Új atomerőmű épül orosz hitelből

A nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodás kedden Magyarország és Oroszország között, amelynek keretében egyezséget írtak alá két új paksi erőművi blokk építéséről.
A projekt megvalósítására 10 milliárd eurós keretösszegű hitelt kap Magyarország 30 éves futamidőre. A finanszírozás 80 százalékát az oroszok adják, 20 százalékát viszont Magyarországnak kell előteremtenie.

PAKS_kulso

Az orosz államfő Moszkva-közeli novo-ogarjovói rezidencián Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá az egyezményt, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin jelenlétében. Szergej Kirijenko az aláírás után elmondta, hogy először az államközi megállapodást kell aláírni, de ezzel párhuzamosan, már az utolsó simításokat végzik a hitelszerződésen, amelynek felső határát egyelőre 10 milliárd euróban (3000 milliárd forint) állapították meg. Az erőművi blokkok építéséről szóló előszerződésnek három iránya van: a reaktorok megépítése, a fűtőanyag szállítása és feldolgozása, valamint a szervizszolgálat – mondta.

Vlagyimir Putyin a sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az új reaktorokkal megduplázódik a paksi erőmű jelenleg 2 gigawattos teljesítménye, s ezzel nő Magyarország energetikai függetlensége. Hozzátette, ez egy sajátos megállapodás abból a szempontból is, hogy a munkálatok 40 százalékát magyar beszállítók fogják elvégezni. Ez azt jelenti, hogy mintegy 3 milliárd dollárt fordítanak magyar munkahelyek teremtésére. Az orosz államfő meggyőződését fejezte ki, hogy az aláírt megállapodások hozzájárulnak az orosz-magyar kapcsolatok szélesítéséhez.
Orbán Viktor kifejtette: “kevés jót örököltünk a kommunizmusból, de az 1966-ban kötött szovjet-magyar energetikai megállapodás a jó örökségek közé tartozik”. A kormányfő hangoztatta, a mostani megállapodással megteremtették a feltételét annak, hogy fennmaradjon és erősödjön az orosz-magyar energetikai együttműködés. Úgy ítélte meg, hogy kiváló szakmai megállapodást kötöttek, amelyet örömmel fog a magyar parlament elé terjeszteni jóváhagyásra.
A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a Déli Áramlat gázvezeték ügyében Magyarország elkötelezett, szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesíteni fogja. Vlagyimir Putyinnak ismét megerősítette – mondta -, hogy “mi egy hosszú távú magyar-orosz baráti együttműködésben gondolkodunk”. Orbán Viktor nagyra értékelte az orosz elnök erőfeszítéseit, amelyeket annak érdekében tett, hogy a közép-európai országok és Oroszország, de különösen Magyarország és Oroszország kapcsolataiban a jövő szempontjai kerüljenek előtérbe.
Az ország jelene és jövője szempontjából az orosz-magyar kapcsolatok elérik a stratégiai jelentőséget – hangoztatta Orbán Viktor. Magyarországnak az az érdeke, hogy Oroszország egyre több beruházással lehessen jelen, ezért megállapodtak abban, hogy bátorítani fogják az orosz ipar jelenlétét Magyarországon – tette hozzá.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár kedden Budapesten újságíróknak azt mondta, a Roszatom orosz állami energetikai konszern két erőműblokkot épít Pakson, a 10-12 milliárd eurós, tender nélküli beruházáshoz Oroszország államközi hitelt biztosít, amelynek futamideje 30 év. Az első új paksi blokk 2023-ban kezdhet működni és ezzel tovább nő Magyarország energetikai függetlensége. Hangsúlyozta, hogy az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad. A terveket a kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt vétót. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a beruházással éves szinten egy százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP), és tízezer új munkahely jöhet létre. Az építkezés költségének 80 százalékát fedezi majd az Oroszországgal kötendő pénzügyi megállapodás, a maradék 20 százalékot – a tízéves építési futamidő utolsó szakaszában – Magyarországnak kell finanszíroznia – mondta.

