Szegényebb vagy gazdagabb?

Az elmúlt másfél évtizedben Budapest és környéke között csökkent a családok jövedelemkülönbsége, de nőtt az iparűzési-adó bevételek különbsége. Valószínűleg sok gazdag budapesti a városon kívülre költözött, de a vidéki önkormányzatok nem vonzottak több céget. Nagy a különbség egyes önkormányzatok között, ami lehet a helyi politika következménye.

Az önkormányzati választások miatt most sokat foglalkozunk vele, de a mindennapokban is fontos, hogy mennyire fejlett a település, ahol élünk –írja a Defacto projekt. Hazánkban nagy és változó a régiók közötti különbség: például Kelet-Magyarország relatív szegényebb és fokozatosan lemarad. Vajon változóak a különbségek egy régión belül is? Hogyan alakultak a jövedelmek Magyarország legnagyobb egybefüggő városi régiójában, Budapesten és közvetlen környékén?

A válaszhoz vegyük a 23 budapesti kerületet és a Budapest határától legfeljebb 10 kilométerre lévő 26 Pest megyei várost! (Például Gödöllő még szerepel a mintában, de Vác már nem.) Ezen a városi régión belül még bármelyik üzlet vagy munkahely viszonylag könnyen elérhető.

Első ábránkon?-mivel jövedelemadat önkormányzati szinten nem áll rendelkezésre?-a jövedelmet a lakosok által befizetett személyi jövedelemadóval mérjük. A vízszintes tengely az 1995-ös, a függőleges tengely a 2012-es egy főre jutó átlagos jövedelemadót mutatja. A kék pontok a budapesti kerületeket, a pirosak a környékbeli városokat jelzik. A zöld vonal azt mutatja, hogy átlagos növekedés mellett mekkora jövedelemadót fizettek volna az adott településen 2012-ben. Ha egy település a vonal felett van, akkor jobban, ha alatta, akkor rosszabbul teljesített, mint mintánk átlaga.

Adataink forrása hozzáférhető itt.
fig_1_kicsi.png

A budapesti kerületek az ábra jobb felén, a vidéki települések az ábra bal felén vannak. Ez azt jelenti, hogy 1995-ben átlagosan a budapestiek fizettek több jövedelemadót. Például a legtöbb egy főre jutó adót a II. kerületben, a legkevesebbet pedig Szigethalmon fizették. Azonban a vidék inkább a zöld vonal fölött, Budapest pedig inkább alatta van. Vagyis a vidéki települések gyorsabban, a budapesti kerületek pedig lassabban gazdagodtak, mint az átlag. Például a II. kerület jövedelemadója 3-szorosára, Szigethalomé viszont 4,6-szorosára nőtt.

 Minél sötétebb a térképen egy település, annál magasabb az ott lakók jövedelme. A területre klikkelve megnézheti az adott önkormányzatban az egy főre jutó személyi jövedelemadót 1995-ben és 2012-ben, és az iparűzésiadó-bevételeket 1998-ban és 2011-ben. A teljesség kedvéért az egész budapesti agglomerációt mutatjuk.

defavto vecsés

Abból, hogy Budapestnél jobban gazdagodott a környéke, következik, hogy a két térség között csökkent a jövedelem-egyenlőtlenség. Számokkal, 1995-ben Budapesten a környékéhez képest még 68%-kal volt magasabb a jövedelemadó, 2012-ben azonban már csak 26%-al.

Mi magyarázza az egyenlőtlenség csökkenését? Egy lehetőség, hogy vidéken gyorsabb volt a gazdasági fejlődés. Például ha az olcsóbb településekre sok vállalat költözött, és ez megnövelte a fizetéseket. Egy másik lehetőség a szuburbanizáció: ha az olcsóbb településekre magasabb jövedelmű családok költöztek, s miattuk nőtt jobban az átlagos jövedelem.

Melyik magyarázat valószínűbb? A válaszhoz nézzük meg az önkormányzatok iparűzésiadó-bevételét, ami a helyi cégek gazdasági teljesítményének egy mérőszáma. (Mivel az önkormányzatok többsége közel azonos, 2% körüli adókulcsot alkalmaz, ezért a magasabb adóbevétel döntő részben a nagyobb céges árbevételnek köszönhető.) Második ábránk az iparűzésiadó-bevételt mutatja 1998-ban és 2011-ben (erre a mutatóra nincsenek 1998 előtti és 2011 utáni adataink).

fig_2_kicsi.pngItt nem látunk felzárkózást: nem igaz, hogy a vidéki önkormányzatok inkább a vonal fölött, a budapestiek inkább a vonal alatt lennének.  Sőt, a vidék inkább lemaradt: Míg 1998-ban Budapesten a környékéhez képest 200%-kal volt magasabb az iparűzésiadó-bevétel, 2011-re a különbség 240%-ra nőtt. Tehát a jövedelem-egyenlőtlenség csökkenését valószínűleg nem a vidék gyorsabb gazdasági növekedése, hanem a budapestiek vidékre költözése magyarázza.

Az ábra azt is mutatja, hogy az önkormányzatok közti különbségek sokkal nagyobbak iparűzési adóban, mint személyi jövedelemadóban. A legmagasabb növekedést elérő három önkormányzat (Üllő, Biatorbágy és Szigetszentmiklós) átlagosan 22 szeresére, a legalacsonyabbat elérő három (Százhalombatta, Gödöllő és Pomáz) viszont átlagosan nem növelte iparűzési-adó bevételeit. Az ábrán látható különbségek egyik lehetséges oka, hogy egyes önkormányzatok sikeresebbek a vállalatok vonzásában. A Defacto szerint ezért sem mindegy, kire szavazunk két hét múlva.
Békés Gábor és Koren Miklós, MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és Közép-európai Egyetem, Defacto Projekt

Defacto-blog
A magyar közéleti vitákban nem divatosak a tények. Gyakran lelkesedéssel helyettesítjük a tényalapú érvelést, és egymásnak ellentmondó hiedelmeket ismételgetünk jókora elánnal. A rosszabbul élünk, mint négy éve simán megfér az oktatjuk Európát válságkezelésből hite mellett, anélkül, hogy értenénk, melyik oldal mire alapozza az állításait.
Pedig tényekkel bajlódni jó. Az egymást kölcsönösen kizáró állítások közül gyakran igenis lehet választani, vagy legalábbis lehet róluk árnyalt és megalapozott véleményt formálni. Őszintén hisszük, hogy a tényekre épülő közbeszéd nívósabb és tartalmasabb, mint a hitvitákra alapuló. A Defacto projekt ehhez szeretne hozzájárulni.