Fekvőrendőr az utakon

Az utóbbi  években Vecsésen és Gyálon is terjed a forgalomlassítás csodafegyvere, a fekvőrendőr.  Kis utcákba és fontos útvonalakra is ezt építik, ha nem látszik más megoldás az autósok megregulázására. Egyes helyeken indokolt, máshol meg több bosszúságot okoz, mint hasznot.

fekvőrendőr

A városiasodás csalhatatlan jele, ha van a helyi közösségnek fekvőrendőre. Azért van, mert a 30-as, 50-es táblák nem tudják lassabb haladásra ösztökélni az autósokat. Ilyenkor pedig kézenfekvő a fekvőrendőr alkalmazása. Nálunk az elmúlt  években terjedt el. Betonból és kőből, örök időkre épül. Annak ellenére, hogy több helyütt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Sajnos az autósok többsége  ugyanúgy rohan, mint azelőtt.

Vecsésen a Lőrinci útra építettek néhány hónapja forgalomlassító két fekvőrendőrt a jó hosszú útra. Üdvözítő, hogy lassítani próbálják az út forgalmát, de véleményem szerint ennek a két darab műtárgynak semmi értelme, ráadásul este nehezen vehető észre, egy darab prizmasor van csak közvetlenül előtte. Ez hirtelen fékezést válthat ki azokból az autósokból, akik nem ismerik az utat. A tapasztalataim szerint, előtte- utána ugyanúgy nem tartja be a sofőrök többsége az előírt sebességet,  60-80 km/h-ás tempóval mennek tovább.

gyál fekvőrendőr

Gyál

Gyálon a Mátyás király utca és a Pesti út sarkán lévő  fekvőrendőröket rendszeresen kikerülik az autósok, mert olyan magasak, hogy egyes  autók alja leér, volt aki még tavaly ősszel látványosan hangot is adott nem tetszésének. De tény, mióta megépültek ezek nem történt komolyabb baleset ebben a kereszteződésben.

“Mindössze tudatosítani szeretném a felháborodottakban, hogy a Mátyás király utcában bevezetett forgalomtechnikai intézkedések mindegyike az ott élők és az ott közlekedők érdekében, az ott lakók határozott kérésére kerültek bevezetésre. A Mátyás király utca és a Pesti út sarka az átadás óta baleseti gócpont volt. Az első időszakban itt több halálos, illetve súlyos sérüléssel végződő baleset is történt. Az ott élők, az ott közlekedők biztonsága érdekében került bevezetésre a jobbkéz szabály, a sarkon kihelyezett sárga villogó, a kútgyűrűk, a tükrök, illetve a fekvőrendőrök is. Amióta ezeket bevezettük, nem történt komolyabb baleset.” – írta Pápai Mihály Gyál polgármestere korábban város honlapján.

Vecsésen évek óta téma a forgalom lassítása, főleg a kis utcákban. Mikor az önkormányzat az utcák többségét leaszfaltoztatta, az adott utcákban élők közül sokan panaszkodtak utána a megnövekedett forgalomra, sebességre. De megszűnt a sár, por, kátyú. Mondhatni európaivá vált az autós közlekedés a városban és alig pár utca vár már csak arra, hogy szilárd burkolatot kapjon. A megnövekedett sebesség megregulázására előbb Budai Nagy Antal utcába telepítettek forgalomlassító síkánokat  amit jó megoldásnak tartok, mert indokolatlanul nem lassítja a forgalmat, figyelmet követel az autósoktól, majd a Zrínyi utca egy szakaszára is, illetve egy-két utcába fekvőrendőröket is.

A Felsőtelepen az utcák egy részét néhány éve  egyirányúsították.  Akkor az volt az ígéret, hogy ha beválik , akkor a város azon részein, ahol az utcák lehetővé teszik, bevezetik. Szerintem ez egy jó megoldás, mivel a keskeny, alig 4m széles utcákban nem kell két szembejövő autónak centizgetnie egymás mellett és az útpadkára sem kell  lemenniük. Sok helyen 30-as tábla van kihelyezve, amit ugyancsak sokan nem tartanak be, kis utcákban akár 60-as sebességgel is közlekednek és nem veszik észre az elsőbbségadás táblákat sem, sok baleset vagy balesetveszélyes helyzet adódik ebből.