Az ellenzék tiltakozik

A magyar ellenzéki pártok bírálták a megállapodást. Az MSZP még az aláírás előtt közleményben fejtette ki, hogy az szerintük hosszú távon kötött pályára helyezné a magyar energia- és gazdaságpolitikáját és a jövő nemzedékek életminőségét. A párt közölte, kormányon felül fogja vizsgálni a vállalt kötelezettséget, mert a paksi erőmű bővítéséről csak átlátható módon szabad felelős döntést hozni.
Az LMP felszólította a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a megállapodás részleteit. Szél Bernadett, a párt társelnöke azt mondta, az előzményeket látva fennáll a veszélye, hogy “Orbán Viktor gyakorlatilag eladja az oroszoknak Magyarországot”. Hozzátette: egy normális országban társadalmi és politikai vitát kellett volna tartani a kérdésről, de ez Magyarországon nem történt meg. 
Az Együtt-PM a megállapodás haladéktalan nyilvánosságra hozatalát követelte. Jávor Benedek független országgyűlési képviselő közleményében azt írta: a magyar jogszabályok, az érvényben lévő országgyűlési határozatok és ombudsmani állásfoglalás alapján Orbán Viktornak nem volt joga megállapodást kötni a bővítés legfontosabb paramétereiről. Hozzátette: a hatásvizsgálat, nemzetközi tender és az ajánlatok megversenyeztetése nélkül megszületett egyezség nem a magyar társadalom, hanem “a kapuzárási pánikban lévő Orbán-kormány és a fideszes gazdasági holdudvar érdekeit szolgálja”.

Két reaktor egy csarnokban, a háttérben a kiégett üzemanyagot szállító konténerek

Két reaktor egy csarnokban, a háttérben a kiégett üzemanyagot szállító konténerek


Elemzők az egyezségről

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt MTI-nek hangsúlyozta, hogy a paksi erőmű bővítése szignifikánsan fog hozzájárulni a beruházások növekedéséhez és ezáltal a GDP bővüléséhez is. Hozzátette, hogy az energiaszektor a rezsicsökkentések hatására már érezhetően visszafogta a beruházásait, az erőműépítés pedig éppen ebben a szektorban hoz majd bővülést, bár a beruházás várhatóan csak évek múlva kezdődik.

Hozzáfűzte azt is, hogy a beruházás teljes becsült értéke az alkalmazott technológiától függően 4 és 5 ezer milliárd forint között lehet. Egyértelműen kedvezőnek értékelte, hogy Oroszország hitelt nyújt az építkezéshez, ez ugyanis biztosítja a beruházás stabil finanszírozási hátterét. Kiemelte azt is, hogy a hírek szerint 30 éves futamidejű kölcsönt kap Magyarország a piaci feltételeknél olcsóbban, ez pedig javítja a beruházás megtérülési mutatóit. Pozitívumként említette azt is, hogy az erőmű kapacitásának bővítésével csökkenhet az ország gázfüggősége, kevesebb gázimportra lehet szükség, ami a földgáz jelenlegi magas ára miatt nem elhanyagolható szempont.

Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek kifejtette, az atomenergiának helye van a magyar villamosenergia-rendszerben, a mostani döntést azonban elsietettnek nevezte. A jelenlegi hazai energiafogyasztás, az energiaigények alakulása, illetve az előrejelzések alapján 2023-ban nem lesz szükség új erőműblokkra – mondta. Jobb tudományos felkészültséggel és biztosabb pénzügyi körülmények között lehetne 5-8 év múlva dönteni erről a kérdésről – tette hozzá a szakember.  

