Az önkormányzati adósságrendezés részleteit módosítja a költségvetési bizottság

Az önkormányzatok adósságkonszolidációjának részleteit pontosító módosító indítványt nyújtott be az idei költségvetésnek a múlt héten a kormány által benyújtott módosító törvényjavaslatához a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága csütörtökön.

A parlament honlapján olvasható módosító javaslat szűkíti azon szervezetek körét, amelyek felé a fennálló önkormányzati adósságot konszolidálják, így központi támogatással csak a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások felé fennálló adósságot konszolidálják központi támogatásból. 
 Ha az önkormányzatnak van olyan betéte vagy egyéb számlakövetelése, ami kifejezetten egy adott adósságelemhez kapcsolódik, illetve annak fedezetére vagy teljesítésének biztosításául szolgál, akkor ezen betét vagy számlakövetelés összegét 2012. december 28-án az állam által megjelölt számlára át kell utalnia, a konszolidációval párhuzamosan.
Nem konszolidálják az általános forgalmi adó megelőlegezésére felvett hiteleket, mivel azok mögött fedezet áll – tartalmazza a javaslat. Emellett nemcsak a megszűnt vízi-közmű társulatoktól átvett hiteleket, de a mások miatt átvett vízi-közmű hiteleket sem konszolidálják, mert ezek mögött érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettség áll.
Az eredeti javaslat azt célozza, hogy megteremtse a lehetőséget az 5 ezer fő alatti települések és a helyi önkormányzati többcélú kistérségi társulások adósságának teljes körű rendezésére. 
Az MTI kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön megerősítette: az 5 ezer fő alatti önkormányzatok adósságkonszolidációjának lényege, hogy a központi költségvetés célhoz kötött támogatást biztosít az érintett helyhatóságok számára ahhoz, hogy megszüntethessék fennálló adósságállományukat. A támogatás biztosítása a központi költségvetésnél kiadásként, a települési önkormányzatoknál bevételként jelentkezik. Ennek megfelelően a művelet hatása az ESA-egyenlegre semleges.