Ember a Holdon – Neil Amstrong emlékére

Immáron 43 éve , hogy az Apollo-11 holdexpedíció során ember először lépett egy másik égitest felszínére, a 82 éves korában, augusztus 25-én, szombaton  elhunyt Neil Armstrong,  volt az első ember, aki a Holdon járt.

 “Egy kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek” – Neil Armstrong szavai a világtörténelem részévé lettek.

Ő volt a 20. század egyik legmerészebb tudományos expedíciójának vezetője. Az 1930-ban született Armstrong 6 éves korában ült először repülőgépre és attól fogva a repülés lett a mániája. Modelleket épített és 16 éves korában már repülési engedélye volt – hamarabb, mint ahogy autóra jogosítványt szerzett. Később a Koreai Háborúban 78 harci bevetésen vett részt, majd repülőmérnöki mesterfokozatot szerzett a Dél-Kaliforniai Egyetemen. Mielőtt űrhajós lett belőle, Neil Armstrong tesztpilóta volt, többek között a 100 km magasra emelkedő X-15-ös kísérleti géppel repült, amint már űrrepülésnek minősítettek.

A két első Holdat járt amerikai űrhajóssal együtt a hat sikeres Apollo holdexpedíció keretében összesen tizenkét ember járt kozmikus szomszédunkon. A NASA Apollo-programjáról, illetve magáról az Apollo-11 útjáról sok helyen olvashatunk már, de azért felelevenítjük a fontosabb momentumokat.

40 éve történt: ember a Holdon!Az Apollo-11 1969. július 16-án 13:32:00 UTC-kor indult a floridai Kennedy Űrközpontból és a Hold körüli pályára állást július 19-én kezdte meg. A Sas (Eagle) hívójelű holdkomp Neil Armstonggal és Edwin Aldrinnal a fedélzetén 1969. július 20-án 20:17:40 UTC-kor sima leszállást hajtott végre a Nyugalom Tengerén (Mare Tranqullitatis), a Sabine-krátertől kb. 20 km-re holdrajzi irány szerint délkeletre. Leszállóhelynek egy viszonylag sima területet választottak a Ranger-8 és Surveyor-5 felvételei alapján, de a landolás biztonságos helyére a leszállás utolsó percében Neil Armstrong vezette a holdkompot. Ezután mindenki nagy megkönnyebbülésére rádióüzenet érkezett a Holdról: “Houston, itt a Nyugalom Tengere Támaszpont. A Sas leszállt”. 1969. július 21-én 02:16 UTC-kor elsőként Armstrong lépett a Hold felszínére, majd kb. 15 perc múlva Aldrin is megtette ezt a kicsi, bár történelmi jelentőségű lépését. Ezután megtörtént az első, több mint kétórás holdséta, majd a holdkomp kb. 21,5 órás holdfelszíni tartózkodás után elindult a Hold körül keringő parancsnoki modullal való találkozásra. Az Apollo-11 visszaindult a Föld felé és július 24-én 16:50:35 UTC-kor leszállt a Csendes-óceánra.

Az Apollo-11 két űrhajósa alig több mint 2,5 órát töltött a holdkompon kívül, így a későbbi Apollo-expedíciókhoz képest kisebb tudományos műszercsomagot (EASEP, azaz Early Apollo Surface Experiment Package) tudtak az égitest felszínére kihelyezni és működésre kész állapotba hozni. Még így is, a helyszínen hagyott lézertükör és holdrengésjelző mini-állomás igen fontos mérési adatokat szolgáltatott. A hosszú ideig működött lézertükörre a Földről küldött és róla visszaverődött fényt nagy földi teleszkóppal, főleg a texasi McDonald Obszervatórium nagy tükrös távcsövével gyűjtötték össze. A teleszkóp és a holdi lézertükör pontos távolságának megmérésével a Hold mozgása követhető volt, valamint az észak-amerikai kontinens lassú mozgása, az árapály hatása és a kontinensvándorlás is mérhetővé vált. A távolságok pontos mérése ezen kívül a gravitációval, mint alapvető fizikai kölcsönhatással kapcsolatos kutatásokra is kihatott. A kisebb-nagyobb holdrengések pedig a Hold belső szerkezetéről, illetve a meteorok becsapódása által keltett rengésekről hoztak hírt, de csak mintegy 21 napig, mert a műszer ezután nem működött (a későbbi Apollo-expedícióknál már évekig gyűltek a szeizmikus adatok).

Az Apollo-11 összesen 21,5 kg kőzetmintát hozott vissza a Földre. A legidősebb kőzetek “csak” mintegy 3,6-3,9 milliárd évesek, az ennél jelentősen régebbi mintákat később, az Apollo-16 és 17 expedíciók leszállóhelyein gyűjtötték. A legutóbbi vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a holdpor nagyon tapadós és rátapadt az Apollo-11 által a Holdon hagyott lézertükörre. A holdpor még sok problémát fog okozni a későbbi holdexpedícióknak. Egyébként hírportálunk A hét csillagászati képe rovatában amatőrtávcsővel készített magyar holdfotót láthatunk az Aldrin, Armstrong és Collins tiszteletére elnevezett holdkráterekről.

Ne feledkezzünk meg az expedíció Holdon nem járt harmadik tagjáról, az Apollo-11 Columbia hívójelű parancsnoki moduljának (CM) pilótájáról, Michael Collinsról sem, aki sok részletes felvételt készített a Hold felszíni alakzatairól.

 forrás: Csillagászat

Warning: file_get_contents(https://graph.facebook.com/comments/?ids=http://www.vecseshirek.hu/2012/08/27/az-ember-a-holdon-neil-amstrong-emlekere/): failed to open stream: HTTP request failed! HTTP/1.1 403 Forbidden in /var/userdata/web/vecseshirek.hu/website/www/wp-content/plugins/facebook-like-and-comment/comments.php on line 17 Warning: Invalid argument supplied for foreach() in /var/userdata/web/vecseshirek.hu/website/www/wp-content/plugins/facebook-like-and-comment/comments.php on line 19