A jelenlegi négy paksi blokk közül az első üzemidejét már meghosszabbították 20 évvel, várhatóan a többi blokk is megkapja ezt a hosszabbítást, így 2035-37-re kellene biztosítani újak üzembeállását – hangsúlyozta Barta Judit, aki szerint a döntés ezért sem volt sürgős, és aki hiányolta ennek szakmai megalapozását is.
Az ügyvezető igazgató hozzátette: a szerződés részletei nem ismertek, így nem lehet tudni egyebek mellett azt sem, hogy milyen kamattal kapja a hitelt Magyarország, vagy mi történik egy esetleges költségtúllépés esetén.

turbinacsarnok_01

A paksi erőmű története

Az első és máig egyetlen magyar nukleáris erőmű megépítéséről 1966-ban döntöttek, majd a létesítéséről 1966. december 28-án kötötték meg a magyar-szovjet államközi szerződést. Alapkövét 1975. október 3-án rakták le Pakson, ahol a Duna közelsége miatt kellő mennyiségű hűtővíz állt rendelkezésre. A vállalat 1976-ban alakult meg, 1992 óta részvénytársaságként működik, jelenleg MVM Paksi Atomerőmű Zrt. néven.

A berendezések szállításáról 1979-ben kötöttek szerződést a szovjet partnerrel, az első reaktorblokkot pedig 1983. november 2-án avatták fel. A második 1984. szeptember 6-án, a harmadik 1986. szeptember 28-án, a negyedik 1987. augusztus 16-án lépett működésbe. Ezzel lezárult az erőmű fejlesztésének első szakasza, elkészült a 20. század legnagyobb hazai ipari beruházása.
Az elmúlt évtizedek során sokrétű teljesítménynövelő átalakításokat hajtottak végre, ezekkel a paksi blokkok névleges teljesítménye 2009-től 500 megawatt, együttes bruttó teljesítményük mintegy 2000 megawatt. A paksi reaktorok a világ első huszonöt blokkja között vannak teljesítményük kihasználtságát tekintve. Az 1996-2002 között végrehajtott biztonságnövelő intézkedések (BNI) program eredményeként pedig a paksi blokkok biztonsági színvonala megegyezik a hasonló korú nyugati atomerőművek biztonsági színvonalával. Az 1980-as évek második felében két 1000 megawattos blokk építésének előkészítését kezdték meg, de ezt 1990-ben leállították.

A paksi erőmű fűtőanyaga enyhén dúsított urán-dioxid, egy reaktorba 42 tonna kerül. Az elhasználódás után a kötegeket pihentető medencében, víz alatt tárolják, majd öt év után biztonságos konténerekben szállítják Oroszországba újrafeldolgozás céljából. Az erőműből kikerülő felszerelések, eszközök tárolására Bátaapáti mellett létesítettek tárolót. A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszíni létesítményeit 2008-ban adták át, 2012 decemberére elkészült az első föld alatti kamra is.

A paksi erőmű működése során legjelentősebb esemény az volt, amikor 2003. április 10-én a 2-es számú

blokkban üzemzavar történt, amely nem járt külső, létesítményen kívüli kockázattal. A kárelhárítás 2007-re fejeződött be, a helyreállítás kétmilliárd forintba került. A biztonságnövelő intézkedéseknek is köszönhetően a 2012. évi úgynevezett stresszteszten Európa egyik legbiztonságosabb nukleáris erőművének bizonyult a paksi.

Az erőmű 1982-87-ben üzembe helyezett négy reaktora 30 éves üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbítására kapott jóváhagyást az Országgyűléstől, így a jelenleg működő paksi blokkok élettartama a 2030-as években járhat le. Az első reaktorblokk 2012 decemberében megkapta az üzemidő-hosszabbításra az engedélyt az Országos Atomenergia Hivataltól, és a többi engedélyezése is folyamatban van.

Az Országgyűlés 2009-ben nagy többséggel határozatban járult hozzá új erőművi blokk vagy blokkok telepítésének előkészítéséhez a paksi erőmű telephelyén, hogy növekedjen Magyarország energetikai függetlensége. Az új beruházás 10 ezer munkahelyet teremthet.

000565981-4134-625