Lázár: nem elég a 10 százalékos rezsicsökkentés

rezsiAz emberek nehéz megélhetésére tekintettel idén a rezsi, a nyugdíj és a fizetés lesznek a kormány fő témái, a januári 10 százalékos rezsiköltség-csökkentés pedig nem elégséges – többek között ezekről beszélt az MTI-nek adott interjújában Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.

Lázár János kijelentette, a 2010-es kormányváltáskor Magyarország lényegében gazdasági és társadalmi csődhelyzetben volt, 8-10 százalékos államháztartási hiánnyal és 80 százalék feletti államadóssággal. Ehhez képest most, az Európai Unió, az országot finanszírozó piaci pénzügyi alapok, valamint a pénzügyi elemzők egyértelmű álláspontja szerint Magyarország pénzügyi helyzete stabil – jelentette ki, utalva arra, hogy Magyarország 2011-ben, 2012-ben és az Európai Unió előrejelzése alapján 2013-ban is 3 százalék alatt tudja tartani az államháztartási deficitet, valamint az elmúlt két évben 77-78 százalékra mérsékelte az államadósságot. Az államtitkár szerint így joggal és alappal reménykedhetünk abban, hogy a 2004 óta Magyarország ellen folyó túlzott deficit-eljárás megszűnik 2013 közepén.

Az államtitkár hangsúlyozta, ezek a folyamatok azt jelzik, hogy az állam pénzügyei tekintetében “a jó gazda gondossága érvényesül”, de ez elsősorban nem a kormánynak köszönhető, hanem a magyar választópolgároknak. “A kormány hálás lehet a magyar választópolgároknak, hogy az elmúlt két évet végigcsinálták, a magyar választók pedig joggal reménykedhetnek abban, hogy 2013-ban már békén hagyja őket a kormány” – fogalmazott az államtitkár, aki kiemelte, 2010 és 2012 között minden magyar családnak komoly áldozatokat kellett hoznia azért, hogy a szocialisták által felvett hitelt fizetni tudja az ország.

Úgy vélte: az emberek – azok is akik a Fideszre szavaztak, és azok is akik nem – a “fogakat összeszorítva, időnként nagyon rossz hangulatban”, de “kellő bölcsességgel” vették tudomásul, hogy meg kell változtatni az országot ahhoz, hogy a gazdasági-társadalmi csődből kikeveredjünk.

Lázár JánosLázár János cáfolta, hogy ez közvetett elismerése lenne annak az ellenzéki érvelésnek, amely szerint az elmúlt két évben voltak megszorítások. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a megszorítás mindig a szocialisták eszköze, a jelenlegi kormány viszont az elmúlt két évben a bankoktól, valamint az energia- és a kereskedelmi szektortól kért minden családi háztartást meghaladó mértékű hozzájárulást, éppen azért, mert 2010-ben pontosan látta, hogy ezek a cégek korábban sokat kerestek, az emberek zsebe pedig üres. Ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy a közigazgatás, az oktatás és az egészségügy átalakítása is áldozatvállalást jelentett az embereknek, ugyanúgy, mint a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése vagy a rokkant nyugdíjak felülvizsgálata.
Úgy vélte: ennek a “közös kétévnyi fogösszeszorításnak” az eredménye az, hogy 2013 első hónapjaiban csökkenteni lehet a gáz, a villamosenergia és a távhő árát, majd következik a víz- és a szemétdíj árcsökkentése. Emellett január 1-jétől emelkedtek a nyugdíjak és növekedett a bérek vásárlóértéke is – tette hozzá a politikus, aki szerint “megérte az ország megváltoztatásában részt venni, mert ez 2013-ban jó néhány csoport számára az életminőség javításához vezethet”.

Az államtitkár ugyanakkor a 10 százalékos rezsiköltség-csökkentést nem tartotta elégségesnek, mert ma egy fizetésből élő családnak jövedelme legkevesebb 20 százalékát kell rezsire fordítania. “Ma Magyarországon sok szakértő azt mondja, hogy legalább 30 százalékkal drágább a gáz és az áram annál, mint amit egy család vagy egy nyugdíjas ki tud fizetni” – tette hozzá.

A 13. havi nyugdíj vagy egy egyszeri nyugdíj-kiegészítés esetleges bevezetésére vonatkozó kérdésre azt mondta: akkor van lehetőség jóléti kiadások finanszírozására és a szociális deficit csökkentésére, ha tudják tartani a pénzügyi stabilitást, illetve nem nő az államadósság. Megjegyezte: az Alkotmánybíróság döntése ugyanis az elmúlt hetekben rávilágított arra, hogy Magyarországon nem demokráciadeficit, hanem szociális deficit van.
Kijelentette: Magyarországon alacsonyak a fizetések és a nyugdíjak, a kormánytól pedig az várják az emberek, hogy segítse a megélhetésüket munkalehetőséggel, normális fizetéssel vagy nyugdíjjal. “A kormánynak az a dolga, hogy ezeket rendezze, 2013-ban ezekkel a kérdésekkel kell foglalkozni: rezsi, nyugdíj, fizetés, ezek lesznek a fő témáink” – közölte.

