A jelöltek – Országgyűlési választás 2014

A rendszerváltás utáni a hetedik országgyűlési választást  2014. április 6-án fogják megtartani. Sorra vesszük, hogy kik indulnak a térségben és a vecsési központú “Pest megye 7. választókerületében”.

választás 2014

 

Magyarországon az országgyűlési választási rendszert az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szabályozza. A képviselők száma az új parlamentben 199 fő lehet, 106 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, 93 országgyűlési képviselőt országos listán kell megválasztani. Az időpontot a köztársasági elnök jelöli ki, legkésőbb 72 nappal a szavazás időpontja előtt. A szavazásnapja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve az azok előtti vagy utáni napra .A választást a szokásjog szerint vasárnap szokták tartani. Áder János április 6-ra tűzte ki a 2014-es választás időpontját.

A tavaszi országgyűlési választások előzetes tájékoztató eredményét – ahogyan eddig is – várhatóan már a szavazás napján, vasárnap este ismerteti majd a Nemzeti Választási Iroda (NVI),

Ki lehet országgyűlési képviselő?

Az egyéni választókerületben képviselőjelölt párt jelöltjeként vagy független jelöltként indulhat. Két vagy több párt közös jelöltet is állíthat. Ahhoz, hogy valaki 2014-ben indulhasson a parlamenti választásokon, akár pártjelöltként, akár egyéni jelöltként 500 érvényes választókerületi ajánlást kell összegyűjtenie, illetve az új választójogi törvény értelmében egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat. Ha egy párt országos lista állítására törekszik, akkor összesen legalább 27 egyéni választókerületben kell egyéni jelöltet indítania, és a jelölteknek legalább 7 megyében, illetve Budapesten kell indulniuk.
Ha pedig az együttműködő szervezetek közös listát állítanak, akkor a szövetséges pártok mindegyikének a neve szerepelhet a szavazólapon, de ebben az esetben – a korábbi szabályokkal egyezően – magasabb támogatottságra van szükségük. Két szervezet közös listája esetén 10, három vagy több esetén 15 százalék a parlamenti küszöb.

A térségben induló jelenleg is parlamenti pártok és jelöltjeik, abc sorrendben:
(Csak a jelenleg is parlamenti pártok jelöltjeit tüntettük fel a cikkben, akit érdekel, hogy még kik indulnak egy-egy választókerületben az a www.valasztas.hu honlapon tájékozódhat.)

Pest megye 7. VK jelöltjei
Ecser, Felsőpakony, Gyál, Gyömrő, Maglód, Pécel, Üllő, Vecsés

  • Fidesz: Dr.Szűcs Lajos 
  • Jobbik: Sas Zoltán
  • LMP: Pintér Sándor
  • MSZP/Együtt 2014-PM/DK: Szabó Rebeka

Pest megye 10. VK jelöltjei
Albertirsa, Bénye, Ceglédbercel, Csévharaszt, Dánszentmiklós, Gomba, Hernád, Káva, Mende, Mikebuda, Monor, Monorierdő,Nyáregyháza, Örkény, Pánd, Péteri, Pilis, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újhartyán, Újlengyel, Vasad

  • Fidesz: Pogácsás Tibor 
  • Jobbik: János Keresztúri Imre
  • LMP: Török László
  • MSZP/Együtt 2014-PM/DK: Braun Róbert

Pest megye 11. VK jelöltjei
Alsónémedi, Apaj, Áporka, Bugyi, Dabas, Délegyháza, Dömsöd, Dunaharaszti, Inárcs, Kakucs, Kiskunlacháza, Lórév, Makád, Ócsa, Ráckeve, Szigetbecse,Taksony

  • Fidesz: Pánczél Károly
  • Jobbik: Zábrácki László
  • LMP: Zagyva Gabriella
  • MSZP/Együtt 2014-PM/DK: Bakó Krisztina

 

A 2014-es országgyűlési választás

Négy napot kell várni

A korábbi választásokon a külképviseleteken leadott szavazatok száma tízezer alatt volt, így az előzetes tájékoztató eredményt érdemben nem befolyásolta. Most azonban a magyarországi lakhellyel nem rendelkező, határon túl élő magyarok levélben leadott szavazatai akár befolyásolhatják az előzetesen kihirdetett eredményt. Becslések szerint több százezer külhoni magyar vesz majd részt a választáson; ők pártlistákra szavazhatnak, egyéni jelöltekre nem.Szoros eredmény esetén tehát még négy napot kell várni rá, hogy kiderüljön, melyik politikai erő szerezhet többséget az Országgyűlésben, és várhatóan mely párt, illetve pártok alakíthatnak majd kormányt. A külképviseleteken – vasárnap, illetve az amerikai kontinensen már szombaton – leadott szavazatokat, a korábbi gyakorlatnak megfelelően, most is csütörtökig kell “hazajuttatni” az NVI-be. (A külképviseleteken a magyarországi lakóhellyel rendelkező, ám a választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok szavazhatnak.)

