Vége a mosléktermelésnek?

Szétfőtt a tészta,  mócsingos, rágós a hús, vízízű  vagy épp zsíros üres leves ? hosszan lehetne sorolni a minőségi kifogásokat az iskolai menzával kapcsolatban. A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége egy egész napot szánt arra, hogy a piac szereplőit összehívva, megmutassa, mennyi pénzből és mit kéne a gyerekek elé tenni, nap mint nap.
Az új rendelet januártól lép életbe, amely szerint alaposan meg kell újítani a menzák kínálatát.

Ilyen volt

Ilyen volt

Mintamenza program keretében  11 hónapja 35 konyhán tesztelik az új menüsort, mely megfelel a közétkeztetési rendelet új szabályozásának. A Budapesten és Pest megyében zajló tesztben a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) is részt vesz, folyamatosan ellenőrzik, hogy a becsült energia- vagy épp sótartalom tényleg annyi-e amennyi, és érzékszervi vizsgálatokat is végeznek.
Az illetékesek tisztában vannak a tarthatatlan helyzettel, elvégre tűrhetetlen a pocséklás: olykor az étel 70-80 százalékát öntik a moslékos tartályokba, levest, húst, köretet, főzeléket egyaránt. Olykor nem is az alapanyaggal van a baj, hanem a szakácsok felületességével. Nem ízlik az étel, mert túl sós, vagy túl cukros, híg a leves, csak mirelit zöldségkocka van benne illetve megfelelő fűszerek híján egyszerűen nincs íze. Tehát a gyerek nem eszi meg, pedig kiemelt fontosságú az iskolai étkeztetés, mert szinte minden gyermek menzán eszik hétköznap.
Évtizedek óta ugyanazokat a sokszor egészségtelen ételeket eszik az iskolások,óvodások és általában a közétleztetésben részesülők, eddig nem sikerült előbbre lépni.  A nemrég útjára bocsátott mintamenza-program máris eredményeket hozott, és 2014 januárjától már jogszabály kötelezi a vendéglátó cégeket az egészséges, ízletes ételek készítésére.

Ilyen lesz

Ilyen lesz?

Januártól, ha a gyerek napi háromszor kap enni, akkor legalább 3 deci tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék, két adag zöldség – ide nem értve a burgonyát – vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában, illetve két adag gabona alapú élelmiszert kell részére a menza keretében biztosítani. Csípős, fűszeres ételt nem kaphat 14 év alatti gyerek, és minden főétkezésnél kötelező lesz egy adag állati fehérje (hús) feltálalása.
A három év felettiek búcsút inthetnek a teljes tejnek, nekik maximum 1,5% százalékos tejet lehet adni, kivéve ha kistermelőtől érkezik, ilyen esetben rögtön egészségessé válik. Bölcsődei étkeztetés esetén bő olajban sült étel nem adható a gyerekeknek. Megszűntetik a rántott húst, sült krumplit, piskóta kockát és sok más olyan ételt is, amelyek évtizedek óta rendszeresek voltak az iskolai menzákon.

fotó: divany.hu

fotó: divany.hu

A teljes rendeletet itt olvashatja el.

A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) mint a közétkeztetési szakma meghatározó érdekképviselője azt szeretné, ha 2014-től a közétkeztetés (gyermek és ifjúsági, kórházi, munkahelyi és szociális étkeztetés) áfakulcsát a jelenlegi 27-ről 5 százalékba sorolnák át. Gazdasági elemzések szerint ez az áfacsökkentés csupán kétezrelékes kieséssel járna a költségvetésnek, ám számos gazdasági és szociális előny ellensúlyozná is.
Nemcsak a közétkeztetési vállalatokon segítene ez az intézkedés (javulna a foglalkoztatottság az ágazatban, körülbelül 1800 új munkahely jöhetne így létre), hanem az árcsökkenés következtében több család tudná megfizetni a szolgáltatást, és mérséklődnék a jelenleg még sok helyen tapasztalható gyermekéhezés. Növekednék a meleg ételhez jutók köre, ami egyáltalán nem mellékes népegészségügyi szempontból.

Már 250 főzőkonyha csatlakozott a Mintamenza programhoz

Idén novemberig már 250 főzőkonyha csatlakozott a Mintamenza programhoz és egyre több gyártó veszi figyelembe az elvárásokat – mondta Pesti Imre budapesti kormánymegbízott csütörtöki sajtótájékoztatóján, a fővárosban. A kormánymegbízott közölte: ma Magyarországon 2,1 millió ember vesz részt a közétkeztetésben, fontos, hogy ők jó minőségű, egészséges élelmiszereket kapjanak. Hozzátette, nem lehet egészséges Magyarország megfelelő közétkeztetés nélkül, s ezt a kormány is felismerte, amikor az idén megduplázta a közétkeztetésre szánt éves fejkvótát, amely így 68 ezerről 102 ezer forintra emelkedett.

Pesti Imre szólt arról, hogy a korhoz és szezonhoz igazodó közétkeztetési program 2009-ben indult Békés megyében, s ahhoz a fővárosi kormányhivatal 2010-ben csatlakozott, és segítette annak országos méretűvé terjesztését.
Tószegi-Faggyas Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztési igazgatója arról számolt be, hogy a program biztos piacot jelent a hazai termelőknek. Azt mondta, a kamarához tartozó mintegy 17 ezer élelmiszeripari termelő képes friss, szezonális, jó minőségű alapanyagokkal ellátni a menzákat. Az igazgató elmondta, hogy a kamarai tagok a “szántóföldtől az asztalig” képviselik az agrárágazatot,  eddig 100 vállalkozással vették fel a kapcsolatot. Kitért arra is, hogy cél az, hogy a közétkeztetésben helyet kapjanak a korábban nem jellemző hal- és vadhúsételek is.
Prohászka Béla, a Mintamenza program szakmai vezetője a prioritások közé sorolta, hogy a beszállítók minőségi, szezonális alapanyagokkal lássák el a főzőkonyhákat, szezonális zöldségekből és gyümölcsökből készüljenek az ételek és ne utaztatott élelmiszerekből dolgozzanak a menzák. A szakmai vezető elmondta, hogy az országosan 250, önként csatlakozott főzőkonyha mintegy 700 ezer embert lát el naponta, ami a közétkeztetésben részt vevők harmadát jelenti.