A balesetet az okozta, hogy a személyautó vezetője nem adta meg az elsőbbséget a teherautónak.

A balesetet az okozta, hogy a személyautó vezetője nem adta meg az elsőbbséget a teherautónak a Szabadkai és a Besenyői utca kereszteződésében

Baleset Vecsésen

2013.december 6-i baleset a Szabadkai és Halmi utcák kereszteződésében

Ráadásul sok helyen, ahol a járda is van az utcán sétálnak az emberek, ami különösen érthetetlen, hiszen ha van, akkor miért nem a járdát használják? Ha valami oknál fogva mégis az utcán sétálnak, mert rossz, hiányos a járda, stb., akkor tartsa be mindenki az úttesten közlekedés szabályait, ne az út közepén gyalogoljanak, hiszen balesetveszélyes, főleg este, ködben, rossz látási viszonyok között.

Vecsés, Lőrinci út

Vecsés, Lőrinci út

Ki és milyen szabályok szerint létesíthet fekvőrendőrt? Kaphatok-e kártérítést, ha a fekvőrendőr megrongálja az autómat?

A D.A.S. Jogszerviz összefoglalója, amit érdemes tudni ezzel kapcsolatban.

A forgalomkorlátozásnak nem csak a “30-as tábla + rendőr egy traffipax-szal” – megoldását ismeri a hazai közlekedésigazgatás. Ott, ahol kiemelten szükséges sebességkorlátozás betartása, fizikai korlátozást is lehet alkalmazni. Ilyen úttárgyak a közúton elhelyezett rázókövek, lassító “sikánok” és ide tartozik minden autós kedvence, a fekvőrendőr is. Ez utóbbi a legnagyobb előszeretettel alkalmazott korlátozás, sokszor magánakciók keretein belül, szabálytalanul kerül kihelyezésre. A fekvőrendőr jellemzőit jogszabály határozza meg, kialakítása során tekintettel kell lenni a hatályos szabványra is.

A fekvőrendőrt az út fenntartója létesítheti, mivel általában lakott területen belül lehet kihelyezni, ezért általában a helyi önkormányzat a létesítő. Magánszemély nem építhet ki semmilyen forgalomkorlátozást, ha mégis megteszi, akkor az út fenntartója köteles azt eltávolítani.

Érdemes ilyenkor bejelentést tenni az önkormányzatnak, aki határidőn belül köteles a bejelentőnek választ adni a tervezett intézkedésről, ha pedig a bejelentés után sem lép, akár bírósági úton is kényszeríthető a helyzet orvoslására.

Az önkormányzatok által létesített fekvőrendőrök sem mindig felelnek meg a szabályoknak.

Általános szabály, hogy a fekvőrendőr nem lassíthatja jobban a közlekedést, mint az érvényben lévő sebességkorlátozás. Azaz, ha például 30 km/óra a megengedett legnagyobb sebesség, akkor a fekvőrendőr nem kényszerítheti az autóst ennél kisebb sebességre. Ha pedig új fekvőrendőr kerül kihelyezésre, akkor hat hónapig a forgalmi rend megváltozására figyelmeztető táblát kell kihelyezni. Ha a táblát nem helyezték ki, és emiatt nem készülhetett fel az autós a fékezésre, akkor az önkormányzat felelős lehet a kárért.

Ha a fekvőrendőr túl nagy lassításra kényszerít, vagy az új akadály létesítése után nem helyeztek ki figyelmeztető táblát és emiatt az autóst kár éri, akkor az önkormányzat köteles a teljes kárt megtéríteni. Ha például 30-as övezetben 30 km/órával hajtunk át egy fekvőrendőrön és emiatt kár keletkezik a gépjárműben, akkor érdemes rendőri helyszínelést kérni, majd a felmerült kárt érvényesíteni. A kárt nem köteles megtéríteni az önkormányzat, ha az autós úgymond nem tett meg mindet a kár elkerülése érdekében. Ez akkor állhat fenn, ha például előre látta, hogy a sebességét csökkentenie kell és lassítania kellett volna. Azaz csak annál az akadálynál van reális esélye a kártérítésnek, ha nem lehetett előre látni azt, hogy a megengedett sebességgel nem lehet biztonságosan áthaladni az akadályon, mert kanyarban volt, vagy a látási viszonyok befolyásolták az észlelést. Szintén nem sok az esély a károk megtérítésére, ha ültetett autóval, esetleg vékony gumiabroncsot használva történik a kár.

