Magyarországon az internet szabad. Még…

Magyarországon az internet szabad ? állapította meg legutóbbi jelentésében a Freedom House. A gyermekpornográfia elleni fellépést előíró uniós irányelvre hivatkozik a KIM, amelynek tervezete lehetővé tenné, hogy már a nyomozás során letiltsanak jogsértő online tartalmakat. Az új eszköz azonban a túlbuzgó hatóságok kezében a cenzúra eszközévé is válhat, amit titkokat kiszivárogtató újságok, vagy politikailag kellemetlen bloggerek ellen is be lehet vetni.

?Az ön által keresett oldalt a Fővárosi Törvényszék határozata alapján ideiglenesen eltávolítottuk? ? hamarosan ehhez hasonló üzenetekkel találkozhatnak majd a jövőben az internetezők, ha bizonyos újságcikkeket, blogbejegyzéseket, esetleg kedvenc fogyasztó-szerüket árusító webáruházukat keresik. Tömegessé válhat ugyanis a különféle, jogsértőnek minősített tartalmak letiltása, ha a jelenlegi formájában fogadják el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) törvénytervezetét.

Bár akkor még keveseknek tűnt fel, már a júniusban elfogadott, jövő júliusban hatályba lépő új büntető törvénykönyv (Btk.) is tartalmaz egy olyan intézkedést, amely lehetőséget ad arra, hogy a bíróság által jogsértőnek talált (bűncselekményt megvalósító, vagy ahhoz eszközként használt) internetes tartalmakat véglegesen eltávolítsák a szerverekről, vagy ha másként nem megy, kötelezzék az internetszolgáltatókat azok blokkolására, így a felhasználók nem férhetnek hozzá.

A KIM által október 16-án közzétett, az új Btk. hatályba léptetéséhez szükséges törvénymódosító csomag (amelyet még nem nyújtottak be a parlamentnek), túllépne ezen, és már a büntetőeljárás folyamán ? tehát az ítélet előtt ? lehetőséget teremtene az ?elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére?. Ezt az előzetes letartóztatáshoz hasonlóan szintén a bíróság rendelhetné el, de fennáll a veszélye, hogy a túlbuzgó hatóságok miatt egyfajta közvetett internetcenzúrát valósítana meg.

Az új Btk-ban körülbelül negyven olyan bűncselekményt találhatunk, amelyet az interneten is el lehet követni. A KIM tervezete szerint ezek közül a közvádra üldözendők esetében lehet kérni a tartalom ideiglenes eltávolítását, vagyis például a rágalmazás vagy a becsületsértés esetében nem állna fent ez a lehetőség. Ez azt jelenti, hogy ? hacsak a parlamenti képviselők nem változtatnak a KIM tervein ? nem lehet majd letiltatni az internetről olyan cikkeket, amelyeket egy korrupcióval megvádolt politikus sérelmesnek talál.

Így is marad azonban számtalan olyan közvádas bűncselekmény, amelyre hivatkozva el lehet majd rendelni az ideiglenes eltávolítást. Az egyik ilyen a ?minősített adattal visszaélés?, amit megvalósíthatnak például az újságok is, amikor bizalmas vagy épp titkos kormányzati iratokat hoznak nyilvánosságra. Ebben az esetben a KIM tervei szerint helye lehetne az ideiglenes intézkedésnek, vagyis kötelezhetnék a tárhely-szolgáltatót, hogy a büntetőeljárás idejére (akár több évre) tegye elérhetetlenné a dokumentumot, cikket vagy blogbejegyzést.

Túlbuzgó hatóságok kezében cenzúraként lenne használható az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel egyes politikai jellegű bűncselekményeknél, mint például közösség elleni uszítás, hatósági rendelkezés elleni uszítás vagy épp önkényuralmi jelkép használata. Töröltetni lehetne például azt a bejegyzést, amelyben egy blogger arra biztatná az olvasókat, hogy bontsák le a műveleti területté nyilvánított Kossuth téren álló kordonokat, hiszen ezzel ?hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít?, ami bűncselekmény.

Helye lehet ugyanakkor a weboldalak lekapcsolásának például kábítószer-kereskedelem esetén, hiszen igen gyakran webshopból árulják a drogot. Ehhez nagyon hasonló bűncselekmény az egészségügyi termék hamisítása, ami lényegében hamis vagy nem engedélyezett gyógyszerek forgalmazását jeleni. Komoly internetes piaca van például egyes illegális fogyasztószereknek, amelyek hiába veszélyesek, a rendőrség jelenleg nem tud mit tenni ellenük.

A fenti esetekben a bíróság a tárhely-szolgáltatókat kötelezi, hogy ideiglenesen tegyék elérhetetlenné az adatokat. Ha ennek nem tesznek eleget, legfeljebb egymillió forint bírságot szabhatnak ki a szolgáltatóra, akár többször egymás után is. A törvénytervezet néhány esetben még ennél is drasztikusabb lépést tenne lehetővé: a bíróság döntése alapján az internetszolgáltatókat kötelezhetnék, hogy blokkolják, vagyis tegyék elérhetetlenné a jogsértő tartalmakat.

