Airport City – Város a városban

Szeptember 23-án autentikus helyszínen tartották az airLED projekt záró konferenciáját a Liszt Ferenc Repülőtér 1. Terminál műemlék épületében. Az Európai Unió Central Europe programja keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország támogatásával megvalósuló projekt célja a repülőtéri térségek hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozása, nemzetközi együttműködés létrehozása.
A közös munkában négy közép-európai régió, Budapest XVIII. kerület és Vecsés térsége, a lengyel Mazovia Tartomány, a szlovén Gorenjska Régió és az olasz Emilia-Romagna Tartomány vett részt.

Budapest Airport látványterv 2008-ból

Budapest Airport látványterv 2008-ból

A projekt vezetőpartnere a Budapest XVIII. kerület Önkormányzata, partnerei minden résztvevő régióból önkormányzatok és tudásközpontok. A projekt összköltségvetése 1,65 millió EUR – melynek 85%-át az Európai Unió finanszírozza, a magyar partnerek költségvetéséhez pedig Magyarország további 10%-kal járul hozzá -, megvalósulását szakmai partnerként a Budapest Airport is támogatta. A repülőterek vonzáskörzete a közép-európai régió versenyképessége, területi kohéziójának erősítése szempontjából kiaknázatlan lehetőségeket kínál. Az üzleti élet nemzetközivé válásával a repülőterek és a környező térségek egyre inkább a helyi gazdaságfejlesztés katalizátorai, ennek ellenére a repülőterek környékének fejlesztései talán a legkevésbé tervezettek más gazdaságfejlesztési szektorokhoz képest. Ez valószínűleg nem véletlen, hiszen a repterek integrált gazdaságfejlesztése óriási kihívás: a cél elérése érdekében elengedhetetlen a feladatok és felelősségi körök funkcionális elosztása a repteret körülölelő települések között, szoros együttműködés szükséges a különböző érdekelt felek, például önkormányzatok, az érintett lakosság, fejlesztési ügynökségek és magánvállalkozások között. A Liszt Ferenc repülőtér, bár európai mértékkel közepesnek mondható, Magyarország és a Kárpát-medence legforgalmasabb repülőtere.

airport

 

A gazdasági válság és a nemzeti légitársaság felszámolása ellenére meg tudta őrizni pozícióját az utasforgalom és a teherforgalom területén, azonban több eddigi közvetlen légi kapcsolata megszakadt. Mindezek figyelembe vételével azonban az is kimondható, hogy egy tízmilliós utaslétszámú reptér jóval nagyobb lehetőségekkel is rendelkezhet. A budapesti repülőtér közvetlen gazdasági hatásterülete elsősorban Budapest XVIII. kerületére és Vecsés városára terjed ki, ugyanakkor a főváros X. és XVII. kerülete, illetve Ecser, Gyál és Üllő települések is a reptéri közvetett hatásterület részei. Ezek a települések jelentős gazdasági terület-potenciállal rendelkeznek, de eddig nem volt komoly lehetőség arra, hogy a reptér közelségéből adódó esélyeiket kiaknázzák. a 2012-ben elindult airLED-projekt azonban biztosította az integrált gazdaságfejlesztési stratégia kialakításának anyagi és szakmai hátteret.

Az airLED projekt olyan célokat és eszközrendszert fogalmaz meg, amelyek eredményeképpen egy szinte önálló városként működő ún. aerotropolisz jöhet létre, melynek segítségével elérhető a repülőtér környéki területek beillesztése ? a főváros bevonásával ? a városfejlesztési koncepciókba. Budapest mindezek birtokában a következő költségvetési periódusban gondosan kidolgozott és alátámasztott tervekkel pályázhat a megvalósításhoz szükséges uniós forrásokra. Az airLED egy alapvetően a tudás-transzfert támogató projekt, amelyben a résztvevők 2014 végéig közösen dolgoznak ki egy stratégiai keretrendszert, s feltárják a világban ezzel kapcsolatban összegyűlt tudást és megalkotják azt a gazdaságfejlesztési tervet, mely felvázolja az Airport City megvalósításához vezető utat.