Döntött a Kúria: Tisztességtelen az árfolyamrés

Több fontos döntést is hozott ma a Kúria a devizahitelekkel kapcsolatban. A Kúria úgy véli, a devizahiteleknél MNB középárfolyamot kellene használni, ugyanakkor nem meszelte el általánosságban az egyoldalú szerződésmódosítást a Kúria. 

Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának sajtószóvivője (k), Józan Magda sajtófőnök (b) és Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője (j) a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogegységi döntés ismertetésén, a Kúrián.

Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának sajtószóvivője (k), Józan Magda sajtófőnök (b) és Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője (j) a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogegységi döntés ismertetésén, a Kúrián.

A Kúria Polgári Kollégiumának Jogegységi Tanácsa döntött a devizahiteles ügyekben alkalmazandó elvekről ? közölte a bírói testület hétfőn délután budapesti sajtótájékoztatóján. A Kúria az alábbi négy kérdést vizsgálta most a jogegységi határozat meghozatala során:

1. A devizakölcsönszerződés tisztességtelen-e amiatt, mert az adós viseli az árfolyamkockázatot?

2. Az árfolyamkockázattal kapcsolatban adott téves tájékoztatás eredményezheti-e a szerződés tisztességtelenségét? Eredményezhet-e semmisségi okot?

3. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételek megfelelnek-e az átláthatóság követelményének?

4. Az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelennek tekinthető-e?

A most meghozott döntések a négy kérdésre a Kúria szerint a következőek:

1. A devizaszerződés árfolyamkockázatának adósra hárításának tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható, csak akkor, ha a tájékoztatás nem volt megfelelő. Ha az adós a tájékoztatás alapján úgy gondolhatta, hogy az árfolyamkockázat nem valós, akkor a szerződés részben vagy teljesen érvénytelen.

2. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége akkor nem tisztességtelen, ha világosan megjelölt, hogy milyen módon hat a fogyasztó törlesztőrészleteire. A világos megjelölés azt jelenti, hogy a banknak meg kellett felelnie a kitétel megfogalmazásakor az arányosság és a szimmetria elvének.

3. Az árfolyamrés tisztességtelen, a fogyasztó számára indokolatlan költséget jelent, és nem érthető, nem átlátható. Helyette az MNB hivatalos devizaárfolyama válik a szerződés részévé.

Négy kérdés volt a tanács előtt, amire három válasz született, ugyanis az első és második kérdést összevonták.