“Csodaszép életem volt. Meseszép” – Bálint Ágnes

Bálint ÁgnesHa csak a nevét olvassuk, talán nem is jut eszünkbe elsőre, hogy ki is volt ő…. de ha azt soroljuk, hogy Tévé-Maci, Frakk, Mazsola, Tádé, Kukori és Kotkoda, Böbe baba és Cicamica, Vízipók, a nagy Ho-ho-ho horgász, a Szeleburdi család, az Egy egér naplója, Az elvarázsolt egérkisasszony, máris a mindenki tudja, hát persze, őt ismerjük!
Ezeket a mesefigurákat Bálint Ágnes találta ki  és keltett életre a Magyar Televíziózás hőskorában.

 

Mert akkor még minden másképp volt.

A kulturális élet különböző területeiről verbuválódott, gyakorlatlan munkatársaknak maguknak kellett megmászniuk a műsorkészítés egymásra épülő stációit, miközben a rögös úton legfeljebb néhány külföldi példára hagyatkozhattak. Felértékelődött az egyéni kreativitás, ugyanakkor a mainál jóval erősebb volt az “egy hajóban hajózunk” kellemesen meleg érzése. A kollégák lelkesen figyelték egymás műsorait, gratuláltak, vigasztaltak, tanácsokat osztogattak.

Bálint Ágnes is a semmiből kezdte felépíteni a gyermekműsorokat, a “minden lehetséges” eufóriájában. Az a kor még nem ismerte a mai szerkesztők életét megkeserítő korlátokat. Az ő praktikus, kedves és egyéni ötletei legtöbbször elfogadásra találtak, hosszú ideig még pénz is került a megvalósításukra. Sikerélményei voltak, megvalósíthatta önmagát. Évtizedekig ömlöttek hozzá a pozitív visszajelzések az egész ország területéről, nem csak a gyerekektől, hanem a felnőttektől is. Szerencsés embernek tudta önmagát, mert azt csinálhatta, amit szeretett. Egy visszatekintésben ezt írta: “Életem fénypontja a tévé volt.”

BÁLINT ÁGNES AZ MTV HŐSKORÁRÓL

“1958-ban kerültem a Magyar Televízióhoz Gergely Márta rádiós szerkesztő javaslatára, egyrészt ő tudta, hogy nekem már a háború előtt is jelent meg két mesekönyvem – bár ez a sorozat férjhezmenésem és két lányom születése után megszakadt – s később a Kisdobos c. lapban és a Rádióban meg-megjelentek, illetve elhangzottak meséim.
Akkor még a Lenin intézet volt a Tőzsdepalotában, ezért nekünk először csak egyetlen kis stúdiónk volt, ott ment az első műsorom, a TAVASZ TÜNDÉR AZ ÓVODÁBAN. Az egész Televízió mindössze 70 munkatársa elfért a második emeleten néhány szobában. Nekünk két szobánk volt, ott dolgoztunk Kovács Béla főszerkesztő vezetése alatt Rockenbauer Palival és Kelemen Bandival. Kelemen Bandihoz tartoztak az iskolai műsorok, Rockenbauer Pali a kalandos dolgokat csinálta, nekem jutottak a mesék.
A folyosó legelején volt az Elnökség Kulcsár Ferenc elnökkel.
Akkor még alig volt autónk, a Ház előtt egyedül Kulcsár kék Warszawája árválkodott. Mi később egy Pobjedával jártunk vidékre gyerekegyütteseket szemlélni. Fűteni nem lehetett, nyitott ablakkal utaztunk a legnagyobb hidegben is kékre fagyva, hogy be ne párásodjon az üveg.”

Az Esti mesék ötlete Tömpe István tévéelnöktől származott.
“…A rádióban már volt ilyen, azt mondta, legyen a tévében is. Először a rádiótól kaptuk a meséket, Takács Mari, Tamási Eszti és Varga Jóska olvasták fel őket. Számomra nagyon unalmasak voltak. Ezért elkezdtem a mesékhez bábjeleneteket csinálni. Először csak szombaton és vasárnap…

Aztán jött a többi gyermekműsorom is, amelyeket mind magam írtam, emiatt sokat veszekedett velem a főnököm, mert szerinte egy szerkesztőnek az a feladata, hogy szerkesszen és szerzőket keressen. Így indítottam el 1960-ban az első sorozatomat MI ÚJSÁG A FUTRINKA UTCÁBAN? címmel, havonta egyszer, félórában. A bábokat Bródy Vera és Lévai Sándor tervezte felváltva. 1963 novemberében indult a MAZSOLA sorozat, ami csak azért maradt abba jóval 100 epizód fölött, mert B. Kiss István (Manócska) és Havas Gertrud (Mazsola) valami rossz kályha miatt egy Húsvét hétfőre gázmérgezésben meghalt.”