A javaslat egyebek mellett a gyermekpornográfia elleni EU-s irányelvre hivatkozik, amely szerint a tagállamok ?megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy azonnal eltávolítsák a gyermekpornográfiát tartalmazó vagy terjesztő weboldalakat?. Az irányelv szerint a tagállamok emellett ?intézkedéseket tehetnek? arra is, hogy blokkolják az ilyen oldalak hozzáférését, de ezt csak átlátható, megfelelő garanciákkal megtámogatott eljárásban lehet elrendelni.

A KIM terve azonban jelentősen túlterjeszkedik az EU-s irányelv által megszabott kereteken, ugyanis nem csak gyermekpornográfia esetén teszi lehetővé az oldalak blokkolását már a bírói ítélet előtt. Már a nyomozás során le lehet tiltani azokat a tartalmakat, amelyek a hatóságok szerint terrorizmust, vagy állam elleni bűncselekményeket valósítanak meg. Ez utóbbi pedig a magyarországi tapasztalatok szerint elég messzire vezethet, egyes esetekben valódi internetcenzúraként működhet.

Az állam elleni bűncselekmények közül az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete, az alkotmányos rend elleni szervezkedés, illetve a lázadás szervezése jöhet szóba, mint az interneten is elkövethető bűncselekmény. Terrorcselekményt ugyan nem lehet az interneten elkövetni, viszont fenyegetőzni lehet vele, amit a törvény szintén büntet: két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel lehet sújtani.

A blokkolás technikai megvalósításához a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak kell majd létrehoznia egy adatbázist, amelyhez minden internetszolgáltatónak csatlakoznia kell. Az adatbázis ebben az esetben egy feketelistát jelent, olyan címeket, melyeket a szolgáltatónak nem szabad feloldania: amikor beírunk böngészőnkbe egy címet, akkor az a háttérben egy számsorrá, IP-címmé alakul át. Ha ez nem történik meg, akkor a felhasználó nem tudja megnézni az oldalt.

A tiltásnak több megkerülési módja is van: egy nyílt DNS-szervert (például a Google-féle Public DNS), vagy egy proxy szerver használata.

Hogyan kerülhető ki a korlátozás?

A tervezet értelmében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak kell majd létrehoznia egy adatbázist, amelyhez minden internetszolgáltatónak csatlakoznia kell. Az adatbázis ebben az esetben egy feketelistát jelent, olyan címeket, melyeket a szolgáltatónak nem szabad feloldania. Merthogy amikor beírunk böngészőnkbe egy szöveges címet, akkor az a háttérben egy számsorrá, IP-címmé alakul át – ez a DNS-ként (Domain Name System) emlegetett domainnév-rendszer. Ha ezt az átalakulás – például a törvényi előírás miatt – nem hajtódik végre, akkor a felhasználó nem tudja megnézni az adott oldalt.

A tiltásnak több megkerülési módja is van. Az egyik, nem túl bonyolult megoldás, ha egy nyílt DNS-szervert használunk, melyek közül az egyik legnépszerűbb a Google-féle Public DNS. A windowsos gépeken ennek beállításához csak annyit kell tenni, hogy a Vezérlőpult hálózati beállításokra vonatkozó részében a kapcsolat, azon belül az Internet Protocol (TCP/IP) tulajdonságainál a DNS szerver automatikus keresése helyett kézivezérléssel beírni a Google címeit, 8.8.8.8 és 8.8.4.4. (Részletes, lépésenként magyarázó beállítási útmutató elérhető Windows XP és Windows 7 operációs rendszerekhez is.) A módszer előnye, hogy elég egyszer beírni a beállításokat, utána bármikor behívható a netszolgáltató által blokkolt oldal.

Ha a DNS-trükkös módszer valamiért nem működne, akkor van egy egyszerűbben, de nehézkesebben alkalmazható is: a Proxy.org weboldalra ellátogatva a jobbra fönt található mezőbe kell beírni a kívánt URL-t, majd rákattintani valamelyik listázott proxy szerverre. Ilyenkor a felhasználó csupán a lekattintott proxyt látogatja meg, hogy azon belül mit lát, az már kettejük titka marad. Mivel a módszer mindkét irányban titoktartást jelent, remekül használható akkor is, ha anélkül szeretnénk meglátogatni egy weboldalt, hogy saját IP-címünkkel nyomot hagynánk rajta.
HVG

 

 

Warning: file_get_contents(https://graph.facebook.com/comments/?ids=http://www.vecseshirek.hu/2012/10/29/magyarorszagon-az-internet-szabad-meg/): failed to open stream: HTTP request failed! HTTP/1.1 403 Forbidden in /var/userdata/web/vecseshirek.hu/website/www/wp-content/plugins/facebook-like-and-comment/comments.php on line 17 Warning: Invalid argument supplied for foreach() in /var/userdata/web/vecseshirek.hu/website/www/wp-content/plugins/facebook-like-and-comment/comments.php on line 19