Intézményfenntartás helyett településfejlesztés

Interjú dr. Szűcs Lajossal, a Pest Megyei Közgyűlés elnökével a megyék szerepvállalásáról, a közigazgatási rendszer átalakításáról.

Az idei év fordulója talán a legjelentősebb eddig a hazai közigazgatási rendszer átalakításában. Ebben a folyamatban mi a szerepe a megyének – kérdeztük Szűcs Lajostól, a Pest Megyei Közgyűlés elnökétől.
– Magyarország megújítása 2010 óta eléggé határozott és konkrét elképzelések szerint valósul meg. Ennek a legfontosabb eleme, hogy a közigazgatás mindenképpen állami feladat. Ebbe a körbe tartoznak a valamilyen aktussal záruló ügyek, például igazolások kiadásai, határozatot igénylő döntések, stb. Ami nem ide tartozik, az önkormányzati feladat.

– Mennyiben változnak meg a feladatok a megye számára az előző időszakhoz képest?
– Az eddigi, jórészt intézményfenntartásból álló megyei önkormányzati feladatrendszer megszűnik. Ezt átveszi az állam, most már nemcsak a megyei önkormányzattól, hanem szinte a teljes önkormányzati rendszertől, csak az óvodák és bölcsődék fenntartása marad helyben. A megyei önkormányzatok e helyett a területfejlesztés széles spektrumát kapják meg. A területfejlesztésben hétéves költségvetési ciklusokról beszélhetünk. Most éppen a 2007 és 2013 közötti ciklusnak a végén tartunk. Ebben a mostani helyzetben a pályázati források kijelölése jórészt már 2004 és 2007 között megtörtént. A 2014-től 2020-ig terjedő új uniós időszakra viszont már a tervezésben veszünk részt a településekkel együttműködésben, valamint abban is szorosabb szerepet szeretnénk vállalni, hogy az uniós források elosztásában is részt vegyünk. Azért használtam a pályázati pénzek helyett az uniós források kifejezést, mert az eddigi projekt alapú finanszírozás helyébe egy program alapú finanszírozást szeretnénk életbe léptetni, amelyik arról szól, hogy nem a pályázatra, illetve pályázati rendszerre szeretnénk rászabni egy település igényeit, hanem fordítva: a települési igényekre szeretnénk szabni majd a pénzügyi lehetőségeket. Megfordítjuk az eddigi rendszert.

– Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban?
Még az év közepén, májusban kezdeményeztük, hogy a települések próbáljanak meg minél több ötletet adni, hogy 2014 és 2020 között mit szeretnének majd a saját életükkel kezdeni. Több száz értékes ötlet gyűlt össze a tervezési folyamat során. Éppen november végén zárult le az a konzultációsorozat, amely során négy helyszínen tekintettük át ennek a folyamatnak az aktuális helyzetét, s kitűztük a feladatokat, miszerint a településeknek március-áprilisig van lehetőségük, hogy konkrét javaslataikkal, akár már majdnem kész, megvalósítható ötletekkel jelentkezzenek. Ezeket beépítjük abba a tervbe, amit, remélünk, majd az országos területfejlesztési tervvel együtt a kormány elfogad és az unió asztalára letesz. Saját tervünket az országos területfejlesztési terv által megszabott keretek között dolgozzuk ki, amelyben a legfontosabb a munkahelyteremtés, a gazdaság fejlesztése és ennek a feltételeinek a megteremtése.

