39 Pest megyei település válna meg az iskolájától

Az önkormányzatoknak (többször meghosszabbított határidő után) november közepéig kellett nyilatkozniuk arról, hogy mi a szándékuk az iskolájukkal. Múlt héten egy nem nyilvános kormányzati beszámolóból az derült ki, hogy 233 háromezer főnél nagyobb község, város is megszabadulna a működtetéstől. Az oktatási kormányzat vélhetően nem számolt azzal, hogy a 493, háromezer lakosnál nagyobb település közül majdnem minden második lemondana az üzemeltetésről is. De hogy melyik 233 városról, és annak pontosan hány iskolájáról van szó, azt még most, alig egy hónappal a fenntartói feladatok átvétele előtt sem hozta nyilvánosságra a Belügyminisztérium (BM).

Az Index birtokába került összesítés szerint nem 233, hanem 228 háromezer lakosnál nagyobb község, város adná át a fenntartói feladatok mellett a működtetést is. A lista szerint a legtöbb ilyen település (összesen 39) Pest megyében található.

Azt senki sem gondolhatta komolyan, hogy az a 400-500 milliárd forint közötti összeg, amit az önkormányzatok hitelekből és saját forrásból eddig beletettek az alapfokú oktatásba, az állami átvétel után is ott marad nálunk? ? monda az Indexnek Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab polgármestere. Mint hozzátette, a 3000 fő alatti települések sem fognak teljesen megszabadulni attól, hogy beszálljanak intézményeik működtetésébe, azonban van jó néhány város, ahol minimális az adóbevétel, mert sem az ipar, sem a mezőgazdaság, sem a szolgáltatás nem nagy volumenű, így nem folyik be adó a település kasszájába, ezért mindenképpen ezek a települések lesznek az állami átvétel nyertesei.

A TÖOSZ elnöke az oktatási rendszer költségátszervezését jó lépésnek tartja, de szerinte kérdéses, hogy a nagy önkormányzatok ehhez mit fognak szólni. Ugyanakkor megjegyezte, különös, hogy nemcsak a szegény települések, hanem a tehetősebb önkormányzatok képviselő-testületei is az átadás mellett határoztak. Schmidt Jenő úgy látja, az állami átvétellel a közoktatási rendszer finanszírozási része biztosan átláthatóbb lesz, de jobb megoldásnak tartotta volna, ha a KIK nem veszi át az iskolákat, hanem a település anyagi helyzete, a tanulók és pedagógusok száma, valamint a tanrend alapján azt mondják, például Kiskundorozsmán a jövőben csak alsó tagozat működhet, míg a felső tagozatos diákok a szomszédos, nagyobb település iskolájába járjanak. Ha ennek a döntésnek a testület nem tett volna eleget, nem kaphattak volna támogatást.

Az önkormányzatok eddig a saját bevételeikből, jellemzően az adókból egészítették ki az iskolák fenntartását, mert a központi költségvetési támogatás ezt nem fedezte teljesen, ugyanis az elmúlt 10 évben az állam folyamatosan kivonult a közoktatás finanszírozásából.

Míg például 2002-ig az állam a teljes költség 85 százalékát finanszírozta, ez az elmúlt években fele-fele arányban oszlott meg a központi költségvetési támogatás és önkormányzatok között. 2006-2007 után az államháztartási hiány és a magas államadósság következményeként mintegy ezermilliárd forintot vontak ki az önkormányzati rendszerből, ami miatt az önkormányzatok működési hitelek felvételére kényszerültek, hogy finanszírozni tudják az oktatási intézményeiket. ?Jelenleg az állami normatíva nemhogy az iskola fűtését nem fedezi, a pedagógusok munkabérekre és a járulékokra sem elég? ? mondta a TÖOSZ elnöke.

A rendszer sajátossága volt, hogy a települések intézményfenntartó társulásokként működtek. Ez azt jelenti, hogy például egy nagyobb településen 1-8 osztályig működött általános iskola, a körülötte lévő kisebb falvakban csak 1-4 osztályig. A nagyobb településre bejáró tanulók után viszont a többi település is hozzájárult az oktatás finanszírozásához. A normatív támogatás azonban januártól felváltja a feladatalapú támogatás, így a nagyobb településeknek vélhetően majd meg kell egyeznie a KIK-kel a támogatás nagyságáról, hogy mennyivel fog hozzájárulni az üzemeltetéshez.

