Feltörhet Pest megye – dől a pénz az EU-ból

Ambiciózus terveket készítenek elő a Pest megyei agglomeráció települései a következő uniós költségvetési ciklus forrásainak felhasználására. A főváros és a megye korábban gyakran keveredett “harcba” egymással e téren, Pest megye most önállósodhat.

A Pest megyei önkormányzat előzetes projektgyűjtést végzett a településeknél. Összesen 941,5 milliárd forint értékben, 27 témában, 1315 fejlesztési elképzelésről számoltak be az érintett helyhatóságok a 2014?2020-as uniós támogatási időszakra vonatkozóan ? mondta a Napi Gazdaságnak Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke.

A Budapest és Pest megye között tavasszal kötött stratégiai együttműködéssel lehetővé válik, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban hozzáférhetővé váló, hozzávetően összesen 7300 milliárd forintos uniós forrásból a térség minél nagyobb arányban részesüljön, és ez által a fejlődése felgyorsulhasson. (2004 és 2011 között a főváros és a megye támogatásának aránya 3:1, az egy főre jutó dotációé pedig 4:1 volt, az időszakban összesen 1300 milliárd forint forrást osztottak szét).

pestmegye4

A jövőre induló periódusra vonatkozó tervek legalább négyötöde összhangban van a területi operatív program célkitűzéseivel. Szűcs szerint a térség versenyképességét már középtávon is érdemben javítani lehet, elsősorban a vállalkozásokra, valamint az itt jelen lévő emberi erőforrásra alapozva. Budapest és Pest megye városfejlesztési és területfejlesztési koncepciójában most is több egymással összekapcsolt programelem található ? így többek közt az agglomerációs közlekedés.
A 2014 és 2020 között várható beruházásokat tekintve a fókuszt a kutatás-fejlesztés és az innováció, a kkv-fejlesztés, a gyógyszeripar, az infokommunikációs ágazatok, a turizmus vagy például a környezettechnológiák, energiahatékonyság és a kreatív ipar jelenti. A fővárost az agglomerációs régióval a fejlesztési területek, az innovációs pólustérségek, a “kapu” térség, azaz a Pest megyei logisztikaintenzív klaszter fejlesztése is összekapcsolja.

Pest megye településeinek ugyanakkor önállósodási ambíciói is vannak. A megye fejlettsége eddig nem érte el az országos átlagot, az egy főre jutó GDP alapján nem is lehetne versenyképességi régió, a válság évei alatt itt esett vissza a legnagyobb mértékben a gazdasági teljesítmény az egész országban. A munkanélküliségi ráta már csak néhány tizedre van az országos átlagtól, miközben néhány éve még 3-4 százalékos volt a különbség.
A következő ciklusban mindez az iparterületek és a közlekedés fejlesztésével, a vállalkozások számára fontos szolgáltatások bővítésével, a vállalkozási hajlandóság erősítésével és célzott térségi befektetésösztönzéssel változhat meg.