V0 – Budapestet délről elkerülő vasútvonal terve

tehervonat Vecsésen a vashídrólA “V0 Konzorcium” határidőre elkészítette és benyújtotta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megvalósíthatósági tanulmányát, amelyben konkrét javaslatot tesznek a Komárom és Szolnok közötti lehetséges nyomvonal irányára is. A V0 megvalósítása stratégiai kérdés: hosszú távon biztosítja Magyarország piaci pozíciójának megőrzését a nemzetközi szállítmányozásban.

A V0 megvalósítása a következő 20 év legjelentősebb vasútfejlesztési projektje lehet. Megépítésére azért van szükség, mert a Budapest-központú, centrális vasúti hálózat túlterhelt, műszaki állapota leromlott: a fővárosi vonalak jelenleg egyszerre bonyolítják a személy- és tranzit teherforgalmat.

A V0 kiépítésével, és így a kelet-nyugat irányú forgalom megőrzésével hazánk Kelet-Közép-Európa logisztikai központjává válhat. Magyarország egy kiszámíthatóbb, környezetkímélőbb és fenntarthatóbb vasúti áruszállítási rendszert működtethet, miközben Budapest közlekedési és környezeti terhelése jelentős mértékben csökkenhet. Mivel az Európai Unió hangsúlyozza a nemzetközi vasúti korridorok fejlesztését, ezért a V0 projekt szervesen illeszkedik az uniós fejlesztési irányokhoz.

A tanulmányon dolgozó független szakemberek hat lehetséges nyomvonalsáv alacsony-, közepes- és magas műszaki szintű kiépítettségét vizsgálták meg, és háromféle változatban modellezték a jövőben várható forgalom nagyságát is (drasztikus csökkenés, a jelenlegi szinten történő fejlődés, dinamikus növekedés). Részletesen tanulmányozták azokat a korábbi elképzeléseket is, amelyek a meglévő vonalak felhasználásával számoltak. Az optimális vonal kiválasztásakor figyelembe vették továbbá a domborzati viszonyokat, a Duna keresztezésének lehetséges helyszíneit, környezetvédelmi-, gazdaságossági-, vasútüzemi szempontokat, valamint a projekt társadalmi hatásait is.

A vizsgált nyomvonalsávok közül a Komárom ? Bicske ? Ercsi (dél) ? Kiskunlacháza ? Bugyi ? Ócsa/ Dabas ? Ceglédbercel ? Szolnok útirány kiépítését javasolják a szakemberek.

Egyrészt ennek a változatnak a beruházási igénye a legalacsonyabb ? olcsóbb, mint a már meglévő vasúti vonalak összekapcsolása és felújítása. Másrészt a javasolt nyomvonal környezetterhelése a legkisebb a vizsgált változatok közül, vagyis a legkisebb arányú infrastrukturális átalakításokat igényli (például közutak keresztezése, elektromos hálózatok, lakóházak bontása és áttelepítése). Az új nyomvonal hossza 195 km, ami megegyezik a jelenleg is használt vasúti pálya hosszával, így a fuvarozóknak az új pálya használata költségnövekedést nem jelentene. A kétvágányú, villamosított vonalon a vonatok 120-160 km/órás átlagsebességgel és 22,5 kN tengelyterheléssel közlekedhetnek.

Amennyiben a szükséges kormányzati döntések időben megszületnek, valamint a források és a szükséges építési területek rendelkezésre állnak, a beruházás akár már 2017-ben megkezdődhet és 2020-ra pedig elkészülhet.


 

A vizsgált nyomvonalsávok jellemzői

Hossza

km

Ebből újépítés

km

Beruházási költség

(milliárd Ft)

I. nyomvonalsáv Komárom ? Székesfehérvár ? Mezőfalva ? Dunaföldvár ? Kecskemét ? Cegléd ? Szolnok

282

83

447

II. nyomvonalsáv Komárom ? Székesfehérvár ? Pusztaszabolcs ? Rácalmás ? M8 ? Kecskemét ? Cegléd ? Szolnok

248

99

412

III. nyomvonalsáv Komárom ? Székesfehérvár ? Pusztaszabolcs ? Adony ? Kiskunlacháza ? Bugyi ? Újhartyán ? Ceglédbercel ? Szolnok

230

73

390

IV. nyomvonalsáv Komárom ? Bicske ? Ercsi (dél) ? Kiskunlacháza ? Bugyi ? Ócsa/Dabas ? Ceglédbercel ? Szolnok

196

97

300

V. nyomvonalsáv Komárom ? Herceghalom ? Tárnok ? Százhalombatta ? Dunavarsány ? Üllő ? Szolnok

230

97

390

VI. nyomvonalsáv Komárom ? Budapest ? Szolnok(a mostani nyomvonal ? az összeg csak a mostani szolgáltatási színvonal fenntartását tartalmazza, fejlesztését nem)

195

248
forrás: mlszksz.hu