Így adózunk 2015-ben

Jön az internetadó, a cafeteria is magasabb adóterhet kap, termékdíjas körbe kerülnek az ?egyéb vegyipari termékek” is, mint például a sampon vagy a mosószer és az élelmiszerek is drágulhatnak a kereskedőknek fizetendő felügyeleti díj emelkedése miatt. 2015-től emelkedik a szocpol, csökken az otthon adómentesen főzhető pálinka mennyisége és jöhetnek új települési helyi adók is.

 

Cafeteria

Több cafeteriaelem 2015-től nem 35,7 százalékkal, hanem 51,17 százalékkal adózik. Ez azt jelenti, hogy egy 8000 forintos étkezési utalvány nem 10 856 forintba, hanem 12 094 forintba kerül 2015-től a munkáltatóknak. Fata László cafeteria-szakértő szerint a gyakorlatban a cégek nem fogják a juttatások keretösszegét növelni, így a munkavállalók vihetnek majd haza kevesebb béren kívüli juttatást. A keretösszeg csökkenésével számolva ezer forintonként nem 737 forintot, hanem 661 forintot vihetnek majd haza a munkavállalók –írja az Origo. A foglalkoztatottak átlagos cafeteriakerete 285 ezer forint ? mondta Fata László. Ebből a bruttó összegből most 210 ezret vihetnek haza, ami jövőre 188 500 forintra csökkenhet. Ez havi szinten és keresőnként 1792 forint jövedelemkiesés.

Internetadó

Minél több eszközön rendelkezünk interneteléréssel, annál többet fizethetünk. Az otthoni internetkapcsolaton könnyű elérni a Fidesz által javasolt 700 forintos adólimitet, ehhez elég 5 gigabájtot letölteni, ami csak 2-3 jobb minőségű filmet jelent. Feltételezhetjük tehát, hogy a fő internetkapcsolatért szinte mindenki ennyit fog fizetni. Persze ez nettó összeg, ha a szolgáltatók áthárítják ? amire a tapasztalatok szerint nagy az esély ?, akkor még áfát is kell fizetni, ami tovább növelheti az árat 889 forintra. Emellett még a különböző mobileszközök interneteléréséért is fizetnünk kell, minden megkezdett gigabyte után 150 forintot. Tehát ha egy 4 fős család mindegyik tagjának van okostelefonja, amihez tartozik mobilinternet is, akkor ez még minimális adatforgalommal számolva is további 600 forintot jelent. Egy kicsit aktívabb nethasználattal már mobilon is könnyen el lehet érni a több gigabájtos adatforgalmat.

internetadó korlát

Egyéb vegyipari termékek

Termékdíjas körbe kerülnek az ?egyéb vegyipari termékek” is. Ez az jelenti, hogy nőhet az ára számos hétköznapi használati cikknek is, mint a szappan, a sampon, a mosószer, a kozmetikai szerek, a dezodorok, de még a lakásillatosítók, sőt a művirágok is. A szappanok, felületaktív anyagok, mosószerek után kilogrammonként 11 forintot, a szépség- és testápoló készítmények esetében kilogrammonként 57 forintot, az irodai papír kilogrammjai után pedig 19 forintos termékdíjat vetnek ki, de a művirág járt a legrosszabbul: egy kilogramm után 1900 forintot kell fizetni. Ezt számszerűsíteni a legnehezebb a mostani adóváltozások sorából. Egy átlagos család fogyasztását figyelembe véve ezek a díjak néhány száz forintos többletköltséget jelenthetnek.

Drágulhatnak az élelmiszerek

Tesco

 

Jövőre sávosan vetné ki a kormány az élelmiszer-gazdaság valamennyi szereplője által jelenleg is fizetendő, úgynevezett élelmiszer-biztonsági felügyeleti díjat a kormány. Ez azt jelenti, hogy a kicsiknél jóval több közterhet kellene átutalniuk a nagy nemzetközi multiláncok hazai leányvállalatainak, tehát elsősorban e cégeket érintené a változás. A feketegazdaság és a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépést támogató díjat a termelők, a feldolgozók és a kereskedők fizetik az agrártárcához tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal részére, amit a szervezet feladatai, például a piaci ellenőrzések ellátása érdekében használ fel.
A közteher mértéke jelenleg egységesen az éves árbevétel 0,1 százaléka, amelyből a mikro- és kisvállalkozások kedvezményt kapnak, az őstermelők pedig mentesülnek alóla. A mostani elképzelések szerint a felügyeleti díjat jövőre a napi cikkek forgalmazásával foglalkozó kis- és nagykereskedők számára a tízszeresére emelnék, amennyiben éves bevételük 50 és 100 milliárd forint közé esik. Efölött sávosan, azaz 50 milliárdonként egy százalékkal nőne a díj, így például a 300 milliárd forintot meghaladó forgalom után hat százalékra ugrana a fizetendő adó. Ez azt jelenti, hogy az emelés leginkább a nagy forgalmú multinacionális áruházláncokat érintené érzékenyen. Például a Tesco tavaly több mint 700 milliárd forintos bruttó forgalmat ért el, vagyis a társaság által jelenleg fizetendő néhány száz milliós felügyeleti díj az új szabályok szerint a jövő évtől már több tíz milliárd forintra rúgna.

