Nem mindegy, hogy hol és hogyan élünk

Minden helyi közösségnek megvan a maga karaktere, ha úgy tetszik a maga egyénisége. Ennek megfelelően a stratégiák és technikák, az eszközök és a források is más-más jelleget mutathatnak.
Más természeti, gazdasági, kulturális, társadalmi adottsággal rendelkezve, a települések különböző módon és formában, részben saját útjukat járva válhatnak minél fenntarthatóbbá és minél élhetőbbé. Az egy helyen élők ? legyenek az akár az ott lakók, dolgozók, a városban működő cégek, vagy az önkormányzatok vezetői és képviselői –
 közös érdeke a jobb életminőség elérése. A mi városunk! A mi jövőnk! Tegyünk érte! 

2476 Vecses madartavlatbol
Milyen lehet a jövő városa? A városok rendelkezésére álló gazdasági, társadalmi, zöld vagyonról pontos információkkal kell rendelkeznünk ahhoz, hogy tudatosabban, hatékonyabban tudjunk gazdálkodni a már meglévő erőforrásainkkal.

Magyarországon közel 7 millióan élünk városokban. Közös érdekünk a minél jobb életminőség elérése.
Idén 2013.október 29-én, Budapesten, a Millenárison tartotta szakmai fórumát a City Hungary. Különböző szakterületek és szektorok vezetői osztották meg egymással tapasztalataikat a magyar városok fenntarthatóságával kapcsolatos eszközökről, módszerekről.
A rendezvényen került sor A Holnap városáért Díj meghirdetésére is. 

Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának az elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a fenntartható fejlődés felelősségi szűrői, a szükséges intézményrendszer alapelemei már jelen vannak, melyek a megfelelő keretrendszert biztosítják (Fenntartható fejlődési bizottság, Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Tanács, a Jövő nemzedéke ombudsman) Magyarországon is. A jövőre vonatkozó stratégiai lépéseket pedig már a kész Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Stratégia foglalja össze. 

2468 Vecses madartavlatbol

Milyen lehet a jövő városa? Néhány gondolat a konferencián elhangzottakból:

  • Hogyan válhat okos várossá a magyar város?
  • Hogyan tudja hatékonyabbá tenni a város működését az IT innovatív technológiával számon tartott és kezelt adatrendszer?
  • Lehet-e ökocikluson alapuló településeket létrehozni, s így zéró rezsi költséget elérni?
  • Álom vagy valóság? Drága-e a megújuló energia?
  • Mi jellemzi Gödöllő fenntartható mindennapjait?
  • Hogyan lehet automata mérőeszközökkel segíteni az energiahatékonyságot?
  • Integrált városi közlekedés? Kényelmes, kiszámítható időtartam?
  • Megold-e minden gondot a tömegközlekedés favorizálása?

Takács Júlia, a City Hungary ügyvezető igazgatója, az Első Magyar Vállalati Felelősségvállalás Egyesület elnöke a magyar városok fenntartható működési rendszeréből két gyakorlati elemet emelt ki: a meglévő erőforrásaink optimalizálását és az ehhez kapcsolódó önfenntartó ciklus megerősítését. Természetesen a városok és települések rendelkezésére álló gazdasági, társadalmi, zöld vagyonról pontos információkkal kell rendelkeznünk ahhoz, hogy tudatosabban, hatékonyabban tudjunk gazdálkodni a már meglévő erőforrásainkkal. A lényeg az egyensúlyi pontok megtalálása.“Éppen ezért a hiteles, pozitív városi kezdeményezések megismerése létfontosságú. Gondoljunk arra, hogy minden helyi közösségnek megvan a maga karaktere, ha tetszik a maga egyénisége.”

2475 Vecses madartavlatbol

Ezért indítják útjára A holnap városáért díjat a következő kategóriákban:

  • a Fenntartható városért
  • a Zöld városért,
  • az Egészséges városért
  • a Művészet, kultúra, örökség megőrzéséért
  • az Üzlet a városért.

A díj célja:

  • hogy támogassa a különböző szektorok közötti partnerséget hazai és nemzetközi szinten is.
  • új tudáseszközöket, tapasztalatokat adva, és információkat megosztva, a magyar városok jobb, fenntarthatóbb életminőségének az eléréséhez.
  • fejlesztve a köz és a magánszféra partnerségét a közös cél érdekében.
  • felismerni és megmutatni azokat az innovatív projekteket, melyek igazolják a fenntarthatóság és a környezettudatosság pozitív hatását a helyi közösségre és környezetre , amely az egyes polgárok és a közösségek mindennapjait élhetőbbé teszi.
  • a nagyobb városok példát mutassanak a kisebb települések számára a gazdaságilag és társadalmilag is fenntartható programjaikkal

A díj kapcsán Herperger Babett, az EMKA Tanácsadó Kft. stratégiai vezetője elmondta, hogy az ilyen megmérettetés egy város számára kiváló alkalom, hogy a városvezetés egy, már elindított stratégiai fejlesztést a közbeszéd tárgyává tegyen az adott településen, intézkedéseinek, cselekvési terveinek létjogosultságát segítse, a helyi lakosságot elkötelezze az adott intézkedések és célok mellett.
A településmarketinggel foglalkozó szakember hozzátette, hogy ?Arra is remek alkalom lehet a pályázat, hogy a településmarketing szempontjából kiemelten fontos érdekegyeztetésre kényszerítsen: egy település imázs-építése hosszú távú tevékenység, amelynek eredményei is csak hosszú távon jelentkeznek, ennél fogva elengedhetetlen, hogy egy választási ciklusokon átívelő legyen.
Ezt széleskörű lakossági és politikai együttműködés generálásával tudjuk elérni, tudatosan bevonva mind a város lakosságát, mind a politikai ellenfeleket. A bevonás alatt nem formális megjelenést, megjelenítést értek. A cél ilyenkor az, hogy az emberek fejében a város egyenlő legyen az elnyert címmel (pl. A fenntartható város; A zöld város; Az egészséges város stb.), és a városhoz, mint attitűdtárgyhoz kialakuljon a kívánt viszonyulás, és ezt a viszonyulást, ezt az életérzést közvetítse az adott város lakossága.”

2465 Vecses madartavlatbol

 

Fotók: H.Szabó Sándor, ORFK légifotó

A díj elnyeréséért tett lépések közös platformra hozhatják a városvezetést, a lakosságot és a politikai vetélytársakat egy közös gondolkodás erejéig, hiszen kizárólag így lehet identitásképző ereje egy-egy címnek. Enélkül üres frázis marad ? hangsúlyozta Herperger Babett.

A holnap a városért díjra december 4-ig lehet pályázni!

További részletek a díjról: www.fenntarthatokozossegek.eu

Információ: info@fenntarthatokozossegek.eu

Telefon: 061-352-0957