– Mi a jövője a Közép-magyarországi Régiónak, amely összehozta, mintegy kényszerházasságban, az Európai Unió megítélésében a fővárost és Pest megyét? 
– Nem akarunk Budapestnek rosszabb helyzetet, mint amilyenben van. Nem akarunk versengő ellenfelei lenni, hiszen mégiscsak Magyarország fővárosáról van szó. Az azonban nem véletlen, hogy Pest megye is különleges helyzetben van az ország más megyéihez, de még a fővároshoz képest is, aminek a hátterében földrajzi, kulturális, közlekedési sajátosságok húzódnak meg. Ez pedig, hogy főleg a rendszerváltozás óta a fővárosból, az erőltetett kétmilliós metropoliszból az emberek tömegesen áramlottak ki a Pest megyei településekre. A kilencvenes évek egy-két városához képest az agglomerációban ma már huszonnégy város van. Az emberek ezeket a településeket kezdték belakni és ugyanazokat az igényeket támasztani, amit fővárosban már megszoktak. Ez pedig komoly infrastrukturális fejlesztési igénnyel járt. Ennek ismeretében, azt hiszem, kicsit méltatlan volt ebben a hétéves költségvetési ciklusban, hogy a főváros a régióban rendelkezésre álló forrásoknak gyakorlatilag a kétharmadát, egyes számítások szerint, akár a 80 százalékát is elvitte.
Arra készülünk tehát a következő időszakban, hogy a Pest megyei igényeket hangsúlyosabban érvényesítő rendszer alakuljon ki, vagy úgy, hogy külön elbírálás alá essen Pest megye, vagy úgy, hogy plusz források bevonásával ezt a különbséget valahogy próbáljuk meg tompítani. Tisztában vagyunk, ha csökkenek az új hétéves ciklusban a források, de jobb esetben, ha szinten is maradnak és Pest megye többletigénnyel jelenik meg, akkor a többi 18 megye meg a főváros az, amellyel mi egyből szemben találjuk magunkat. Így nehéz tárgyalások előtt állunk, mindenképpen azt szeretnénk, ha a megyei települések ebben partnereink lennének. A régiós különválás helyett, ami egyéként az Európai Unió döntése és több éves folyamat, most fontosabb Magyarország számára, hogy elérje: egyrészt a kohéziós források ne csökkenjenek, másrészt pedig ezek elköltésének a szabályai legyenek rugalmasabbak, a magyar érdekeket hangsúlyosabban lehessen megjeleníteni. Vagyis ne erőltessék ránk, mire fordítsuk a pénzt, ne kelljen például olyan településközpontokra, amelyek hatékonysága kétséges. Nekünk az a legfontosabb, hogy munkahelyeket teremtsünk és olyan gazdasági környezetet, ami az emberek életét javítja.

– A maglódiak számára most égető kérdés, hogy az új járási rendszer létrejötte után a járásközpontot, Vecsést nem tudják közvetlenül megközelíteni… 
– Az embereket az érdekli, hogy az ügyeiket el tudják intézni, és azt tudom mondani, hogy Maglódon ezt továbbra is helyben tudják tenni. Maglódon lesz olyan járási ügysegédi iroda, amelyik befogadja az emberek közigazgatási ügyeit. Hogy ezek ténylegesen hol fognak elintéződni, az állampolgárt egyáltalán nem érdekli. Őt az érdekli, hogy neki Maglódon szinte ugyanoda kell bemennie ügyeit beadni, mint eddig és az elintézés után onnan is fogja megkapni, nekünk pedig az fontos, hogy ezzel a folyamattal elégedettek legyenek. Nem kell elmenni Maglódról azért, mert a járási székhely Vecsés.

– Hogyan képzeli el politikai jövőjét az összeférhetetlenségi jogszabályok ismeretében? 
– A Fidesz egyik első választási ígérete és a magyar parlament első döntése az volt, hogy a kisebb önkormányzati testületek mellett a kisebb országgyűlést fogja bevezetni. Ezért 2014-től az eddigi 176 választókerület helyébe 106 választókerület lép. Pest megyében 16-ból 12 lesz. Öt megszűnt és egy új alakult ki. A Maglódot is tartalmazó új kerület a gödöllői, a monori és a ráckevei választókerületből jött létre Vecsés központtal, amelyhez hat város és két nagyközség is tartozik. Ezt a nyolc települést az M0-ás kapcsolja össze. Arra kaptam felkérést, hogy ennek az új, kialakuló választókerületnek az ügyeivel foglalkozzam, mint választókerületi elnök. Vagyis azt a döntést hoztam, hogy az egyéni mandátum megszerzéséért dolgozom a továbbiakban.

forrás:Maglód Újság