Bejelentővédelmi törvény – Januártól jöhetnek a névtelen feljelentések

Perek százait szabadíthatja a bíróságokra a két hete közzétett bejelentővédelmi törvény. Jövőre bárki feljelenthet illetve bepanaszolhat a hatóságoknál bárkit, akár névtelenül is. Közérdekű bejelentésnél ugyanis a bejelentő kérheti, hogy személyazonossága maradjon titokban.
A Transparency International Magyarország (TI) szerint a törvény nem segíti a korrupció felszámolását, ráadásul nem védi kellően azt, aki korrupcióra bukkan és azt bejelenti, mert védelemben csak a közérdekű bejelentő részesülne, a családtagjai és más hozzátartozói nem.
 feljelentés adóhatóság

2014. január elsejétől lép hatályba a közérdekű bejelentésekről szóló törvény. A törvénytervezet eredeti formájában a fejlett országok gyakorlatának megfelelően kizárólag az állami szerveknél tapasztalt korrupció ellen felállítandó bejelentői rendszerrel szemben fogalmazott meg előírásokat, ám az elfogadott törvény már két vállalatokat is érintő passzust is tartalmazott. Ezek komoly adminisztrációs terheket róhatnak a cégekre.

?Számos multinacionális cég bejelentővédelmi rendszerének alapja a névtelenség. A magyar jogszabály ezzel szemben a név és a cím megadását preferálja, hiszen a névtelen bejelentések kivizsgálása a jogszabály szerint nem kötelező? ? hívja fel a figyelmet Antalóczy György, a KPMG csalásmegelőzési és -felderítési üzletágának vezetője. A névvel-címmel tett bejelentéseket ezzel szemben nagyon gyorsan, 30 napos határidővel kötelező kivizsgálni. ?A 30 napos határidő legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható, de ez sem segít akkor, amikor a bejelentett cselekmény csak ismétlődés esetén leplezhető le, ám ez mondjuk fél év múlva következik be újra? ? említ egy tipikus helyzetet a KPMG szakértője.

Ennél is nagyobb probléma, hogy ha a vizsgálat büntethető mértékű, azaz például 50 ezer forintot (a büntetőjogi értékhatárt) meghaladó értékű visszaélést állapít meg, a vállalat köteles feljelentést tenni. ?Ez a rendelkezés jelentéktelen perek százait zúdíthatja a bíróságokra, és a feljelentőnek sem jó, ha például egy mobiltelefon ellopása miatt vállalnia kell a feljelentéssel kapcsolatos adminisztratív terheket, a beadvány megírását, a meghallgatásokat, az ügyvédi költségeket és a bíróságra járást? ? mondja a KPMG szakértője. A cégeknek ez biztosan nem éri meg: nem véletlen, hogy a kisebb kellemetlen ügyeket a vállalatok jellemzően házon belül intézik el.

?Fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy komoly ügyeket ne lehessen eltussolni, az ilyesmiben részt vevő vezetők ne távozhassanak ?közös megegyezéssel? a cégtől, hogy azután másutt magas pozícióban elhelyezkedve ismét visszaéléseket kövessenek el? ? mondja Antalóczy György. Éppen ezért szerinte nem magával a feljelentési kötelezettséggel van probléma, hanem azzal, hogy azt a törvény a büntethetőség határához igazítja. Nem véletlen, hogy a Btk. is csak a bűncselekmények egy rendkívül szűk ? főbenjáró ? csoportjára ír elő feljelentési kötelezettséget az állampolgárok számára, mint amilyenek az államellenes bűncselekmények, például a hazaárulás.

Pozitívumnak tartja viszont a szakértő, hogy a jogszabály a német ?külső ombudsman? mintájára meghonosítja a bejelentővédelmi ügyvéd jogintézményét. ?Ez feltehetően erősíteni fogja a bejelentők bizalmát, hiszen az ügyvédet eleve szigorú titoktartás köti: a bejelentő hozzájárulása nélkül csak a bejelentés tartalmát közölheti az őt megbízó vállalattal, a bejelentő személyét nem? ? véli Antalóczy György. Tovább erősíti a kiszervezett bejelentővédelmi ügyvédek iránti bizalmat, hogy a jogszabály körülbástyázza függetlenségüket, például csak olyan ügyvéd vállalhat el ilyen megbízást, aki az adott céggel a megelőző öt évben nem állt szerződéses jogviszonyban.

korrupció

A bejelentőket nem védi kellően a törvény

Transparency International Magyarország (TI) szerint az új jogszabály nem segíti a korrupció felszámolását, és nem védi kellően azt, aki korrupciót észlel és bejelent.  A TI Magyarország utalt arra, hogy már a törvényjavaslat előzetes változatát is kritizálták, ám az egyeztetésre bocsátott első változatot megelőlegezett bizalommal továbbgondolásra alkalmas próbálkozásnak tartották. A parlament által nemrég elfogadott törvény azonban “nem más, mint a korrupció ellen fellépni hajlandó polgárok megvédésére tett alkalmatlan kísérlet” – írták.
Közölték, az általuk 2012-ben és 2013-ban végzett felmérések kimutatták, hogy Magyarországon az emberek 70 százaléka nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlelne, ami nemzetközi összehasonlításban is megdöbbentően rossz arány. A szervezet nem ért egyet azzal, hogy a kormány egy korrupció elleni új csúcsszerv létrehozása helyett például a rendőrséget, az adóhatóságot, az ügyészséget vagy a számvevőszéket kötelezi a közérdekű bejelentések kivizsgálására.

Kifogásolják azt is,hogy az új törvény a korrupciót, visszaélést bejelentő polgárok hatékony védelméről sem gondoskodik. Aki fellép a korrupció ellen, veszélynek teszi ki magát és a környezetét, elveszítheti az állását, ha vállalkozó, eleshet a megrendelésektől, súlyosabb esetekben a testi épségét, életét is kockáztatja. Az új törvény nem vesz tudomást ezekről a veszélyekről. Védelemben csak a közérdekű bejelentő részesülne, vagyis családtagjai és más hozzátartozói például nem. 
A civil szervezet egyedül azt tartja előrelépésnek, hogy a törvény értelmében az ombudsman vizsgálódhat azoknál a hatóságoknál, amelyek vonakodnak eljárni a közérdekű bejelentések ügyében. Mivel azonban az ombudsmani megállapítások nem kötelezik a mulasztó hatóságokat, áttörés szerintük ettől a megoldástól sem remélhető.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala már  megkezdte a felkészülést, a személyi és technikai feltételek kialakítását a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvényben foglalt új feladata végrehajtására.  Utaltak arra: a törvény alapján 2014. január 1-jétől bárki fordulhat panasszal, illetve közérdekű bejelentéssel az állami vagy a helyi önkormányzati szervhez. A közérdekű bejelentő kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek. Az ombudsman emellett közvetlenül is vizsgálhatja a közérdekű bejelentések kezelésének gyakorlatát.