Az államtitkár a közszférában dolgozók kötelező nyugdíjazásával kapcsolatos kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta: ha egy kormány meg akarja állítani a fiatalok elvándorlását, akkor mernie kell azt mondani, hogy az államapparátusban csak olyan álláshelyen dolgozzon nyugdíjas, ahová fiatal nem jelentkezik. Hozzátette: minden embernek mérlegelnie kell, hogy vagy nyugdíjas lesz, vagy dolgozik az állami szektorban, mert a kettőt együtt jelenleg Magyarország nem engedheti meg magának.

Az orvosok helyzetéről azt mondta: Magyarországon ma az a realitás, hogy az orvostársadalom mentesüljön a kötelező nyugdíjazás alól, szerinte bizonyos orvosi szakmákban ez automatikus lesz. Ugyanakkor jelezte: a nyugdíj és a fizetés kérdését is meg kell oldani, mert a nyugdíjas korú orvosok nem kereshetnek kevesebbet jelenlegi jövedelmüknél.
Kiemelte: az elmúlt két év átalakításai során a korkedvezményes nyugdíjakkal vagy a nyugdíj mellett dolgozókkal kapcsolatban is rengeteg hazugsággal, álszenteskedéssel és önámítással kellett leszámolni, és most szembe kell nézni a valósággal, hogy a nyugdíj tulajdonképpen a fizetés kiegészítéseként működött, mert a kettő ad ki egy normális fizetést egy orvos esetében. “Munkáért rendes fizetést kell adni, nem pedig álnyugdíjat alamizsnaként” – mondta.

Újabb közszolgáltatás a rezsicsökkentés listáján

Németh Szilárd, a január elsejétől hatályos rezsicsökkentést ellenőrző fideszes munkacsoport vezetője azt javasolta a kormánynak, hogy a víz-, a csatorna-, illetve a szemétszállítás területén kívül a kéményseprési szolgáltatások díjainak felülvizsgálata is kerüljön be abba a körbe, ahol a kabinet a rezsicsökkentés kiterjesztésének lehetőségét vizsgálja.

A csepeli polgármester erről a Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt. Közölte azt is: a szolgáltatókat arra kérik, a számlán jól látható helyen tüntessék fel a tízszázalékos csökkentést. Németh Szilárd szerint az idén egy átlagos családi kasszában 40 ezer forinttal több marad az első lépésben végrehajtott villamosenergia-, gáz- és távhőárcsökkentésnek köszönhetően. Elmondta, hogy a jövő héten dől el, kik lesznek a tagjai az általa vezetett munkacsoportnak. Mint mondta, megkeresték többek között olyanok is, akik sok időt töltöttek az érintett szolgáltató cégeknél, és ismerik azok árképzési, számlázási gyakorlatát. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Magyar Energia Hivatal mellett szeretné, ha civilek, köztük nagycsaládosok, nyugdíjasok is segítenék munkáját.

Közölte, arra kérik a szolgáltatókat, hogy jól látható helyen, és egyértelműen követhető módon tüntessék fel az általuk kibocsátott számlákon a tízszázalékos csökkentést. Amennyiben ez nem történik meg, olyan jogszabályi változásokat fog kezdeményezni Németh Szilárd, amelyek erre kötelezik a szolgáltatókat. Kifejtette: ha valakinek nem éri meg Magyarországon termelni, akkor “ebben az esetben nem fogjuk telesírni a zsebkendőnket”. Hangsúlyozta, hogy a rezsicsökkentésnek nem az a célja, hogy portfólióváltást kényszerítsenek ki a külföldi tulajdonú szolgáltatóknál, de ez egy kellemes hozadéka is lehet a dolognak. Németh Szilárd elképzelhetőnek tartja azt is, hogy az E.On után hasonló tárgyalások kezdődhetnek arról, hogy magyar közösségi tulajdonba kerüljenek vissza az ezen a területen működő cégek.

 

A hazai vállalkozások terhei jelentősen nőnek, ezt a lakosságon fogják behajtani

 

rezsi gáz áram A Policy Agenda felmérése szerint a 10 százalékos lakossági rezsicsökkentés terheit áthárította a kormány a hazai KKV-kra. Itt a számítások szerint lesz egy 7-8 százalékos drágulás, ami végül automatikusan visszaterhelődik majd ismét a lakosságra.

