Az önkormányzatok konszolidációját sürgetik érdekképviseleteik

A települési önkormányzatok négy szövetségének október 24-én ismertetettet közös álláspontja szerint januártól az önkormányzatok működési zavaraira kell számítani, ha addig az Országgyűlés – a kormány javaslatára – nem változtatja meg a jelenlegi rendszert.Kósa Lajos, Debrecen polgármestere (Fidesz-KDNP) a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) elnökeként ismertette az 1200 milliárd forintnyi önkormányzati adósságállomány konszolidálásának szükségességét érintő közös álláspontot.
Elmondta, a településeknek a bankok már nem adnak további – éven túli – hiteleket, mert a rendszer és azzal együtt az önkormányzatok költségvetésének bevételi oldala is átalakult; több feladat és a finanszírozásuk átkerült az államhoz, ez pedig hatással van a pénzintézetek hitelezésére. Jelezte: a konszolidáció csak a hosszabb távú, tehát egy éven túli adósságállományt érintené, az éven belüli lejáratú hiteleket nem. Közölte, ha az év végéig nem tesz le a kormány valamilyen használható javaslatot a konszolidációra, a működés biztosítására a parlament elé, akkor januártól az önkormányzati szolgáltatások egy részét nem lehet majd finanszírozni, a települések nem tudják megtervezni költségvetésüket.
A konszolidációra – tájékoztatása szerint – többféle javaslat is felmerült, de abban egyetértettek, hogy az eljárás során figyelemmel kell lenni az el nem adósodott mintegy 500 önkormányzatra, valamint arra, hogy rendkívül ?tarka a kép’. Ezzel arra utalt, hogy vannak olyan önkormányzatok, melyek hasznos beruházásokra, fejlesztésekre vettek fel hiteleket, és vannak olyanok is, melyek saját hibájukból adósodtak el. Az MJVSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy nem lehetnek a konszolidáció vesztesei éppen azok az önkormányzatok, amelyek az elmúlt években nem halmoztak fel adósságot.
Szabó Gellért a Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere arról beszélt, hogy azt tartaná célszerűnek és igazságosnak, ha a települések ?végleges’ konszolidációját egyedileg, azaz külön-külön vizsgálnák meg. A felmerült megoldások között szerepel az önkormányzati adósságállomány egy részének az átvállalása. Ez akár azt is jelenthetné, hogy egy adott település nem egy banknak, hanem az államnak törlesztene. Kósa Lajos ezzel kapcsolatban jelezte, ez a megoldás nem rontaná a központi költségvetési egyenleget, hiszen abba egyébként is beletartozik az önkormányzati terület.
Dietz Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) társelnöke elmondta, hogy – álláspontjuk szerint – a konszolidációval egy időben ?zárttá’ kellene tenni az önkormányzati rendszert. Így biztosítani lehet, hogy a jövőben a települések saját bevételeikből képesek legyenek finanszírozni működési kiadásaikat.
Kósa Lajos kérdésre válaszolva elmondta, valamennyi települést alkalmasnak tartja a működésre, ám szerinte ehhez kiegyenlítő rendszerre is szükség van. Példaként említette, hogy egy 120 lakosú település önmagában nem tud annyi saját forrást termelni, ami elegendő a működéshez, ezért többletforrásra van szüksége. Olyan alapot kellene létrehozni, amelybe minden önkormányzat befizetné a bevételeinek egy részét, majd ezt az összeget újraosztanák, hogy a legkisebb településen is legyen közvilágítás. Jelezte: hasonló kiegyenlítő rendszer eddig is működött a személyi jövedelemadó visszaosztásánál.
Dancsó József, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke szerint november közepéig meg kell születnie a szükséges döntéseknek.

Piaci hírek szerint a a tárgyalásokon az az álláspont alakult ki, hogy a kormány a kisebb önkormányzatokat teljesen, a nagyokat pedig részben konszolidálja (az adósságállomány államosításával), de sürgős megoldásra vár az is, hogy ne kössék a helyhatóságok folyószámla-hitelkereteinek megújítását egyedi kormánydöntéshez. Elképzelhető, hogy államkötvény-kibocsátással fedezi le az önkormányzati adósságokat az ÁKK, amivel ez az adósságállomány az államadósság részévé válhat ? mondta el az ndex.hu-nak Kuti Ákos, az Equilor elemzője (az unió felé elszámolt ESA típusú konszolidált adósság tekintetében ez nem hozna változást, hiszen annak része az önkormányzati adósság).
Török Bálint, a Buda-Cash szakértője szerint ha az állam átveszi a hitelezők felé meglévő kötelezettségeket, javul az alkupozíciója, és elképzelhető, hogy ezt a feltételek módosítására akarja majd használni. Egyelőre kérdés, hogy a kormány teljesen átvállalja-e az adósságot vagy a magánszemélyeket segítő árfolyamgáthoz hasonlóan megosztja a terheket a hitelkibocsátó bankokkal ? véli Samu János, a Concorde elemzője. Elképzelhető egy olyan megoldás, hogy a hitelgáthoz hasonlóan a devizahitelek éves törlesztésének terheiből vállal át a kormány a bankokkal közösen, ami a 700 milliárd forint önkormányzati devizaadósság esetében évi mintegy 70 milliárd forint törlesztési kötelezettséget jelent.

Kósa szerint a 3200 magyar önkormányzat közül mintegy 500 nem adósodott el, a polgármester olyan rendszert sürget, amely nem bünteti ezeket a helyhatóságokat. Az érdekképviseletek a konszolidációval egy időben ?zárttá? tennék az önkormányzati rendszert, hogy a települések saját bevételeikből finanszírozzák működési kiadásaikat ? ez egy olyan alap létrehozását jelentené, amelybe minden önkormányzat befizetné bevételeinek egy részét, az összeget pedig újraosztanák.

Önkormányzatok éves törlesztési kötelezettsége (milliárd forint)
2012 2013 2014 2015 2016
Forintalapú 40,8 46 42,4 31,7 26,8
Devizaalapú 34,3 51,8 47,3 52,2 49,2
ebből euró 12,3 17,6 16,6 15,7 16,1
ebből svájci frank 22 34,2 30,6 36,5 33,1
 Összesen  75,1  97,8  89,7  83,9  76
 Forrás: MÁK 
forrás: Index/MTI