Szabálysértésnek minősülhet a közterületi illegális árusítás

Szabálysértésnek minősülhet a közterületi illegális árusítás, az erről szóló bizottsági módosító javaslatot szerdán fogadta el az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága.

Fotó: pecsiujsag.hu

Fotó: pecsiujsag.hu

A bizottsági módosító javaslat szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenség visszaszorítására alkalmatlan a helyi önkormányzatok által alkalmazott, a jelenleg hatályos jogszabályi környezetnek megfelelő közigazgatási hatósági eljárás. Az illegális közterületi árusítás felszámolása iránti egyre erősödő társadalmi igény miatt indokolt az önálló szabálysértési tényállásként történő szankcionálás. Az indoklás arra is kitér, hogy az illegális árusokkal szemben a leghatékonyabb fellépési mód az elkobzás, ez azonban csak szabálysértési eljárás keretében lehetséges.

A bizottsági előterjesztés szerint a zugárusok nemcsak engedély nélkül végzik tevékenységüket, hanem sok esetben zavarják a közforgalmat, illetve döntően bűncselekményből, illetve ismeretlen forrásból származó, olykor az egészségre is káros élelmiszereket árulnak. A bizottság ugyanakkor nem támogatta azt az ugyancsak az utcai árusítások visszaszorítását célzó jobbikos javaslatot, amely hozzájáruláshoz kötné a közterület-használatot és ennek a hozzájárulásnak a hiánya, illetve az abban meghatározott tevékenységtől való eltérés, és az abban meghatározott mértéket meghaladó alapterület esetén szankcionálna.

Vitáznak a hajléktalanok kitiltásáról

A bizottság döntött arról a módosító javaslatról, hogy az Országgyűlés tárgyalja a szabálysértésről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosítását. Azt a módosítási javaslatot, amely alapján az önkormányzatok dönthetnének arról, hol nem tartózkodhatnak életvitelszerűen a hajléktalanok, 14 igen, 3 nem szavazattal, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak találta a bizottság.

Juhász Ferenc (MSZP) a javaslattal összefüggésben azt kifogásolta, hogy a kormány áprilisban arról határozott, felméri a szükséges kapacitásokat. Ez a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint még tart, így előbb kell dönteniük a hajléktalan életmódot folytatók szankcionálásáról, mint ahogy a szükséges feltételeket megteremtenék. Emiatt pártja nem támogatja a tervezetet. Az előterjesztő részéről Magyariné Nagy Edit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára arról számolt be, hogy a kormány épp ennek a kormányhatározatnak részeként májusban már tárgyalta a hajléktalanellátáshoz kapcsolódó, kapacitásokról szóló jelentést. Hozzátette: még az év folyamán előkészítenek egy további jelentést. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy 2012-ben több hajléktalanszállót is átadtak, nem volt olyan, hogy ne jutott volna valaki fedélhez kapacitáshiány miatt.

Dorosz Dávid a Párbeszéd Magyarországért (PM) országgyűlési képviselője úgy vélte, a módosítás tervezete ugyanannak a folytatása, amit a Fidesz-KDNP az elmúlt három évben művelt, szerinte a kormánypártok nem a szegénység, hanem a szegények ellen indítottak háborút. Az Együtt-PM szakpolitikusa felidézte,hogy az Alkotmánybíróság szerint ezek a rendészeti eszközök nem vezetnek célra, nem felelnek meg az alapvető európai jogoknak. Hozzátette: hiába létesülnek új férőhelyek a hajléktalanok számára, egyre többen kerülnek utcára. A módosítás által nyújtott megoldást feleslegesnek és embertelennek nevezte.

Dorosz Dávid a bizottsági ülést követő sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a tervezett módosítás egy új tényállást vezetne be, a közterületen való életvitelszerűen tartózkodás szabályainak megszegését, ami miatt első körben közmunkára kötelezhetik, második körben pedig pénzbüntetésre ítélhetőek az utcán élőt.

Csampa Zsolt, a bizottság fideszes alelnöke válaszában képviselőtársa stílusát kifogásolta és azt, hogy szerinte kevés bizottsági ülésen vesz részt Dorosz Dávid. Hangsúlyozta: mind az ellenzék, mind a kormányoldal próbál tenni annak érdekében, hogy a problémákat megoldja és példaként említette, hogy a devizahitelesek megmentésére is megoldást keresnek.

Magyariné Nagy Edit arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy az előterjesztés nem a hajléktalankérdést kívánja rendezni, hanem az alaptörvény negyedik módosítása kapcsán, annak egyik passzusára reagál, ami a szabálysértési törvényben valósítható meg. A bizottság ülésén megjelent Lakatos Bertalanné hajléktalan, A Város Mindenkié csoport képviselője. Meghallgatására Dorosz Dávid tett javaslatot, azonban a bizottság ezt nem támogatta.

A kormány álláspontja

A kormány célja nem egy élethelyzet, a hajléktalanság büntetése, azonban a hajléktalanság, mint élethelyzet nem ok arra, hogy megnehezítsék a többi, nem hajléktalan ember életét – jelentette ki a Belügyminisztérium (BM) államtitkára a szabálysértési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában szerdán, az Országgyűlésben.  Expozéjában az államtitkár leszögezte: éppen ezért a törvényjavaslat az önkormányzatoknak lehetőséget teremt arra, hogy a közterület meghatározott részein – a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében – az életvitelszerű tartózkodást jogellenessé nyilváníthassa.

A törvényjavaslat szerint az első alkalommal csak felszólítással élhet a hatóság. Ugyanakkor ha valaki a rendőrség, a járási hivatal arra felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a halászati őr vagy a mezőőr felkérése ellenére nem hagyja el a kijelölt területet, az szabálysértést követ el, ez pedig feljelentést von maga után. Súlyosabban minősül a szabálysértés, ha az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül már két alkalommal történt jogerős elmarasztalás ugyanezen szabálysértés miatt. Ebben az esetben a szabálysértés elzárással is büntethető. A törvényjavaslat emellett szintén elzárással büntetné azokat is, akik a tulajdonos hozzájárulása nélkül építményt emelnek. “Fontos kiemelni, hogy a javaslat célja nem a büntetés, hanem az, hogy a jogszabályokat mindenki betartsa” – tette hozzá az államtitkár.

Kontrát Károly kiemelte, hogy a helyi önkormányzatok rendeletalkotási joga korlátozott: az önkormányzat a tiltást csak az alaptörvény által szabott keretek között, egyes, meghatározott területeken és a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelme érdekében rendelheti el. Szintén fontosnak nevezte, hogy a javaslat szerint nem lehet bármilyen büntetést bármilyen sorrendben kiszabni, hanem először a releváns intézkedések, illetve a közérdekű munka alkalmazásával kell szankcionálni a szabálysértést. A javaslat nem ad lehetőséget helyszíni bírság kiszabására – tette hozzá