Szúnyog- és kullancsinvázió jöhet

Szúnyogok és kullancsok megerősített hadával, kártevők támadásával és fagykárok lehetőségével kompenzálja a természet az enyhe telet és hirtelen kikeletet. Könnyen lehet, hogy visszasírjuk még a mínuszokat.

 

Idén nem volt tél, legalábbis olyan nem, mint amilyet a Kárpát-medencében megszokhattunk. A hőmérséklet 2,6, egyes területeken több mint három fokkal haladta meg sokéves átlagot, ez volt a mérések kezdete óta a harmadik legmelegebb tél Magyarországon. Igazi télies idővel, tartós mínuszokkal és hóval január végén és február elején alig egy hétig találkozhattunk – írja a hvg.hu.
Ugyan hálálkodunk a fűtésszámla miatt, de nem fogunk nyáron a szúnyogok és kullancsok miatt köszönetet mondani a télnek.

kullancs

A kullancs túlélés és alkalmazkodás szempontjából a természet remekműve, az avarba húzódva bármelyik fejlődési stádiumában képes átvészelni a fagyos időszakot. Ha az idő melegebbre fordul, a kifejlett állatok nem nézik a naptárt, akár egy 10-12 fokos januári napon is előbújnak. A kemény és hosszan tartó fagy azonban az ő állományukat is megtizedeli, következésképp az enyhe tél számukra is kedvező hatással volt.
Mivel ezt számos egyéb tényező is jelentősen befolyásolja, pontosan most még nem lehet megbecsülni, az elmúlt évekhez képest mennyivel több kullancs les majd ránk idén. De valószínűsíthető, hogy számuk nem fog csökkenni – idézi a lap Földvári Gábort, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának adjunktusát.

TAIWAN-DISEASE-MOSIQETOS

Hasonló a helyzet a csípőszúnyogokkal is. Soltész Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa szerint számokról még korai lenne beszélni, a kedvező időjárásnak köszönhetően valószínűleg ők is nagyobb számban lesznek jelen idén tavasszal és nyáron.
A csípőszúnyogoknál fajspecifikus melyik faj hogyan telel át. Egyesek imágóként a pincék falán vészelik át a telet, mások vízjárta gyepekre helyezik tojásaikat, hogy a következő évi tavaszi esők és áradások alkalmával fejlődésnek induljanak. Megint mások lárvaként, vízben várják ki a tavaszt.

Kontinentális éghajlatunkon a téli lehűlésnek kettős szerepe van. Egyrészt a hideg aktiválja azokat a biokémiai folyamatokat, amelyek előidézik a tél átvészeléséhez szükséges nyugalmi állapotot. Másrészt gyérítő hatása révén csökkenti az állatok, növények és gombák egyedszámát. Például a rovarokét, köztük az ember által kártevőnek tekintett fajokét, amelyek nem képesek testhőmérsékletüket szabályozni. Ezek a fajok a szélsőséges hideget földbeni vagy föld feletti ? pl. fakéreg ? rejtett zugba húzódva igyekeznek átvészelni.

Ha elmaradnak a kemény fagyok, nagy számban élik túl a téli hónapokat és tavasszal akár meglepően nagy tömegben bújnak elő. Ha a folytatás is kedvező, természetesen a kártétel is nagyobb lesz ? mondta el a hvg.hu-nak Ripka Géza, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) osztályvezetője. Hasonló a helyzet a különböző kórokozók, gyomnövények esetében is. Jegyezzük azért meg, hogy a károsító fogalma is kifejezetten emberi, gazdasági szempontból felállított kategória, a természet nem ismer ilyet.

A mostani télnek nemhogy a gyérítő hatása hiányzott, számos ízeltlábú még szaporodni is képes volt. A szakember azt tanácsolja, már most érdemes nyitott szemmel járni a kiskertekben, szőlőkben, gyümölcsösökben, és szükség esetén megkezdeni a védekezést.