 

Bálint Ágnes a Magyar Televízió első gyermekműsor-szerkesztője, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziós-műsorkészítés egyik megalapozója, a televíziózás hőskorának meghatározó egyénisége, számtalan közkedvelt mesesorozat, hangjáték, mese és meseregény írója, fordítója. A naponta jelentkező, kezdetben a tévébemondók által felolvasott esti meséket lassan felváltotta apró bábjelenetekkel. 1961-ben havonta egy-egy félórában jelentkezett a MI ÚJSÁG A FUTRINKA UTCÁBAN című bábsorozat, ezt követte a MAZSOLA, szintén bábsorozat, több folytatásban.
A bábok nagy részét Lévai Sándor tervezte, Mazsola és Cicamica figuráját Bródy Vera alkotta.
A bábfilmek után következtek a rajz-, majd papírkivágásos mesesorozatok: KUKORI ÉS KOTKODA, FRAKK stb. A televíziós rendezők közül sokat dolgozott Kende Mártával, Szabó Attilával, Beregszászi Máriával, és olyan operatőrökkel, mint Czóbel Anna, Kocsis Sándor, Ráday Mihály, Abonyi Antal, Király Erzsébet stb.
1968-ban indította útjára a KUCKÓ-t, amely az első környezetvédő műsorként a gyerekek természet- és sportszeretetét kívánta kibontakoztatni. Szerkesztőként és dramaturgként a hazai gyermek- és ifjúsági irodalom neves képviselőivel dolgozott együtt (Csukás István, Marék Veronika, Tarbay Ede stb). Az ő nevéhez fűződik a MAGYAR NÉPMESÉK első csokorba gyűjtése, vagy a VIZIPÓK, CSODAPÓK sorozat, amely a gyerekeket megismerteti az élővilág olyan kevésbé közkedvelt egyedeivel, mint a rovarok vagy a pókok.

Mesesorozataiért és a Kuckó című műsoráért számos alkalommal kapott nívódíjat.

Közben több mesét és mesejátékot írt a Magyar Rádió Ifjúsági osztályának – onnan indult el A SZELEBURDI CSALÁD – meséi jelentek meg a különböző gyermekújságokban (Kisdobos, Dörmögő Dömötör), sokat fordított, és eközben számtalan meseregényt írt.

1962-től szinte évente jelentek meg könyvei a Móra könyvkiadónál: a MI ÚJSÁG A FUTRINKA UTCÁBAN?, a MAZSOLA-könyvek, a FRAKK-kötetek, stb. A SZELEBURDI CSALÁD-ból és a HAJÓNAPLÓBÓL Palásthy György két ifjúsági filmet rendezett.
1982-ben 60 éves születésnapján Zay Lászóköszöntötte az Élet és Irodalomban. Könyveit és mesesorozatait több nyelvre lefordították.

Számos külföldi filmsorozat magyar szövege neki köszönhető (pl. Rumcájsz a rabló, Kacsa Kázmér kalandjai, Héraklész, Állatolimpia, Garfield stb).

Kevésbé ismert az 1988-ban újszerű technikával, a Karsai pantomim együttes, Kern András és Kútvölgyi Erzsébet közreműködésével készült SZIMAT SZÖRÉNY című sorozat, amelynek zenéjét Oroszlán Gábor és Oroszlán György szerezte.

Utolsó meseregénye a VÍZITÜNDÉR, VÍZIMANÓ 2000-ben jelent meg.

1998-ban Vecsés díszpolgárává választották, 2000-ben Szent Imre díjat kapott, szülőfaluja pedig Adonyért emlékéremmel tüntette ki .

Férje 1989-ben meghalt, s ezt a csapás nem tudta feldolgozni. Visszavonult a maga zárt világába. 2008. október 24.-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt. 2008. november 5.-én a Farkasréti temetőben vettek tőle búcsút.

“Csodaszép életem volt. Meseszép.”

forrás: www.balintagnes.hu

 

Warning: file_get_contents(https://graph.facebook.com/comments/?ids=http://www.vecseshirek.hu/2013/05/19/csodaszep-eletem-volt-meseszep-balint-agnes/): failed to open stream: HTTP request failed! HTTP/1.1 400 Bad Request in /var/userdata/web/vecseshirek.hu/website/www/wp-content/plugins/facebook-like-and-comment/comments.php on line 17 Warning: Invalid argument supplied for foreach() in /var/userdata/web/vecseshirek.hu/website/www/wp-content/plugins/facebook-like-and-comment/comments.php on line 19