Az NVI a szavazatokat tartalmazó lezárt borítékokat az adott oevk-kba (országgyűlési választókerületbe) küldi, ahol egy adott szavazókörben vasárnap nem bontották fel az urnákat. E szavazókör szavazatszámláló bizottságának feladata, hogy a szavazást követő 6. napon ezeket a szavazatokat “bekeverje” a többi közé, így biztosítva a szavazatok titkosságát. Ugyanezekbe a szavazóurnákba keverik majd be a lakóhelyükről más településre átjelentkezők szavazatait is.

Levélben leadott szavazatok

A levélben leadott szavazatoknak a szavazás napját megelőző szombat éjfélig kell megérkezniük postai úton, a később beérkező voksok érvénytelennek számítanak akkor is, ha “időben” adták fel őket, de valamelyik ország postája miatt késtek. A levélszavazatokat azonban vasárnap még személyesen le lehet adni valamelyik külképviseleten vagy bármelyik oevk választási irodáján. Ezeknek a szavazatoknak először a külső borítékját bontja fel a NVI, hogy ellenőrizze az azonosító nyilatkozatokat és azok tartalmát összevesse a névjegyzékben szereplő adatokkal. Ezt az ellenőrzési feladatot – a levélben beérkező szavazatok várhatóan nagy száma miatt – a törvény szerint már (a vasárnapi urnazárásnál) korábban is megkezdheti az NVI.

A belső borítékok felbontását, a szavazatok megszámlálását pedig a vasárnap este 7 órás urnazárás után kezdheti meg az NVI, ám azt nem tudni, mikorra végezhet a feladattal, tekintettel arra, hogy több százezer szavazatra is számítani lehet. Az oevk-kon leadott levélszavazatokat hétfőn, míg a külképviseleteken leadott levélszavazatokat csütörtökig juttatják el a választási irodák az NVI-nek ellenőrzésre és szavazatszámlásra.

Mit mond az új törvény?

A magyar választási rendszert a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza. Eszerint a választások egyfordulós, kétszavazatos rendszerben kerülnek lebonyolításra. A magyar választási rendszer vegyes rendszer. Az országgyűlési képviselők száma 199, ebből 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93-at országos listán választanak. Az a párt kaphat mandátumot, amely elérte országos összesítésben az 5%-os küszöböt. Lehetőség van közös pártlistát indítani, ebben az esetben 10% a minimum.

Jelentős változás a korábbi választási rendszerhez képest, hogy a szavazás érvényességéhez nem szükséges sem az 50%-os részvételi arány az első fordulóban, sem a 25%-os a másodikban. A jogszabály csak annyit mond, hogy az Országos Választási Iroda a választás második fordulóját megelőzően tájékoztatást ad arról, hogy a választás első fordulója mely választókerületekben volt érvényes, ám az érvényesség kritériumát nem határozza meg sem az első, sem a második fordulóra nézve.

Jelöltállítás

Egyéni képviselőjelöltként annak a legalább 18 éves, magyar állampolgárságú személynek a neve kerülhet a szavazólapra, aki legalább 1000, az ajánló személyi számával és aláírásával ellátott ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Egy választópolgár érvényesen csak a lakóhelye szerinti választókerületben egy jelöltet támogathat. Egyéni képviselőjelölt lehet független vagy párt jelöltje. A pártok állíthatnak közös jelöltet is.

Országos listát az a párt állíthat, amely ? legalább 9 megyében és Budapesten ? legalább 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. A nemzetiségi listát állíthatnak az országos nemzetiségi önkormányzatok.

Szavazás

Magyarországon lakóhellyel rendelkező személyek egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhatnak. Magyarországon lakóhellyel rendelkező, a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő személyek egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára, annak hiányában egy pártlistára szavazhatnak. Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező személyek egy pártlistára szavazhatnak.

A választás eredményének a megállapítása

Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább 5%-át nem érte el. Közös pártlistánál ez a szám 10% illetve 15%. Az egyéni választókerületekben továbbá keletkeznek töredékszavazatok is. Töredékszavazatnak minősül azon egyéni képviselő-jelölt szavazatai akik nem szereztek mandátumot az adott kerületben, illetve a azon képviselő-jelölté is akik mandátumot szerzetek a kerületben. Ez természetesen csak akkor érvényes, ha átlépték az 5%-os országos küszöböt. Független jelöltnél nincs töredékszavazat.

