Jön az internetadó

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ismertette a kormány jövő évi adócsomagjának részleteit keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. A távközlési adó hatályát kiterjeszti a kormány az internet-szolgáltatásra is, minden felhasznált gigabyte után 150 Ft-ot kell fizetni.

 

Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek kedden a jövő évi adótörvény-javaslatot. A törvényhozás honlapjára kedden délután felkerült javaslat szerint bevezetik az ifjú házasok által igénybe vehető adókedvezményt, átalakul a cafetéria-juttatásokat terhelő közteher-rendszer, 2016-tól négy év alatt duplájára nő a kétgyermekes családok által igénybe vehető szja-kedvezmény.
A vállalkozásokat terhelő adók nem változnak, fennmaradnak a különadók, a távközlési adó hatályát kiterjesztik az internet-hozzáférés szolgáltatás nyújtására, de emellett a távközlési adóba beszámítható a megfizetett társasági adó.
A jövedéki adózás területén az uniós szabályokkal kapcsolatos harmonizáció céljából módosul a bérfőzés és magánfőzés szabályozása.
A helyi adókról szóló törvény módosítása révén a települési önkormányzatok adóztatási mozgástere jelentősen bővül, az önkormányzatok települési adót vezethetnek be bármely adótárgyra, ha az nem képezi törvényben szabályozott közteher tárgyát.

Internetadó

internet_cenzura

Példátlan internetadót vetne ki a kormány, amely hazavágja a teljes hazai infokommunikációs szektort, a kapcsolódó ágazatokat, de közvetett hatásként a kis- és közepes vállalkozásokat is, hiszen ha bevezetik, jelentősen drágul majd az internet.

Jövőre az internetszolgáltatásra is kiterjesztik a távközlési adót, amelyet eddig a hanghívások, SMS-ek és MMS-ek után fizettek a távközlési szolgáltatók. Az adó mértéke minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forint lesz a parlamentnek kedden benyújtott 2015. évi adótörvény-javaslat alapján.
A távközlési szolgáltatóknak jelenleg magánszemélyek után 2 forintot, üzleti előfizetők esetében 3 forintot kell fizetniük hívásonként és megkezdett percenként. A küldött üzenetek – szöveges és multimédiás – adója magánszemélyeknél 2 forint, nem magánszemély előfizetőknél pedig 3 forint.
A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege havonta magánszemélyek esetében legfeljebb 700 forint lehet, míg cégek esetében 5000 forint.
Csökkenthető az adóalany által fizetendő havi adó az adómegállapítás hónapját megelőzően utoljára benyújtott társasági adóbevallásban bevallott és megfizetett társasági adó egytizenketted részével.
A szolgáltatóknak az adót havonta a hívást, üzenetküldést, adatforgalom lebonyolítását követő második hónap 20. napjáig kell megfizetniük.
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára keddi online sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormány 20 milliárd forint pluszbevételre számít a távközlési adó kiterjesztéséből.

Az intézkedés meglehetősen ésszerűtlennek tűnik, különösen, hogy a kormány meglehetősen sok pénzt szán a széles sávú internet terjesztésére. ?Magyarországon 2018-ra minden háztartásban lesz szélessávú internet? ? mondta év elején még Orbán Viktor miniszterelnök., Magyarország nevében ugyanis az Európai Uniónak azt a vállalást tette, hogy 2020-ra minden magyar háztartásban lesz szélessávú internet. ?A mi megállapodásunk azt teszi lehetővé, hogy ezt az állapotot Magyarország 2018-ra eléri.? 

Informatikai szövetség: vonja vissza a kormány a javaslatát!

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza az internetadóval kapcsolatos javaslatát, mert az akadályozná az internet magyarországi terjedését.
A szakmai szövetség az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében hangsúlyozza: “az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz”.

Az IVSZ álláspontja szerint az internetadó tovább mélyítheti a Magyarországon egyébként is jelentős digitális szakadékot, nehéz helyzetbe hoz minden magyarországi vállalkozást, az internet-előfizetések díjának növekedéséhez vezet. Ez a szabályozás nem adónövelő, hanem internet használatát csökkentő hatású.

Útdíj a digitális országúton is?

A BDO Magyarország álláspontja szerint egy ilyen adótétel általános bevezetése jelentős hátrányokat okoz a társadalom és a gazdaság számtalan területén, ugyanakkor messze elkerüli az adó bevezetésének valódi célját: az interneten jelentős bevételeket elérő vállalkozások megfelelő adóztatását. Szerintük a lakossági előfizetőket ki kellene hagyni az adó hatálya alól, mert náluk a net elsődlegesen tudást, gyors ismeret- és információszerzést valamint kikapcsolódást jelent, nem pedig adóztatható jövedelmet vagy fogyasztást.
A cégek esetében viszont kell felső korlát, figyelembe kell venni a szolgáltatás jellegét (teljesen eltérő internetes adatforgalmat produkál egy általános kkv, például egy több száz fejlesztőt vagy munkavállalót foglalkoztató szoftverfejlesztő és-szolgáltató, mint egy szolgáltatóközpont (SSC) vállalkozás), továbbá az adónak figyelembe kell vennie az esetlegesen fizetendő (szintén a közelmúltban bevezetett) reklámadót, amelyet internetes reklámok esetén már fizetnek az érintett vállalkozások, a környező országokhoz képest pedig (ahol még nincs ilyen adó) ne jelentsen azonnali adózásbeli versenyhátrányt.