Így változik az életünk mától

valtozasJanuár elsejétől tíz százalékkal kevesebbet fizetünk a villanyért, gázért és távhőért. Teljesen életbe lép az új Munka Törvénykönyve, állami kézbe kerül a közoktatás és immár elektronikus úton is kezdeményezhetünk építésügyi eljárást. Számos területen hoz változást az új év Magyarországon, összegyűjtöttük a legfontosabbakat.

2013-ban tényleg egykulcsos lesz az adórendszer, megszűnik a szuper-bruttósítás, tizenhat százalékos lesz a személyi jövedelemadó. Eltörlik a járulékplafont, mindenkinek tízszázalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.
Januártól havi ötezer helyett már nyolcezer forint Erzsébet-utalvány igényelhető, közben emelkedik a béren kívüli juttatások adóterhe. A munkahelyvédelmi akcióterv is életbe lép. Azok a cégek, amelyek GYES-ről, GYED-ről visszatérőket, huszonöt év alatti pályakezdőket vagy ötvenöt év felettieket foglalkoztatnak, adókedvezményt kapnak.

A kisvállalati adót, a KIVA-t a félmilliárd forintnál kisebb árbevételű, legfeljebb huszonöt főt alkalmazó cégek vehetik igénybe. A KATA, a kisadózók tételes adója hatmillió forint bevételig választható.

Ötezer forinttal emelik idén a minimálbért, amely így kilencvennyolcezer, a szakmunkásoknál pedig 114 ezer forint lesz. A korábbi szabályoknak megfelelően inflációarányosan nő a nyugdíjak és több szociális ellátás összege. Ez az érintetteknek fejenként és havonta átlagosan ugyancsak plusz ötezer forintot jelent.

Januártól teljes egészében életbe lép az új Munka Törvénykönyve, változnak a szabadságolások és többfajta munkavállalói juttatás csökken.A távhő, a gáz és a villany ára is tíz százalékkal csökken. Drágul viszont a budapesti tömegközlekedés: egy vonaljegy 350 forintba, egy havi teljes árú bérlet tíz és fél ezer forintba kerül majd, és új bérlettípusokat is bevezetnek. A Volán és a MÁV tarifái nem változnak. Jön a biztosítási adó, a vezetékekkel rendelkező szolgáltatóknak pedig közműadót kell fizetniük jövőre. Marad a bankadó is, ami évi 144 milliárd forintot hoz a költségvetésnek. Jelentős bevételre, 340 milliárd forintra számíthat az állam a tranzakciós illetékből is, kérdés, hogy ennek mekkora részét terhelik majd a bankok az ügyfeleikre. Az illeték mértéke utalásnál az összeg 0,2 százaléka, készpénzfelvételnél 0,3 százaléka lesz. Műveletenként maximum hatezer forint lehet, és még a hiteltörlesztések után is meg kell fizetni. Szigorodik a TAJ-kártya használata, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételénél valamilyen arcképes igazolványt is fel kell majd mutatni. Január elsejétől az eredeti összegre emelkedik a telefonadó. A júliustól bevezetett adó hétszáz forinttal terheli majd a lakosságot, és 2500 forinttal a vállalati ügyfeleket, vagyis ennyivel kerül többe a telefonálás.