Az érintettek tiltakoznak a kormányzati elképzelés ellen. Érveik szerint a nagyobb kereskedelmi láncok a bérköltségek és a fejlesztések területén is meghúznák a nadrágszíjat abban az esetben, ha életbe lép az élelmiszerlánc-felügyeleti díj növelése. Az Országos Kereskedelmi Szövetség tegnap azt közölte: a számításaik szerint 25-30 milliárd forintos többletteher veszélyeztetné például azokat a korábban az agrártárcával kötött megállapodásokat, amelyek a magyar termékek piacra jutását segítik elő.

Előfordulhat, hogy egyes kereskedelmi cégek az olcsóbban beszerezhető importáruk irányába fordulnak, ezzel sérülhet a hazai élelmiszerek térhódítása a boltokban. Emellett más költségeken is faraghatnak a láncok a tervezett emelés következtében, amelyet úgy ítélünk meg: hatása durvább lesz, mint az ágazati különadóé ? fejtette ki Vámos György, az OKSZ főtitkára. Elmondta, a vállalatok más tekintetben is spórolásra kényszerülhetnek, például olyan fejlesztéseket hajthatnak végre, amellyel egyes munkakörökben kiváltható lesz az élőmunka.

Változások az otthoni pálinkafőzésben

A jövő évi adótörvény-tervezet szerint a jelenlegi 200-ról 50 literre csökkenne a magánfőzés keretében előállítható párlat mennyisége, ezenkívül a magánfőzéshez kapcsolódó kedvezmények csak a gyümölcstermesztő magánszemélyekre vonatkoznának. A törvényjavaslat több ponton is módosítaná a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényt. Az általános indoklás szerint a jövedéki adózás területén az európai uniós szabályokkal kapcsolatos harmonizáció céljából módosul a bérfőzés és magánfőzés szabályozása, és megszűnik a tömény szeszes italokra alkalmazott differenciált jövedéki adómérték. 

A bérfőzés jövedéki adómértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára változna az eddigi adómentességről, vagyis egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében 1670 forint jövedéki adót kellene fizetni. A magánfőzés esetében az előállított párlat után a magánfőzőnek jövő évtől évi 1000 forint átalányadót kellene fizetnie. A magánfőzésre beszedett adóbevételek a magánfőző lakhelye szerinti önkormányzatot illetnék meg.

Változások a személyi jövedelemadóban

penztarca-penzzel

A törvényhozás honlapján szereplő javaslat szerint 2016-tól négy év alatt a duplájára nő a két gyermekes családok családi kedvezménye. Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény mértéke évről évre nő úgy, hogy a családoknál havonta ottmaradó adó gyermekenként a jelenlegi 10 ezer forintról 2018-ra 20 ezer forintra (évente 2500 forinttal) nő.
A házasságkötési kedv növelése érdekében “első házasok kedvezménye? néven új adóalap-csökkentő kedvezmény bevezetését kezdeményezi a javaslat. Eszerint 2015-től minden olyan ifjú pár, amelynek legalább egyik tagja első házasságát köti, 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig együttesen havi 5000 forint adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját.
A kedvezmény a családi kedvezményhez hasonlóan a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között.
Módosulnak a javaslat szerint a biztosítások adózási szabályai is, ezek érintik a teljes életre szóló életbiztosításokat (WL, amelyek Magyarországon jellemzően felhalmozás típusú biztosítások). E biztosítások 2017 után azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal. Ez azt jelenti, hogy a WL rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik, a korábban adómentes díjfizetéssel rendelkező szerződések szolgáltatási ágon egyéb jövedelemként adóznak továbbra is, míg a 2018-tól ilyen biztosításokból származó jövedelem – az általános szabályoknak megfelelően – kamatjövedelemként adózik.

Új adók jöhetnek a helyi önkormányzatoknál is

Bővül a települési önkormányzatok adóztatási mozgástere, a helyi adók mellett úgynevezett települési adókat vezethetnek be, ezen túlmenően a módosítások az adóelkerülés megakadályozását, a jogalkalmazás egyszerűsítését és a jogértelmezés segítését célozzák a kormány által kedden az Országgyűlésnek benyújtott jövő évi adótörvény-javaslat szerint. 

Kibővítik a szocpol támogatást

2015. júliusától 700 ezertől 1,17 millió forintig lesz igénybe vehető az otthonteremtési támogatás, nemcsak új lakás vásárlására, építésére, hanem használt lakás vásárlásra, meglévő lakás bővítésére is.

Az egyszeri támogatást tartalmazó szocpolt eddig csak szigorú feltételek mellett, új lakások esetében lehetett igénybe venni. A szocpol támogatás összege jelenleg három tényezőtől függ: a lakás alapterületétől, a gyermekek számától és a lakás energiaminősítésétől. Meglehetősen szűk kört érintett eddig a jelenleg futó program: a 2012-es 569 után tavaly mindössze 514-en vettek kötöttek szerződést szocpolra. Minden bizonnyal további lökést jelentene a fellendülőben lévő lakás- és a hitelpiacnak, ha lazítanának a szocpol szabályain.

Ennyit ér a rezsicsökkentés

Az alapvető adóváltozások hatásaként havi szinten akár 10 ezer forintot is veszíthetnek a családok összesen, éves szinten tehát 120 ezer forintot. Az elmúlt évek rezsicsökkentései nyomán egy átlagos család 100 ezer forintot spórolhatott eddig, ezt az összeget most más formában fizetik meg a családok.

Forrás: MTI, Origo, Orientpress