Mindenkit behívhatnak védelmi szolgálatra

Beindul a “toborzás” katasztrófahelyzetekre, a hivatalok azt kívánják felmérni, ki mozgósítható polgári védelmi szolgálatra.

Hamarosan hivatalos levelet kap a következő hetekben minden magyar állampolgár, ezúttal a helyi polgármester a kíváncsi a személyes adatainkra. Mégpedig azért, hogy megtudja, kit lehetne mozgósítani a településen katasztrófahelyzetekben. Az újabb adatgyűjtés a főváros XI. kerületében már megindult, ott elkezdték postázni a – melléklettel együtt – három oldalas leveleket. Az adatok az úgynevezett  “polgári védelmi szolgálatba” való belépéshez szükségesek, ugyanakkor ebben részt venni nem az állampolgár egyéni döntése, hanem egyenes kötelessége.

“Felhívás adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről” – indul a levél, amelyet az adatokkal kitöltve 15 napon belül vissza kell küldeni a hivatalba, ellenkező esetben szabálysértési eljárás alá vonják az állampolgárt. Ez jelenthet akár 60 napos elzárást, pénzbírságot – 5000 forinttól 150 ezerig -, vagy közmunkát.
Az adatgyűjtésre is a katasztrófavédelmi törvény tavalyi módosítása jogosítja fel a polgármestert – idézi a dokumentum a törvényt. A nevet, a születési helyet és időt, az anya családi és utónevét, valamint a lakcímet mindenkinek meg kell adnia, azután, ha valaki mentességet élvezne a szolgálat alól, akkor annak okát is. Ám ha nem, a hivatal már szakképézetségünkre, foglalkozásunkra, munkahelyünk megnevezésére, sőt munkahelyünk címére is igényt tart a polgári védelembe való nyilvántartásba vételhez. Mert a szolgálatba gyakorlatilag a lakosság minden tagja “belép”, ha nincs mentessége.
A jogszabály szerint – néhány további kivétellel – csak a 18 éven aluliak, a terhes nők, a legfeljebb 6 éves gyermekét egyedül nevelő-, illetve három 14 éven aluli gyerekét egyedül nevelő szülők, a munkaképességüket 67 százalékban elvesztők, valamint az országgyűlési képviselők, az EP-képviselők, a település jegyzője, a bíró, és az ügyész nem kötelezhető polgári védelemre.

2010. novemberében kidolgozott a Belügyminisztérium egy katasztrófavédelmi koncepciót, mely szerint “megnőtt a katasztrófák esélye, ezért újra kell gondolni a felkészülés és a védekezés szabályait is”. A koncepció szerint az 1999-ben elfogadott, 2000-ben hatályba lépett katasztrófavédelmi törvény “alapvetően működőképes” rendszert hozott létre, de az elmúlt tíz év természeti és ökológiai katasztrófái miatt “összetettebbé és ellenőrizhetetlenebbé váltak a civilizációs veszélyforrások”. Így támogatni kell “a történelmi hagyományokon alapuló köteles polgári védelem működtetését”.

A koncepció az anyagi motiváción túl “morális eszközökről” is említést tett, melyekkel “célszerűnek” vélte a tárca a lakosságot ösztönözni – például egy “korszerű, gazdaságos, magyaros” egyenruhával, valamint rendfokozatokkal. Magyaros egyenruháról a tavaly októberben hatályba lépett törvény nem tesz említést, ugyanakkor eskütételről igen, és a védelmi szolgálatban való részvételt “mindössze” annyival indokolja, hogy “a katasztrófavédelem nemzeti ügy”, ezért “minden állampolgárnak joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben”. A javaslat egyébként még csak az érintett településen lakó, 22-27 éves fiatalok – szükség szerint pedig az idősebbek – beléptetését javasolta a polgári védelembe.

A mostani levelezés ugyanakkor azért érthetetlen, mert az önkormányzatok nyilvántartásaiban és az állami adatbázisokban a szükséges adatok elérhetők. A polgármesteri felhívás ugyan részletezi a mentességi okokat, és bár megjegyzi, hogy a személyes adatokat “kizárólag polgári védelmi kötelezettség megállapítására lehet felhasználni”, arról nem találni említést, hogy meddig őrzik meg őket. Igaz, a visszaküldéssel a lakos “egyidejűleg hozzájárul” ahhoz is, “hogy a katasztrófavédelmi igazgatóság nyilvántartásba vegye”. Az adatokat az önkomrányzat továbbítja a katasztrófavédelemnek, vagyis a frissített adatbázissal egyszerre két hivatal is rendelkezhet. Ehhez kapcsolódó kérdéseinkkel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk, ám későbbre ígértek tájékoztatást.

A Magyar Közlönyből azért az kiderül: nincs szó például arról, hogy ha a lakóhelyünkhöz közel fölborulna egy veszélyes anyagokat szállító kamion, akkor azt a helyi lakosságnak kellene feltakarítani, ez ugyanis még mindig a katasztrófavédelem feladata.

A nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező, magyar állampolgárságú férfiak összeírásáról már rendelkezett tavaly év végén a Parlament a honvédelmi miniszter javaslatára. Hende Csaba olyan nyilvántartási rendszer kialakítására tett javaslatot, amelyben katonai szolgálat teljesítéséhez, a sorozáshoz és a behíváshoz szükséges adatok szerepelnének.
Ezt az összeírást – szintén kiküldött levelek alapján – már január óta végzik. Noha a sorkötelezettséget eltörölték, Hende indoklása szerint “békeidőben is” lehetőség van arra, hogy “rendkívüli állapotban automatikusan, megelőző védelmi helyzetben pedig az Országgyűlés döntésével újra bevezessék” a hadkötelességet. Ennek érdekében a jogszabály január 1-jével létrehozta a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokságát, a honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervét.

forrás: Népszava