A legtöbb esetben szerencsére a fekvőrendőr nem okoz károkat, csak állandó bosszúságot jelent. Általános szabály, hogy nem lehet kihelyezni arra a főútvonalra, ahol településszintű sebességkorlátozás van érvényben, ez akkor áll fenn, ha a helységnévjelző tábla alá helyezték ki a sebességkorlátozó táblát.  A fekvőrendőr tervezése és kivitelezése során a hatályos szabványokat, az úgynevezett útügyi műszaki előírásokat kell alkalmazni. Ezeket a szabványokat a Magyar Útügyi Társaság készíti (pár évenként újabbat hoznak ki), s a fekvőrendőrnek az építésekor hatályos szabványnak kell megfelelnie. Az ÚT 2-1.207 számú szabvány rendezi a kérdést 2008. november 15-től, melyet a www.maut.hu weboldalon lehet megrendelni. Bár a szabványt csak díj ellenében lehet lekérni, mégis van azért lehetőség a kellemetlen műtárgy eltávolítására.

A megoldás első lépése az állampolgári bejelentés az önkormányzat felé. Az önkormányzat köteles a bejelentésekre válaszolni, és a tudomására jutott jogsértő állapotot megszüntetni. Ha a bejelentés után sem szünteti meg a szabálytalan útakadályt, akkor bírósági perrel lehet erre kényszeríteni, de az ügy kimenetele a szabályszegéstől függően igencsak elérő lehet. Mérlegelés kérdése, hogy a fekvőrendőr jobban lassít-e, mint a megengedett legnagyobb sebesség, ezért ha a bejelentést elutasítja az önkormányzat, sajnos kevés az esély a sikerre. Ha újonnan létesített akadálynál a megváltozott forgalmi helyzetre nem figyelmeztet tábla, akkor a bejelentés után az önkormányzat köteles azt kihelyezni, és itt vége. A két előbbi szabályszegéssel ezért csak akkor érdemes foglalkozni, ha ezekkel összefüggésben éri kár az autót.

Ha az egész településre kihelyezett sebességkorlátozás van érvényben és főútvonalon helyezték ki a fekvőrendőrt, akkor a szabályszegés egyértelmű. Amennyiben az önkormányzat a bejelentés után sem távolítja el a sebességcsillapító műtárgyat, akkor károkozás nélkül is van helye bírósági pernek.  Amennyiben az a kérdéses, hogy a fekvőrendőr megfelel-e a szabványnak, akkor olyan bejelentést kell tenni, amiben információt kérünk a szabványról és az építés évéről. Erre kötelesek alapos tájékoztatást adni, de sajnos a szabványt csak pár ezres díj ellenében lehet kikérni, hogy a választ ellenőrizni tudjuk.

 

A fekvőrendőr, leánykori nevén sebességcsökkentő borda nem akadályozhatja az útszakaszon megengedett sebesség használatát.  “A lakó-pihenő övezet és a korlátozott sebességű övezet bejáratát az úttest szintjének küszöbszerű megemelésével vagy más építési beavatkozással (például középszigetek, útszűkületek, optikai kapuk) lehet jelezni. Hasonló fizikai eszközök (sebességcsökkentő bordák, oszlopok, utcabútorok, elhúzások stb.) helyezhetők el az övezetek úttestjén a járművek várakozására szolgáló útfelületek kijelölése, illetve a járműforgalom számára megengedett sebesség betartatása érdekében, azonban ezek az eszközök nem akadályozhatják a megengedett sebességgel történő folyamatos haladást.”

