A közösségi médiát is megadóztatná a kormány

A reklámadóról szóló hétfőn benyújtott törvénytervezet csak a nyitánya egy folyamatnak, a közösségi oldalakat is bevonnák az adózói körbe – mondta L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő, a reklámadóról szóló törvényjavaslat előterjesztője kedd reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Egyöntetűen elutasítják a reklámadó bevezetésére benyújtott törvénytervezetet az érintett területen működő cégek, szakmai szövetségek és egyesületek.

 

facebook

A kormánypárti politikus úgy véli, hétfőn joggal vetették fel elemzők, hogy a beterjesztett javaslat alapján nehezen tudják bevonni az adózói körbe a közösségi szolgáltatókat, amelyek már a reklámbevételek nagyon nagy részét elviszik. Példaként említette, hogy a politikusok is rendszeresen hirdetnek a Facebook-on, célzott hirdetések jelennek meg a Youtube-on, s látják, hogy “a Google-t milyen módon használják pénzért konkrét információk eljuttatására”. Jelentős reklámbevételhez jutnak ezek a cégek, amely után sem áfa, sem társasági nyereségadó nem gazdagítja a magyar államkasszát – hangsúlyozta L. Simon László, hozzátéve: az online szerencsejáték problémánál látták azt, hogy ez a kérdés kezelhető.

A már az előző ciklusban is felvetett reklámadóról szóló javaslatot L. Simon László hétfőn terjesztett be a parlament elé. A tervezet különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját, amelyeket fél milliárd forintos árbevételig 0 százalékos adó terhel, a 20 milliárd forintot meghaladókat azonban már 40 százalékos. A törvény már 2014-re is megállapítana adófizetési kötelezettséget.

Az érintett területen működő szakmai szövetségek és egyesületek közös közleményben egyöntetűen elutasították a reklámadó bevezetéséről szóló előterjesztést.

A közlemény tizennégy aláíróját, köztük a Magyar Reklámszövetséget, a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületét, a Magyar Lapkiadók Egyesületét, a Magyar Marketing Szövetséget, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületét, a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületét és a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesületét meglepetésként érte a reklámadóról szóló törvényjavaslat benyújtása, miután a kommunikációs iparág a Magyar Reklámszövetség összefogásával már tavaly óta tárgyalásokat folytatott a kormányzattal az esetleges új adónemről, de a most benyújtott javaslatról nem kaptak értesítést. Közölték, arra kérik a kormányt, hogy vizsgálja felül a reklámadó bevezetésére vonatkozó javaslatot, illetve tartsa fent a párbeszédet az iparággal.

A közleményben hivatkoznak a Magyar Reklámszövetség tavalyi kutatására, amelyből kiderült, hogy minden reklámra költött 10 forint 47 forinttal járul hozzá a nemzetgazdaság növekedéséhez, ilyen módon a tervezett adóból remélt költségvetési bevétel eltörpül azon káros hatásokhoz képest, amely az iparág szűküléséből, ilyen módon az innováció csökkenéséből, a munkahelyek elvesztéséből és a fogyasztás csökkenéséből érintheti a költségvetést – érvelnek a nyilatkozat aláírói.

A Magyar Reklámszövetség adatai szerint a televíziós reklámpiac 45,6, a rádiós 8,8 milliárd forintos reklámbevételt könyvelhetett el 2013-ban ? ez összesen 54,4 milliárd. A közmédia állami támogatása ugyanebben az évben 68,1 milliárd forint volt, azaz többet költöttünk közpénzből a köztévére és a közrádióra, mint a teljes magyar tévé- és rádiópiac reklámbevétele.

Az RTL Magyarország szerint a reklámadó bevezetése durva kísérlet arra, hogy a kormány ellehetetlenítse az ország legnagyobb médiumát, amely “az elmúlt 17 évben bizonyította a pártoktól, és így a kormánytól való függetlenségét”. Az RTL Magyarország azt írta: megdöbbenéssel fogadták a törvényjavaslatot, az abban foglaltak szerint ugyanis az adó túlnyomó része – körülbelül 50 százaléka – az RTL Magyarországot terhelné. Az adó költségvetési hatása minimális – fűzték hozzá -, annak összege a közszolgálati média 78 milliárd forintos költségvetésének 11-12 százaléka, és nem sokkal több annál, mint amennyit a Magyar Nemzeti Bank idén reklámra költ – fogalmaztak közleményben. Hangsúlyozták: az RTL tizenhét éve működik Magyarországon, ugyanúgy adót fizet, mint bármelyik másik gazdasági társaság az országban, tavaly is “jelentősen” hozzájárult a központi költségvetéshez. Ez az összeg nagyságrendileg ugyanannyi, mint a most tervezett médiaadó teljes összege, így – a társaság szerint – világos, hogy az adó kivetésének fő célja nem a költségvetési egyenleg javítása. 
“Hangsúlyozzuk, hogy az RTL Magyarország a továbbiakban is elkötelezett a piaci alapon történő működés és a független hírszolgáltatás biztosítása mellett, valamint amellett, hogy továbbra is a legnézettebb szórakoztató műsorokat készítse és mutassa be Magyarországon” – zárta közleményét az RTL. 