A teljes fenntartásba vétellel egyébként Pokorni Zoltán sem ért egyet. A volt oktatási miniszter túlzónak tartja, hogy az állam minden, önkormányzat által fenntartott iskolát a kezébe vesz. A fideszes oktatáspolitikus szerint nagy hiba lenne az oktatási rendszer átalakítását leállítani, és visszatérni abba a rendszerbe, ahogyan az korábban működött, azonban félő, hogy az egységesítéssel a nagyvárosi iskolák színvonalát alacsonyabb szintre csökkentik. ?De azért is gondolom ezt a folyamatot veszélyesnek, mert ez a nagylélegzetű alakítás pontosan a választási kampány kezdetekor okozhat hatalmas feszültséget az oktatásügyben? ? nyilatkozta a Magyar Hírlapnak adott interjúban.

forrás: Index

3000 fő feletti települések Pest megyében:

Önkormányzat  neve Polgármester      település      megye
Albertirsa Fazekas László Albertirsa Pest
Alsónémedi Vincze József Alsónémedi Pest
Bag Tóth Gábor Bag Pest
Budakalász Rogán László Budakalász Pest
Cegléd Földi László Cegléd Pest
Ceglédbercel Török József Ceglédbercel Pest
Csemő Bartha Alajosné Csemő Pest
Csobánka Winkler Sándor Józsefné Csobánka Pest
Dabas Kőszegi Zoltán Dabas Pest
Délegyháza Dr. Riebl Antal Délegyháza Pest
Dömsöd Bencze István Dömsöd Pest
Érd T.Mészáros András Érd Pest
Felsőpakony Sztancs János Felsőpakony Pest
Hévízgyörk Tóth Tibor Hévízgyörk Pest
Kiskunlacháza Dr. Répás József Kiskunlacháza Pest
Maglód Tabányi Pál Maglód Pest
Mende Kaszanyi József Mende Pest
Monor Pogácsás Tibor János Monor Pest
Nagykáta Kocsi János Nagykáta Pest
Nagykőrös Dr. Czira Szabolcs Nagykőrös Pest
Nyáregyháza Mészáros Sándor Nyáregyháza Pest
Ócsa Bukodi Károly Zoltán Ócsa Pest
Örkény Kovács István Örkény Pest
Pécel Szöllősi Ferenc Pécel Pest
Pilis Szabó Márton Elemér Pilis Pest
Piliscsaba Gáspár Csaba Piliscsaba Pest
Ráckeve Szadai József Ráckeve Pest
Sóskút König Ferenc Sóskút Pest
Sülysáp Horinka László Sülysáp Pest
Szigetszentmiklós Szabó József Szigetszentmiklós Pest
Sződ Hertel László Sződ Pest
Taksony Kreisz László Taksony Pest
Tápiógyörgye Varró István Tápiógyörgye Pest
Tápiószele Kovács Ferenc Tápiószele Pest
Tápiószentmárton Tóth János Tápiószentmárton Pest
Tárnok Szolnoki Gábor Károly Tárnok Pest
Törtel Godó János Törtel Pest
Tura Szendrei Ferenc Tura Pest
Zsámbék Csenger-Zalán Zsolt Zsámbék Pest

3000 fő alatti települések Pest megyében:

A 3000 fő alatti települések iskoláit fő szabály szerint átveszi az állam, azonban ezek a falvak ugyancsak szándéknyilatkozat formájában kérhették, hogy inkább megtartanák a működtetést. A múlt héten nyilvánosságra került kormányzati jelentés 96 ilyen kistelepülést említett. A mostani listán 84 kistelepülés szerepel, Pest megyében 5 település nem adja át a a fenntartást.

Önkormányzat neve Polgármester      település       megye
Áporka Dr. Kovács Tibor Miklós Áporka Pest
Iklad Madarász István Iklad Pest
Pusztazámor Pátrovics Benedek István Pusztazámor Pest
Szentlőrinckáta Horváth László Szentlőrinckáta Pest
Újhartyán Schulcz József Újhartyán Pest