros ruha kiválasztásánál mindezek figyelembe vételével kell törekedni a maximális illeszkedésre, ami elengedhetetlen a protektorok használhatóságához. A pályamotorozáshoz használt ruhák cserélhető térdkoptatóval is rendelkeznek.

Az egyik legintenzívebb fejlesztési irány a légzsákkal felszerelt dzseki vagy overál, melyet 1976-ban talált fel Straub Tamás. A ruhába egy felfújható párnát építenek, amelyet eséskor egy CO2-patron tölt meg gázzal. A patron vagy a motorhoz csatlakozó zsinór, vagy érzékelők segítségével oldódik ki a motortól való eltávolodás során. A széndioxiddal megtelt párna a motoros vállát, nyakát és gerincét veszi körül.

A motoros kesztyű esés során kopásállóságával véd, így rendszerint bőrből készül, drágább modelleknél szénszál- és fémbetéttel. Emellett lényeges a kormánnyal való jó kontaktus, hogy a motor visszajelzéseit megfelelően közvetítse, ezért a tenyérrészt szokás finom szarvasbőrből készíteni. A bőr mellett a textilkesztyűk is elterjedtek (például offroad motorozáshoz). A leszakadás veszélye miatt a kisujjat olykor a gyűrűsujjhoz varrják.
Strandpapucsban való motorozás is veszélyes, ha nem is feltétlenül motoros csizmát vagy cipőt hordjunk, a zárt cipő mindenképpen javasolt még nagy melegben is!