A közösségellenes magatartást szankcionáló önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát kérte az ombudsman

paragrafusSzabó Máté, az alapvető jogok biztosa az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: “a jogbiztonság szempontjából súlyos aggályokat vet fel az önkormányzatok 2013. január 1-jétől hatályos új rendszabály-alkotási felhatalmazása, amely az Alkotmánybíróság által megsemmisített korábbi szabály helyére lépett”.

Megállapította: a novemberi alkotmánybírósági határozat után módosított önkormányzati törvény új szabályai még a megsemmisített korábbi rendelkezéseknél is tágabb felhatalmazást adnak a helyi rendszabály-alkotáshoz.
A 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezésre hivatkozó egyes önkormányzati rendeletek pedig még ezen a “felpuhított” felhatalmazáson is túlterjeszkedve, a szankciók megfogalmazásánál nagyon tágan értelmezik a közösségi együttélés szabályait.
Szabó Máté emiatt kérte a kormányhivataloktól az ilyen – új törvényi felhatalmazáson is túlterjeszkedő – önkormányzati rendeletek haladéktalan felülvizsgálatát. Továbbá az alapvető jogok biztosa a helyi bírságolási “buzgalom” visszaszorításáért ismét világos törvényi keretszabályok megalkotását szorgalmazta.

Az ombudsman 2011 végén indítványozta az Alkotmánybíróságnak (Ab) a helyi önkormányzati rendszabályok alkotásával kapcsolatos törvényi felhatalmazás vizsgálatát. Emellett 2012 őszén a közösségellenes magatartásokkal kapcsolatos, már meghozott helyi önkormányzati rendeleteket is áttekintette.
Az ombudsman szerint a helyi közösség az általános büntetőjogi, illetve szabálysértési tilalmakon túl jogszerűen állapíthat meg külön normákat is, ám ezeknek kiszámíthatónak kell lenniük, nem sérthetnek alapvető jogokat: csak az együttéléshez valóban szükséges, indokolt mértékű korlátozást fogalmazhatnak meg.
A 2012-es “kreatív” önkormányzati szankcionálási rendeletek és gyakorlat vizsgálata igazolta az alkotmánybírósági indítványban jelzett elvi aggályokat. A rendeletek szövegezésében az ombudsman tartalmi és formai típushibákat talált, több település olyan magatartásokat is szankcionált, ahol nem volt látható a világos cél, az alkotmányos indok, vagy amelyeket magasabb szintű jogszabályok amúgy is tilalmaztak. Több önkormányzat rendeletben tiltotta meg a guberálást, a néma koldulást vagy éppen az utcán élést, a hajléktalan élethelyzetet üldözte – emlékeztetett közleményében az ombudsman.

November 12-én meghozott határozatában az Ab alaptörvény-ellenesnek nyilvánította többi között azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására, valamint a szabálysértési törvény azon rendelkezéseit, amelyek szankcionálták a hajléktalanok közterületen élését.
Az Ab szerint összeegyeztethetetlen az alaptörvényben szabályozott emberi méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből közterületen él. A hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie.
Vizsgálta továbbá az Ab a helyi önkormányzatokról szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján a képviselő-testületek pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásokat határozhatnak meg rendeletben, és azt állapította meg, hogy rendkívül széles, önkényes jogkört biztosítanak az önkormányzatoknak a tiltott magatartások meghatározására.
Orbán Viktor miniszterelnök november 30-án a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában életszerűtlennek nevezte az Alkotmánybíróság hajléktalanokat érintő határozatát.
Igenis meg kell adni a jogot az önkormányzatoknak ahhoz, hogy úgy dönthessenek: közterületeiken ne élhessenek életvitelszerűen hajléktalanok – hangsúlyozta a kormányfő. Hozzáfűzte: az állam az elmúlt időszakban képessé vált annyi menedékhely fenntartására, ahány ember fedél nélkül él ma Magyarországon.

Az alapvető jogok biztosának hivatala pénteken azt is közölte az MTI-vel, hogy Szabó Máté ismét vizsgálatot indít a hajléktalanellátásról, ezúttal Budapest mellett Győrött és Kaposváron. A vizsgálatsorozat részeként az alapjogi biztos munkatársai felkeresik a főváros fontosabb közlekedési csomópontjait, különösen a metróállomásokat, az aluljárókat és a hajléktalanszállásokat. Információkat kérnek a város, valamint a kerületek vezetőitől a hajléktalanellátás fejlesztéséről és “kiegyensúlyozott jellegéről”.

Ha érdekes volt a cikk nyomj egy ?lájkot?! icon smile Baleset miatt áll a forgalom az M5 ösön a főváros közelében                                                                                                Nézd meg a többi új cikkünket is!