Tragikus szintű munkanélküliség sújtja a fiatalokat

Európa vezetői néhány hete második alkalommal tartottak csúcstalálkozót  a fiatalok munkanélkülisége kapcsán, ezúttal Párizsban. Az eseményen lesújtó adatokat hoztak nyilvánosságra, és a képzési programok, illeteve a munkerőpiacra lépés támogatása mellett a vállalatok alapításának támogatását is az egyik legfőbb célkitűzésként határozták meg. Becslések szerint a 30 év alatti korosztály közel 23 százaléka munkanélküli az Európai Unióban, Magyarországon a fiatalok ötödének nincs munkája.

The Town With Britain's Highest Youth Unemployment Rate.

Munkanélküli fiatalok valahol Európában

Tíz év alatt megduplázódott a munkanélküliség aránya a fiatalok körében – derül ki az Európai Bizottság és az OECD által kiadott felmérésből (Policy Brief on Youth Entrepreneurship), amely a fiatal vállalkozók helyzetét mutatja be az EU országaiban. A kutatásból kiderül, hogy a kontinens fiataljai egyre nyitottabbak a vállalkozásra. A 15 és 24 év közötti válaszadók 40%-a, a 24 és 39 év közöttiek 42%-a tervezi, hogy vállalkozást alapít és azt sikerre is viszi. Jelenleg csaknem 6 millió 25 év alatti állástalan fiatalnak nincs egzisztenciája. A hazai 20 és 35 év közötti fiatalok körében végzett, a Bridge Budapest megbízásából készült idei kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek csupán 28%-a szeretne saját vállalkozást alapítani, ezért is szükséges a magyar fiatalok vállalkozói kedvének növelése.

A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon a 15-24 éves korcsoportban 26,8 százalékos a munkanélküliség. Az összes munkanélküli ötöde a fiatal korosztályból került ki. A 24 évesnél fiatalabb magyarok közül 232 ezren dolgoztak, a korcsoport foglalkoztatási rátája 20,5 százalékos volt (egy év alatt 1,2 százalékponttal nőtt).

mgyosz01forrás: profession.hu

 

Munkatapasztalattal könnyebb 

Munkatapasztalattal lényegesen könnyebben tudnak elhelyezkedni a pályakezdő fiatalok, mint azok a társaik, akik gyakorlat nélkül próbálnak meg munkát találni – mondták a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek témájában tartott csütörtöki budapesti konferencia előadói.

Székely László, az alapvető jogok biztosa az intézménye által indított projektvizsgálatot ismertető rendezvényen arról beszélt, hogy Európában vészesen nő a munkanélküli fiatalok aránya. Bár Magyarország viszonylag szerencsés helyzetben van, a hivatal mégis indokoltnak tartotta, hogy foglalkozzon a kérdéssel. Azt mondta, a vizsgálat eredményei arra mutattak rá, hogy sokszereplős, összetett társadalmi problémáról van szó, nemcsak a foglalkoztatáspolitikával foglalkozó közigazgatási szervek, hanem az oktatási rendszer tevékenységét is elemezni kell.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a munkáltatók szívesebben foglalkoztatják azokat a fiatalokat, akiknek már van legalább néhány hónapos munkatapasztalatuk. Felhívta a figyelmet arra, hogy azok a kormányzati intézkedések és programok eredményesek, amelyek a gyakorlat megszerzését célozzák, például azzal, hogy kedvezményekkel, bérjárulék-elengedéssel ösztönzik a munkaadókat a fiatalok foglalkoztatására.
A tapasztalatok azt támasztják alá – mondta -, hogy a fiatalok elhelyezkedésénél kulcskérdés a megszerzett gyakorlat. A munkáltatóknak nyújtott kedvezményekkel foglalkoztatott fiatalok kétharmada később ismunkaviszonyban marad.
Az államtitkár hangsúlyozta: Európa-szerte komoly gondot és nagy kihívást jelent, hogy a fiatalok jelentős része – átlagosan mintegy 23 százaléka – munkanélküli. A felmérések azt mutatják, hogy Magyarországon elsősorban a csak közép-, és alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők találnak nehezen munkát, az általános iskolát el nem végzőket pedig szinte reménytelen visszavezetni a munka világába.
Czomba Sándor az egyik legfontosabb feladatnak a megelőzést nevezte. Képzésekre van szükség, mivel e nélkül újratermelődik a munkanélküliség. A szakképzéseket, a felnőttképzéseket és a felsőfokú képzéseket a munkaerőpiachoz a lehető legközelebb kell vinni – tette hozzá. Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára is az oktatás és a munka világa közötti minél szorosabb kapcsolat szükségességére és a gyakorlatorientált képzések fontosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte: az oktatási intézményeknek fontos volna munkaerő-piaci előrejelzéseket kapniuk arról, milyen képzésekre lesz szükség négy-öt év múlva. Egy-egy új képzés akkreditációja, elindítása ugyanis a legjobb esetben is fél évet, de inkább másfél évet jelent. Az idegennyelvi képzésről szólva a helyettes államtitkár azt mondta, hogy a szaknyelvi ismeretek bővítésében is van felelőssége és lehetősége a felsőoktatásnak. 

Magyarországon a szakképzéssel van a baj

Andor László az Európai Bizottság foglalkoztatási biztosa szerint Magyarországon a legnagyobb probléma jelenleg a szakképzés szintjén van, hiszen a vállalatok megtelepedésénél sok esetben az a probléma, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő szakképzett munkaerő. A fiatalok közt különösen koncentrálni kell a korai iskolaelhagyók körére, a kisebbségekhez tartozókra, valamint a hátrányos helyzetű településen élőkre. Az ő aktiválásuk, bevonásuk a további képzési lehetőségekbe kulcsfontosságú lenne. Az ifjúsági munkanélküliség komplex probléma, amely, ha nem oldják meg időben, nagyon komoly következményekkel jár akár szociális, akár demográfiai téren ? hangsúlyozta az uniós biztos egy korábbi szegedi előadásán.