Az internet veszélyei – Biztonságosabb internet nap

A világon már minden harmadik ember internethasználó, sokan közülük azonban nincsenek tisztában a világháló rejtette veszélyekkel. A Biztonságosabb Internet Napjának célja, hogy felhívja a figyelmet az internetezéshez kapcsolódó kockázatokra, és segítséget nyújtson ezek elkerülésében.

gyerek net

Az online világ veszélyeire és szabályaira hívja fel a figyelmet a világ száz országában, köztük Magyarországon megrendezett Biztonságosabb internet nap, amelybe informatikai vállalatok és civil szervezetek is bekapcsolódtak a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat koordinálásával. 

Évek óta tartó tendencia a rosszindulatú szoftverek és internetes átverések számának folyamatos emelkedése. Ennek ellenére ki lehet jelenteni, hogy az internetezők többsége a mai napig nincs tisztában azzal, hogy milyen veszélyekkel találkozhat a világhálón. A bűnözők célja ma már nem az, hogy működésképtelenné tegyék a számítógépeket. Ehelyett olyan információkat igyekeznek megszerezni, melyeket az alvilágban jó pénzért tovább tudnak értékesíteni ? mondja Eddy Willems, a Biztonságosabb Internet Napját támogató G Data vírusirtócég biztonsági szakértője.
Az elkövetők elsődleges célpontjai a gondatlan és felkészületlen felhasználók, akiktől személyes adatokat, például webshop- és e-mail jelszavakat vagy banki adatokat lophatnak. Régóta ismételt jó tanács, hogy a számítógépre telepítsünk jogtiszta vírusirtó szoftvert ? a gép védelmét nem tanácsos olyan programra bízni, amit valaki már feltört.
Újdonság azonban, hogy az androidos okostelefonokra és tabletekre is védelmet kell telepítenünk, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az új operációs rendszer nem csupán a használói, hanem a bűnözői körben is rendkívül népszerű. Emellett a mobileszközök GPS, Bluetooth és WiFi antennáit érdemes kikapcsolni, amikor nem használjuk ezeket ? a nyitott hálózatokhoz való csatlakozás ugyanis biztonsági kockázatokat rejt.

Illusztráció

Illusztráció

Szemerkényi Réka, a Miniszterelnökség kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács munkájáról szólva elmondta: az érintett minisztériumok, a hatóságok, valamint a nem kormányzati szereplők részvételével működő testület nagy figyelmet fordít a gyermekvédelemre, ezért létrehozta ezzel foglalkozó munkacsoportját. A testület, amely a munkájába civil szervezeteket és az üzleti élet szereplőit is bekapcsolta, feladatának tekinti a többi közt oktató anyagok készítését és az oktatási tevékenység megszervezését vagy a hatóságok együttműködésének javítását. A kiberkoordinátor hozzátette: a koordinációs tanács olyan albizottságot is fenntart, amely a többi közt a tartalomlevétel kérdéseivel foglalkozik.

Az eseményen kiosztották a Magyar Kiváló Online Gyermektartalom-díjakat. A zsűriben elnöklő Vass Ágnes, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja elmondta: olyan, 12 év alattiaknak szóló weboldalakat díjaztak, amelyek figyelembe veszik a korosztály sajátosságait, innovatívak, szórakoztatóak, de akár a szülőknek is adnak támpontot ahhoz, hogy segítsék gyermekeiket az internetezésben. A nem szakmabeliek között hirdetett versenyt az általános iskolásoknak szóló építészeti oldal, la udbriko.hu nyerte Magyarországon, amely élményszerűen, játékokkal próbálja megismertetni a gyerekeket az épített környezettel. A Gődény Éva építészmérnök által alapított honlap az európai mezőnyben is a második díjat érdemelte ki. A hivatásszerűen, szakértők által létrehozott tartalmak versenyében a traff.hu alkotói nyerték el az első helyet.
Gonda Gábor, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat önkéntese, a HP Magyarország vezérigazgatója a szülők, a pedagógusok és a szakma közös felelősségének nevezte, hogy a gyermekek ne férjenek hozzá számukra káros tartalmakhoz. Úgy vélte: az internet elsősorban a kisgyermekek számára veszélyforrás. Kollégája, Krasznay Csaba biztonságtechnikai szakértő az önkéntes oktatói programok jelentőségéről szólt.
A Facebook aktívan keresi a hamis profilokat, amelyeket azonnal töröl, a közösségi oldal ugyanis csak 13 éves kortól használható ? erről a Gyermekmentő Szolgálat által kezdeményezett kerekasztal-beszélgetésen beszélt Cseh Gabriella, a világméretű közösségi oldal kelet-közép-európai szabályozási vezetője, aki a döntést a fiatalok felnőttektől eltérő konfliktuskezelési, adatkezelési sajátosságaival indokolta. Beszámolója szerint védettnek tekintik a 13 és 17 év közötti korosztályt, akikre ezért különleges szabályokat alkalmaznak: alapbeállításként kizárólag saját barátaikkal oszthatnak meg képeket, információkat, nem kereshetők nyilvánosan.
A Biztonságosabb internet nap része annak a globális kampánynak, amelynek célja az online technológiák és a mobil eszközök felelős használatának elérése. A napot az Európai Unió Safer Internet akciótervén belül világszerte ugyanakkor tartják, hogy felhívják a figyelmet a világháló lehetséges veszélyeire, a többi között a zaklatásra, a gyermekpornográfiára vagy az illegális és káros tartalmakra.

