Megvertek egy idős embert a gyömrői rendőrőrsön

Hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás gyanúja miatt büntetőeljárást kezdeményezett a legfőbb ügyésznél az alapvető jogok biztosa. Székely László szerint egy panaszos előállítása jogszerűtlen volt, továbbá az idős ember feljelentését, amely szerint bántalmazták őt a gyömrői rendőrőrsön, nem vizsgálták ki megfelelően.

gyömrői rendőrőrs

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn az MTI-vel azt közölte: az ombudsman és a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese egy csaknem 70 éves roma panaszos bejelentését vizsgálta ki.
Megállapították, hogy az idős embernél rendőrök házkutatást tartottak, majd a panaszost az ellenszegülése – a házkutatás akadályozása – miatt előállították. Ez azonban a törvény szerint nem előállítási ok – áll a közleményben. Egyrészt az érintett ellenszegülését a testi kényszer és a bilincs már megtörte, másrészt nem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatták ki. Mivel tanúnak később is beidézhették volna, az előállítása az ombudsman álláspontja szerint nem volt jogszerű.
A panaszos azt állította, az előállító egyik rendőr és egy civil ruhás nyomozó megütötte, az ütésektől a székek közé esett, a földön még bele is rúgtak. A fájdalmai miatt még az előállítása estéjén felkereste az orvosi ügyeletet, másnap reggel a sebészetet, majd a háziorvosa mentővel a fővárosi baleseti központba vitette, ott öt napig kezelték.
Az előállítás végrehajtásáról szóló rendőri jelentés nyilatkozat részében a panaszos kijelentette, hogy sérülései a rendőri intézkedéskor keletkeztek, és orvosi ellátást nem kapott. Az ombudsmani hivatal közleménye szerint azonban ezt a nyilatkozatot sem a gyömrői rendőrőrs parancsnoka, sem a monori rendőrkapitányság vezetője nem vette figyelembe, amikor kivizsgálta a történteket. Az őrsparancsnok ráadásul azt írta a jelentésében, hogy a panaszos úgy nyilatkozott: nem keletkezett sérülése.
Az ombudsman és helyettese közös jelentésében megállapította, hogy a gyömrői rendőrőrs munkatársai súlyosan megsértették a panaszos személyes szabadsághoz és emberi méltósághoz való jogát. Az alapjogi biztos felkérte a Pest megyei rendőrfőkapitányt, gondoskodjon arról, hogy az irányítása alá tartozó rendőri szervek az előállításokat a jogszabályok betartásával hajtsák végre, és a rendőri bántalmazásról szóló bejelentések kivizsgálása mindig a lehető legalaposabban történjen.

Kitértek arra: a Pestvidéki Nyomozó Ügyészségen 2012 májusában indították meg a büntetőeljárást, de hét hónapig semmilyen nyomozati cselekményt nem végeztek, a sértettet csak kilenc és fél hónap múlva hallgatták meg. A rendőrök közül csak az akkori parancsnokhelyettest hallgatták ki tanúként, azokat nem, akik a panaszost előállították. Az elsőfokú határozattal 2013 októberében megszüntették a nyomozást, azzal az indoklással, hogy a bizonyítékok alapján a panaszos sérüléseinek egy része a jogszerű rendőri intézkedés során keletkezhetett, és a szakértői vélemény nem tudta megerősíteni a sértett vallomását.
A közleményben az áll: a látleletek ezzel szemben nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket rögzítettek. Az ombudsman szerint a szakvéleményben foglaltak teljes mértékben alátámasztják a sértett vallomását. Az elsőfokú eljárás, illetve határozat hibáit, az iratokkal ellentétes megállapításait a másodfokon eljáró főügyészség sem korrigálta.
Székely László hatásköre nem terjed ki az ügyészség eljárásának vizsgálatára – ismertették. Az ombudsman ezért a legfőbb ügyésznél kezdeményezte a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás gyanújának kivizsgálását, mert szerinte a nyomozó ügyészség súlyosan megsértette a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogát.
Nemzetiségi hovatartozás miatti diszkrimináció nem merült fel a panaszossal szembeni rendőri intézkedések, valamint az ügyészségi nyomozás alatt – állapította meg az alapjogi biztos és helyettese a közös jelentésben.
Hozzáfűzték: az ombudsman arra a problémára is felfigyelt, hogy bár a jogszabály szerint a rendőrségen minden sértett figyelmét fel kell hívni az áldozatsegítés lehetőségére, a nyomozó ügyészségekre ez a szabály nem vonatkozik. Székely László szerint ez nem felel meg a tisztességes eljáráshoz való jognak, ezért felkérte a legfőbb ügyészt, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatallal együttműködve teremtse meg a tájékoztatás feltételeit.