Megalakultak a járási hivatalok, harminc évvel a járási rendszer megszüntetése után január 1-jével – új szervezeti rendben és új célokkal – ismét létrejöttek a járási hivatalok. Vidéken 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal alakult meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként, hogy a megyeinél alacsonyabb szintű államigazgatási feladatokat ellássák. A hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezet- és természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől. A járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal és a járási munkaügyi kirendeltség. A hivatalvezetők december 17-én tettek esküt Budapesten, a Vecsési Járási Hivatal vezetője Azari Zsuzsanna lett.
Állami fenntartásba kerültek január 1-jével az eddig önkormányzati köznevelési intézmények, amelyek ezzel beolvadtak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba. Az iskolák feladatainak ellátását szolgáló ingó- és ingatlanvagyon – ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben lévő más eszközöket és felszereléseket is – szintén a központ ingyenes használatába, illetve kezelésébe került. Az állami intézményfenntartó foglalkoztatotti állományába tartoznak az idei évtől a pedagógusok, valamint az oktató és nevelő munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak is. A törvény alapján ugyanakkor munkavégzési helyük a tanítási év végéig nem változtatható. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ december 19-i tájékoztatásában idézte, hogy a köznevelési törvény szerint a köznevelés biztosítása állami feladat, ezért az 2013. január 1-jétől az állami fenntartás és a települési önkormányzati működtetés megosztásának elve szerint alakul át. Emlékeztettek, hogy főszabályként a háromezernél kisebb lélekszámú települések iskoláinak működtetése január 1-jétől automatikusan az állam kötelessége, ám ha az önkormányzat a bevételeiből azt képes finanszírozni, átveheti a feladatot. 83 kistelepülés nyilatkozott úgy, hogy az iskoláját a jövőben is maga akarja működtetni, melyre 55-en kaptak engedélyt az oktatásért felelős minisztertől. A háromezernél nagyobb lélekszámú települések közül 227 nyilatkozott arról, hogy a működtetést is átadná az államnak. Közülük 120 vállalta, hogy hozzájárulást fizet az államnak iskolája működtetéséhez, a többi 107 pedig mégsem mondott le iskolája működtetéséről.
Állami fenntartásba kerülnek az eddig a települési önkormányzatoknál működő gyermekvédelmi intézmények, valamint a fogyatékosokat, a pszichiátriai és a szenvedélybetegeket ellátó otthonok január 1-jétől. A változtatás 40 szociális és 137 gyermekvédelmi intézményt érint, legtöbbjük eddig a fővárosi önkormányzaté volt. A szociális tárca azzal indokolta a változtatást, hogy az új fenntartói rendszerben kiegyenlített és azonos színvonalú ellátást tudnak biztosítani az ellátottaknak. A megyei önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi intézményeinek átvétele már egy évvel korábban megtörtént. Az idősek és a hajléktalanok ellátása továbbra is kötelező önkormányzati feladat marad.
Új, egységes és egyszerűbb rendszerben működik január 1-jétől a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Az átalakításnak köszönhetően hétezerrel nő a támogatott foglalkoztatottak száma, így már több mint 30 ezren dolgozhatnak az akkreditációs tanúsítványt már megszerzett 326 vállalkozásnál. Az új rendszer lényege, hogy az azonos fogyatékosságú emberek után ezentúl azonos támogatást kapnak a munkáltatók, akik közül többen arra is vállalkoztak, hogy a megváltozott munkaképességűek egy részét – például képzésekkel – néhány év alatt visszavezetik a nyílt munkaerőpiacra. Az új rendszer eleme marad a rehabilitációs kártya, amelynek előnye, hogy az érintett cégeknek nem kell befizetniük a 27 százalékos szociális adót.
A január 1-jétől életbe lépő új jogszabályok folytán számos változás lesz a bíróságokon: létrejönnek a járásbíróságok, az új közigazgatási és munkaügyi bíróságok, illetve működésbe lép az e-bíróság. A helyi, városi bíróságok ezentúl járásbíróságok lesznek, a fővárosi kerületi bíróságok viszont megőrzik eddigi elnevezésüket. Nem változott a helyi bíróságok száma, székhelye és illetékességi területe, az elnevezés azonban ? a fővárosi kerületi bíróságokat leszámítva ? a bíróság székhelyéül szolgáló település nevéből és a járásbíróság megnevezésből tevődik össze, például a jelenlegi Monori Városi Bíróság helyett január 1-jétől Monori Járásbíróság lesz.
A január 1-jétől létrejövő egységes szervezetű közigazgatási és munkaügyi bíróságok a fővárosban, illetve megyénként működnek majd, jobbára a törvényszéki székhelyen. A munkaügyi bíróságokkal való intézményi egyesülés nyomán – a munkaügyi perekhez hasonlóan – a közigazgatási perekben is a törvényszékek járnak majd el másodfokon. Az új bíróságok a jogelőd munkaügyi bíróságokon működnek tovább, a kezelőirodák is változatlanul az ügyfelek rendelkezésére állnak, akinek pedig folyamatban lévő ügye van, az külön értesítést kap az eljáró bíróságtól.
Január 1-jétől működik az elektronikus bírósági kommunikáció és ügyfélkapcsolat, amelyet a törvényszékek elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben választhatnak az ügyfelek. Ezekben az ügyekben az interneten – hivatali időn kívül, személyes megjelenés vagy postai út nélkül – lehet joghatályos beadványokat, például keresetet, különféle kérelmeket a bírósághoz intézni. Az elektronikus kapcsolattartás informatikai rendszerét az Országos Bírósági Hivatal biztosítja. Az elektronikus kézbesítés rendszere az eddigi papír alapú kézbesítés szabályainak megfelelő. Kézbesítési vélelem áll be akkor, ha a fél a bírósági iratot az elektronikus kézbesítési tárhelyén való elhelyezést követő öt munkanapon belül nem veszi át. Valamennyi eljárás esetében szabály az, hogy a határidőkbe nem számít be az a nap, amelyen a kézbesítési rendszer legalább négy órán át nem működött.
Január 1-jétől az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat már elektronikus úton is kezdeményezhetik a polgárok, az új rendszer a tervek szerint kényelmesebb, gyorsabb lesz, mint a hagyományos, papír alapú ügyintézés. A program lényege, hogy a kérelmeket és a terveket januártól – az ügyfélkapun belépve – az interneten is be lehet nyújtani, az ügyek kezelése pedig elektronikus úton történik. A hatósági ügyintézés során az ügyintézők az úgynevezett ÉTDR-rendszerben (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) tárolt elektronikus adatok alapján döntenek. Az új rendszer lehetőséget ad egyebek mellett a határidő-hosszabbítási és a jogorvoslati eljárások kezdeményezésére is.
A négy hónapnál idősebb kutyák csak elektronikus transzponderrel (chippel) megjelölve tarthatók január elsejétől.
forrás:MTI/MFOR/ATV