Tippek mire figyeljenek

Sem a közösségi portálokon sem az online fizetésnél nem óvjuk eléggé személyes adatainkat ? derül ki a biztonságosabb internet napja alkalmából végzett kutatásból. Az Aegondirekt.hu által a közelmúltban elvégzett, 31 ezer 185 internetező szokásait felmérő online kérdőíves kutatás szerint a Facebookot használók több mint fele, 59 százaléka (18 ezer 402 válaszoló) tart attól, hogy személyes adataihoz a közösségi portálon keresztül nem kívánatos személyek is hozzáférhetnek.

online ügyintézés

Az elmúlt évben is növekedett a közösségi oldal felhasználóinak aktivitása: az összes megkérdezett 56 százaléka gyakrabban lép be a legnépszerűbb közösségi oldalra, mint egy évvel ezelőtt. Bár a kutatásból kiderült, hogy a többség félti személyes adatait, sokan elhanyagolják a közösségi oldal biztonságos használatát, s gyakran nemcsak személyes adataik védelméről nem gondoskodnak kellőképpen, de vagyontárgyaik biztonságával sem törődnek. Így például idegenek számára is láthatóvá teszik az otthonukban készült fényképeket vagy azt, hogy milyen új autót vásároltak, esetleg éppen hol és meddig síelnek. Az adathalászok ellen sem védekeznek a felhasználók megfelelően: gyakran ugyanazt a jelszót adják meg mindegyik online regisztrációjukhoz – figyelmeztet a lehetséges veszélyekre a felmérés. A magyarok körében az interneten vásárolt termékek közül – a vásárlók száma alapján – a legkeresettebb a könyv, a meleg étel, majd az online biztosítás.

Néhány jó tanács:

  • Vásárlás előtt feltétlenül győződjünk meg arról, hogy az oldal rendelkezik-e SSL tanúsítvánnyal (ez az adathalászat elleni küzdelem védőbástyája): amit a böngésző címsorában található http-s előtag és a képernyő jobb alsó sarkában található lezárt lakat jelzi.
  • Ha lehet, nyilvános, bárki számára hozzáférhető wifi-hálózatról, illetve mobiltelefonról ne rendeljünk árukat, ne gépeljük be személyes és banki adatainkat.
  • Bankkártyás fizetés esetén győződjünk meg arról, kinek szolgáltatjuk ki az adatainkat: gyanúra adhat okot, ha a webáruház nem irányít át minket még a tranzakció előtt egy banki oldalra. Ha ismeretlen oldalon tartózkodunk, és nem banki felületen kérik tőlünk a kártyaadatokat, akkor nem tanácsos az online fizetés.
  • Hogy a fizetési tranzakció után se tudjanak megrövidíteni bennünket, érdemes kimondottan online vásárlásra használt bankkártyával fizetni, s az ehhez tartozó alszámlára ? közvetlenül vásárlás előtt ? csak éppen akkora összeget átvezetni, amennyibe az adott termék vagy szolgáltatás kerül. Így biztosan nem tudnak bennünket meglopni még akkor sem, ha a bankkártya számát és háromjegyű ellenőrző (ún. CVV) kódját is megadjuk a fizetés során.