A vidéki édes élet – Télen itt van az igazi szmog

Elég csak beleszagolni a levegőbe este 6 óra után, hogy az utcán járók megérezzék, a házak egy részében nem fával, brikettel vagy szénnel, hanem rongyokkal, szeméttel, esetenként műanyag hulladékkal fűtenek. A szomszédok azonban nagyon ritkán tesznek bejelentést, hiszen tudják, hogy a legtöbben nem önszántukból választják a melegedésnek ezt a módját.

 

Ha november elejétől egészen már­cius végéig végigmegyünk bármelyik magyarországi kisvároson vagy falun és beleszagolunk a levegőbe, pontosabban abba a szürkés, kavargó füstfelhőbe, ami a esténként a levegő helyén van, az alábbi szagokat lehet azonosítani: kiselejtezett fóliasátor, autógumi, kábelszigetelés, bőripari hulladék, szemét és sok azonosíthatatlan égett műanyag “illata”.  Néha annyira durva a füsthelyzet, hogy ha autóval érkezünk haza, olyan érzésünk támad, mintha hirtelen sűrű köd szállt volna le a városra. Csak a szagról derül ki, hogy ez nem köd, hanem befűtöttek a házakba.

 

fust

Illusztráció

A hatályos kormányrendelet szerint kályhában csak a kereskedelemben kapható tüzelőanyagok (tűzifa, fabrikett, pellet, szén, koksz stb.), a papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék égethető. Például a lakkozott parketta már kezelt fa, de a farostlemez különösen az, így kályhában nem szabad égetni ezeket. A jogszabályi tiltás nem véletlen, hiszen a festékek vagy a faforgácsot lemezként egybetartó ragasztók égetésekor rákot vagy más súlyos egészségkárosodást előidéző mérgek szabadulhatnak fel.
A jogszabály szigorúan tiltja a fentiektől eltérő összetételű, például pillepalackot is tartalmazó hulladék égetését. Ezek égetésekor nemcsak a környezetben élők kerülnek veszélybe, hanem maga az égető is. Megfelelő huzat hiányában a tűz nem jut elegendő friss levegőhöz, illetve könnyen előfordulhat, hogy a füst a lakásba jut, és ha szénmonoxid is van benne, akkor fulladásos halált is okozhat. A szeméttel, a különböző műanyagokkal való fűtés több szempontból sem jó megoldás mert ezeknek az anyagoknak az égetése során olyan savak és agresszív anyagok szabadulnak fel, amelyek hosszú távon tönkretehetik a kályhákat, fűtőtesteket és a kéményeket is. A műanyag hulladékok égetése nemcsak  közvetlen módon veszélyes az egészségre, a levegőbe kerülő toxikus részecskék éveken keresztül mérgezik a tágabb és szűkebb környezetünket, a kertjeinket, melyben a zöldségeket és gyümölcsöket termesztjük.

 

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormány rendelet 4. §-a szerint ?Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.?

Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 14/2002. (VIII.8.) a helyi környezet védelméről szóló rendeletében így szabályozza a levegő védelmét:

?5.§ (1) Vecsés város az országos levegő-minőségvédelmi besorolás szempontjából védett, I. kategóriába tartozik. A település belterületén légszennyező anyagok ártalmas mennyiségben történő kibocsátásával járó minden tevékenység tilos. 
(2) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni. A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb.) égetni tilos.?

 

A műanyagok, mint például a PVC, a polisztirol, a polietilén  (műanyag palackok és csomagoló anyagok, háztartási és ipari műanyag termékek, kábelek stb.) valamint a gumitermékek égetésekor szén-monoxid és dioxinok kerülnek a levegőbe. Míg a szén-monoxid mérgezésekről a híradásokból egyre többet hallhatunk, a dioxinok toxikus hatásai nem ennyire közismertek.  Több tanulmány kapcsolódik a dioxinok által okozott légzőszervi megbetegedésekhez. A dioxin, klórt tartalmazó mérgező szerves vegyület, melynek belélegzése elősegíti az asztmás betegségek kialakulását, valamint különböző allergiákat okozhat.

Ez nem csak Vecsésre jellemző, hanem a környékbeli településeken, sőt az ország vidéki településein is nagyjából ugyanez a helyzet. Ebből soha sehol nincs botrány, szmogriadó, mínuszos hír a médiában,  rendőri vagy más hivatali intézkedés, aggódó civil szervezetek, semmi nincs, csak a szomszédok csendes morgolódása, aztán becsukják az ajtót, ablakot.
Mindenki csendben szívja a mérgező szmogot ez az igazi magyar folklór, a vidéki édes élet. Hiába a rezsicsökkentés, hiába a nagy szavak, a jelenlegi gazdasági helyzet sokakat rákényszerít, hogy azzal fűtsenek amijük van, a legtöbb esetben szeméttel…