A töredékszavazat számítása a következő: A mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám kerül töredékszavazatként az országos listára. A mandátumot nem szerző jelölt szavazatainál nem kell számolni, hanem az összes szavazat az országos listára kerül, amennyiben a párt elérte az előbb említett 5%-os küszöböt.

Az országos listáról megszerezhető mandátumok kiosztása

Össze kell adni a töredék szavazatokat, a pártlistás szavazatokat és a nemzetiségi listára leadott szavazatokat, majd az így kapott számot el kell osztani 93-mal, ezt a számot el kell osztani 4-gyel, ez az egész szám lesz a kedvezményes kvóta. Az a nemzetiségi lista kaphat 1 kedvezményes mandátumot, ahol a szavazatok száma meghaladja az előbb megállapított számot.

Az országos listán megszerezhető 93 mandátumot annyival kell csökkenteni, amennyi kedvezményes mandátum ki lett osztva. Például ha 1 német és 1 cigány kedvezményes mandátumot osztanak ki, akkor már csak 91 kerül kiosztásra a pártok és a nemzetiségek között. Az így fenn maradó mandátumokat d?Hondt-mátrix segítségével kerülnek kiosztásra, úgy, ahogy az fentebb részletezve van, azzal a kiegészítéssel, hogy a pártlisták összesített szavazatai mellé felírjuk még a nemzetiségi listákat is kedvezményes kvótával csökkentett szavazatait is. Így még ők is kaphatnak mandátumot a kedvezményesen felül.

Lehetőség van nemzetiségi szószólót küldeni az Országgyűlésbe azoknak a nemzetiségi listát állító nemzetiségeknek, melyek nem érték el a kedvezményes mandátumhoz szükséges szavazatszámot. A szószóló a listájukon 1. helyen szereplő személy lesz.

Időközi választások

Egyéni kerületben időközi választást kell tartani ha a választáson nincs jelölt, egyenlő szavazatszám esetén, vagy ha a megválasztott egyéni választókerületi képviselő megbízatása megszűnik. Ha országos listán mandátumhoz jutott képviselő megbízatása szűnik meg, akkor a listán szereplő következő jelölt lesz képviselő. Szószólónál szintén.

A választási szervek

A választásokat lebonyolító és felügyelő szervek a választási bizottságok és ezek végrehajtó apparátusai, a választási irodák. Ötféle választási bizottság van: a szavazatszámláló bizottság (azokon a településeken, ahol csak egy szavazókör van, nem választanak ilyet), a helyi választási bizottság, az egyéni választókerületi, a területi és az Országos Választási Bizottság. A választási bizottságok független, csak a törvénynek alárendelt szervek. Feladatuk az eredmények megállapítása, a választások törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A választási eredmény megállapítását követően a választási bizottságok adják át a megbízatást a képviselőknek.

Az OVB öt tagját és a szükséges számú póttagot legkésőbb 51 nappal az első választási forduló előtt az Országgyűlésnek kell megválasztania a belügyminiszternek a pártok javaslatait figyelembe vevő indítványa alapján. Az egyéni választókerületi, illetve a területi választási bizottságok legalább három-három tagját a fővárosi illetve a megyei közgyűlések választják meg a területi választási iroda vezetőjének indítványa alapján, ugyancsak legkésőbb 51 nappal az első választási forduló előtt. A 11 ezer szavazatszámláló bizottság három-három tagját és a szükséges póttagokat a választások első fordulója előtt legkésőbb húsz nappal választják meg az önkormányzatok képviselőtestületei a helyi választási iroda vezetőjének indítványa alapján.

A választási bizottságok végrehajtó szervei mind az öt szinten a választási irodák. Feladatuk a választások lebonyolításához szükséges számítógépes rendszer üzemeltetése, a helyiségek biztosítása és a jelöltek választási jegyzékbe vétele. Az Országos Választási Iroda (OVI) működését a belügyminiszter felügyeli.

Zárva lesznek vasárnap az okmányirodák

Az előzetes tervekkel szemben zárva lesznek vasárnap az okmányirodák. A szaktárca vezetője a Nemzeti Választási Iroda elnökének megkeresése alapján döntött így – közölte csütörtökön a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az MTI-vel.
Korábban a KIM azt közölte az MTI-vel, hogy egész héten meghosszabbított ügyfélfogadási rendben dolgoznak az ország összes okmányirodájában, hogy biztosítsák az ügyfelek részére a választási jog gyakorlásához kapcsolódó ügyeik zökkenőmentes intézését. Vasárnap reggel 8 órától este 7 óráig tartottak volna nyitva az okmányirodák.

 MTI