” Ha egy autó mondjuk 50 km/óra sebességről lelassít egy fekvőrendőr előtt”  – elemzi a fekvőrendőr és a kibocsátott káros anyag összefüggéseit dr. Török Ádám közlekedési szakértő – természetszerűleg csökken a gépjármű sebessége és a motor fordulatszáma. A mozgási energia jelentős részét a fékeken hulladék hővé alakítja át. Az akadályon átérve a jármű újra felgyorsít eredeti sebességére, amely a motorfordulatszám és a nyomatékváltó használata miatt a gépjármű sebességének újabb növekedésével jár együtt. Az akadály “leküzdése” az akadálymentes közlekedéssel összehasonlítva többlet-tüzelőanyag használatot jelent. A többlet-tüzelőanyag nagysága erősen függ a gépjármű gyártmányától, típusától, hajtásmódjától, tüzelőanyag-berendezésének típusától, lökettérfogatától és a vezetési stílustól. A többlet-tüzelőanyag-fogyasztás többlet károsanyag- és nagyobb szén-dioxid-kibocsátást jelent, mely a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolásától, aztán megint a lökettérfogattól és a vezetési stílustól függ. A nagyobb haladási sebesség nagyobb baleseti kockázatot és nagyobb zajterhelést eredményez. Így a forgalomcsillapítás hatására növekszik ugyan a károsanyag- és a szén-dioxid-kibocsátás, de csökken a zajterhelés és a baleseti kockázat.

Szintén több dologtól is függ, hogy mennyi re veszi igénybe az autót a fekvőrendőrön való áthajtás (az autósok szerint nagyon). Ennek megítéléséhez egy pestszentimrei autószerelő segítségét kértük. Tanulságos, de az üzemanyag típusa nem számít. A futóműé annál inkább. Az újabb típusú autóknak alacsonyabb a padlólemezük, ezek sokkal sérülékenyebbek. A hirtelen lassítás során az alkatrészek közül leginkább az olajteknő sérülhet. Az autószerelők abból élnek, ha a lengőkar, a lökésgátló, a támasztó és kormányösszekötő gömbök sérülnek. Márpedig ezek nem  gyakran rongálódnak sima országúti helyzetekben. A felni egyáltalán nem bírja a fekvőrendőrt. Ezek már a legkisebb huppanásoknál is deformálódhatnak. A szerelő hozzátette: sokat számít, hogy az autós szabályosan, lassítva hajt-e át a “halottrendőrön”, vagy “átrongyol” rajta ötvennel-hatvannal. Ha alacsony és széles bukkanóra hajtunk, nem történik az autóval semmi katasztrofális.

Nem lehet mindenki számára megfelelő megoldást találni. Ráadásul, ahol van használható kerülőút, sokan inkább a másik útvonalat használják. Mindez pedig azt eredményezi, hogy a fekvőrendőrrel tarkított út forgalma átterhelődhet más, sok esetben eleve kisebb forgalomra tervezett útszakaszra.

Amíg a fekvőrendőrt és különböző változatait amolyan szent tehénként kezelik, és sikk építeni – hozzáteszem, sokszor megkérdőjelezhető minőségben-, addig nagy változások nem lesznek ebben a témában. Pedig gondos tervezéssel, körültekintő kivitelezéssel, és megfelelő karbantartással nagymértékben  lehetne javítani, mind a forgalom sebességén, mind a kétes megítélésükön.

labda az úton

Addig is a legfontosabb, tartsa be mindenki az adott úton az előírt sebességkorlátozást. Ott is, ahol esetleg indokolatlannak tartjuk, mert bármikor kigurulhat egy labda az autó elé…

Warning: file_get_contents(https://graph.facebook.com/comments/?ids=http://www.vecseshirek.hu/2013/01/12/fekvorendor-az-uton/): failed to open stream: HTTP request failed! HTTP/1.1 403 Forbidden in /var/userdata/web/vecseshirek.hu/website/www/wp-content/plugins/facebook-like-and-comment/comments.php on line 17 Warning: Invalid argument supplied for foreach() in /var/userdata/web/vecseshirek.hu/website/www/wp-content/plugins/facebook-like-and-comment/comments.php on line 19