A  ?rezsi-stop? nem működött, ezért kellett lépni

A kormány annak érdekében, hogy csökkentse a lakosságot terhelő nyomást, a 2011 tavaszán elfogadott Széll Kálmán Tervben bejelentette, hogy ?különböző eszközökkel ? hatósági árképzéssel, az extraprofit visszaszorításával ? befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket, ezzel hozzájárul ahhoz, hogy kiszámíthatóbb legyen a családok gazdálkodása?. Ennek érdekében 2011. július 1-ig kidolgozzák a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tevő szabályozást. Ahogy korábbi elemzéseinkben is bemutattuk a kormány által korábban ígért ?rezsi stop? nem működött, mivel mind az áfa, mind a tényleges szolgáltatási díjak növekedése miatt például Budapesten 4,4%-os volt a rezsiköltségek növekedése. A mostani drasztikus lépéssel feltehetően a kabinet ezt a kudarcot akarta helyrehozni, és a legfőbb energiahordozók esetében csökkentette a hatósági árakat.

A szolgáltatás ára a gáz és a villamosenergia esetében három tételből tevődik össze. Egyrészt fizetjük az adókat (főleg az ÁFA-t), amelyet természetesen nem csökkentett a kormány, mivel ez közvetlen költségvetési bevétel kiesést okozott volna. Ezenkívül fizetjük az ún. rendszerhasználati díjakat és magát az energiaárat. Miután ezek a lakosság esetében hatósági árasak, ezért a kormány viszonylag egyszerű jogalkotással ezek csökkentésével a végső szolgáltatási árat valóban csökkenteni tudta.

Valakinek fizetnie kell? Először a hazai cégek

A kormány amikor bejelentette a rezsiköltségek csökkentésének tervét, nyomban kijelentette, hogy ennek hatását semmilyen módon sem tudják áthárítani a szolgáltatók a lakosságra. Ez valóban igaz, hiszen a lakosság csak és kizárólag az állam által meghatározott díjakat fizeti, ettől maximum lefele térhetnek el az egyes cégek, ha például új ügyfelek szerzése érdekében akciókat hirdetnek.

Ugyanakkor a kormány képes a terheket áthárítani másokra, és ez történt a villamosenergia esetén. A cégek által fizetendő terhek lényegében hasonlóak a lakossághoz azzal a különbséggel, hogy az adó, az áfa visszaigényelhetősége miatt, minimális mértékű számukra. Azaz a szolgáltatás ára a rendszerhasználati díjakból és az energiadíjból adódik. Az utóbbi esetében szabadpiaci szabályok érvényesülnek, azaz számukra az állam nem határozza meg a villamosenergia árát, hanem a két fél elvileg tárgyalások útján alkudja ki a díjakat. A rendszerhasználati díjak ugyanakkor ebben a körben is hatósági árasok. Ugyan nem a szakminiszter határozza meg az árát a rendszerhasználati díjnak, hanem a Magyar Energia Hivatal, azaz nem közvetlen a kormány érintettsége, de a politikai felelősség mindenképpen a kabineté.

A Magyar Energia Hivatal által kiadott határozatok szerint az ún közép- és nagyfeszültségű fogyasztók esetében átlagosan 12%-kal emelkednek a rendszerhasználati díjak. Ez az jelenti, hogy kb. átlagosan a kötelező átvételi rendszer cégekre történő áthárításával együtt  7-8 %-kal drágul a villamosenergia ezen cégek számára, amennyiben nem változnak az ún. szabadpiaci energiaárak.

És újra visszajutunk a lakossághoz

Ezek a közép- és nagyfeszültségű fogyasztók között számos olyan iparág van, amely közvetlenül érezteti hatását a lakossági fogyasztásban is. Ilyenek például az élelmiszerfeldolgozók (pl. vágóhidak, nagyobb pékségek). Könnyen belátható, hogy az áram árának emelkedését kénytelenek lesznek ezek a vállalatok áthárítani a végsőfogyasztókra is. Azaz bár csökken az áram ára a lakosság körében, ezt azonnal mérsékli az az árnövekedés, amelyet kénytelenek lesznek a cégek a fogyasztók fele érvényesíteni.

De nem csak a közvetlenül a lakossági ügyfelekkel rendelkezőket érinti ez a változás, hanem azokat az inkább magyar KKV-kat, akik a kormány szándékai szerint a húzóerejét jelenthetnék a magyar gazdaságnak. Ezzel szemben, talán az elmúlt hetekben kötött stratégiai megállapodásoknak köszönhetően a nagyfeszültségű fogyasztók (pl. Audi, Mercedes) kimaradtak az áremelésből. Ugyanakkor az ő beszállítóik viszont jelentős költségnövekedéssel szembesülnek váratlanul. Mindezt azért, hogy a választási kampány első lépéseként mindenkinek, jövedelmi helyzettől függetlenül 10%-kal mérséklődjön a havi energiaszámlája.

forrás: MTI/Policiy Agenda