A TV2 is tiltakozott a tervezet ellen, s egyúttal arra kérte a kormánypártokat, hogy álljanak el a reklámadó bevezetésétől. A TV2 úgy látja, ha a törvényt elfogadják, az beláthatatlan következményekkel járna a médiavállalkozások számára, különös tekintettel a legnagyobb befizetőre, a televíziós szektorra, így a TV2-re is.
Hozzátették, hogy az új adó körülbelül 1,6-1,8 milliárd forint bevételkiesést jelentene a “100 százalékban magyar tulajdonba került” TV2-nek. A 2013-as 10 milliárd forintos veszteség mellett ez a tétel a vállalat működését ellehetetlenítené. Így akár meg is szűnhetnek az olyan műsorok, mint például a Tények, a Mokka, a Napló és az Aktív, de a Jóban Rosszban is veszélybe kerülhet – hívták fel a figyelmet.
“A TV2 a fentiek alapján határozottan arra kéri a kormánypártokat, hogy álljanak el a reklámadó bevezetésétől” – jelentették ki.

TV

L. Simon László a Kossuth Rádióban nonszensznek nevezte azt az érvelést, hogy emiatt az új adónem miatt lesznek veszteségesek bizonyos vállalatok. Egy-egy nagyobb cég most is folyamatosan milliárdos veszteséget termel, mégis talpon van – mondta.  A képviselő fontosnak nevezte, hogy ez egy olyan adónem lenne, amelyet nem tudnak áthárítani a nézőkre, illetve az olvasóközönségre. A nézők nem fizetnek a bulvárműsorok megnézése után – emelte ki, hozzátéve: annak kell adóznia, aki a bevételre szert tesz. L. Simon László szerint “senki nem gondolja komolyan”, amikor egyes kereskedelmi tévék a legnépszerűbb, legnagyobb nézőközönséget vonzó műsoraik beszüntetésével riogatnak. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, megfordult a fejében az a lehetőség, hogy a reklámadóból származó bevételt “megcímkézzék”. Példaként említette azt a korábbi kezdeményezést, hogy a pornográf kiadványokra kirótt adóból származó bevételt a kultúrába forgassák vissza.
L. Simon László kiemelte azt is, meglepte, hogy az adó bevezetéséből várható 8-10 milliárd forintos bevételt többen is “milyen hanyag eleganciával” kezelik, “mintha ez olyan kevés lenne”. Az összes magyar állami múzeum éves költségvetési támogatása nem éri el ezt az összeget – mutatott rá.
A fideszes képviselő azt gondolja, most jó esély van arra, hogy ezt az új adónemet bevezessék. Hozzátette: arra nyitott, hogy a részletszabályokat finomítsák. Arra a kérdésre, hogy a 40 százalék lehet-e kevesebb, azt mondta ez egyeztetés kérdése.  L. Simon László szerint törvényjavaslatának tárgyalása nyáron kezdődhet el a parlamentben. Legkésőbb ősszel ezt a kérdést le kell zárni – tette hozzá.

Tiltakozik a média a kormány terve ellen

A Magyar Reklámszövetség közleménye:

A kommunikációs iparág szakmai szervezetei a tegnapi nap folyamán közösen fejezték ki egyöntetű elutasításukat a bevezetni kívánt reklámadó tervezetével kapcsolatosan. Az adó ellehetetleníti a magyar médiavállalkozásokat, és remélt költségvetési hatása eltörpül a káros gazdasági hatásai mellett. A Magyar Reklámszövetség arra kéri a szakmai szervezeteket és a médiavállalatokat, hogy csatlakozzanak a következő parlamenti ülésnap előtti, 2014. június 5-én (nyomtatott sajtó esetén a lehetőségekhez képest 2014. június 6-án) tartandó tiltakozáshoz az adott médiatípus sajátosságaihoz mérten (elsötétítés, fehér/fekete lap behúzása, stb.).

A Magyar Reklámszövetség kutatási adatokkal is alátámasztott álláspontja az, hogy a kommunikációs iparág a nemzetgazdaság motorja. A Reklámszövetség úgy véli, hogy a Kormánynak a nemzetgazdaság fejlesztésére vonatkozó céljai segítésében a kommunikációs iparágat partnerként, és nem egy, a működését veszélyeztető különadó alanyaként szükséges kezelnie, ennek megfelelően ezúton is kéri, hogy a reklámadó tervezetére vonatkozó jogszabályt ne fogadja el az Országgyűlés.

Információink szerint a felhíváshoz a két kereskedelmi csatorna már csatlakozott. Csütörtökön este 19.15-től az RTL-hez tartozó összes csatornán és a TV2 csatornáin sem lesz adás 15 percig.