Bezáratnák a veszteséges hipermarketeket

Újabb csapást mér a kormány a nagy kereskedelmi láncokra, megtiltanák a veszteséges kereskedelmi nagyvállalatoknak napi fogyasztási cikkek értékesítését, ha veszteségesek.

 

market parkoló

A kormány megtiltaná a napi fogyasztási cikkek értékesítését 2018. január elsejétől azon nagyvállalatoknak, amelyek mérleg szerinti eredménye két egymást követő üzleti évben is nulla vagy negatív – ezt is tartalmazza az Országgyűlésnek kedden beterjesztett törvényjavaslat a kereskedelemről szóló törvény módosításáról.
Éppen pont ma nyújtja be ezt a javaslatot a nemzetgazdasági miniszter, amikor megszavazták az adótörvényeket azzal a szabályozással, ami a hatvanszorosára emeli az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a nagyobb szereplőknél. A kiskereskedelmi különadó után újabb milliárdos terhet jelent a szektor nagy szereplőinek.

A kereskedelemről szóló 2005. évi törvénynek a tisztességes piaci magatartás megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosításáról címet viselő indítvány alapján a nyereséges működést azoktól a cégektől követelnék meg, amelyek nettó árbevétele az egymást követő mindkét üzleti évben eléri az 50 milliárd forintot.
A javaslat általános indoklása szerint a tőkeerős üzletláncok piaci erőfölénnyel rendelkeznek, “melyet minden lehetséges módon ki is használnak”. Ez ellen a fogyasztók, illetve a magyarországi kis- és középvállalkozások érdekeinek a védelmében fel kell lépni.
A tőkeerős üzletláncok megengedhetik maguknak, hogy az árak lenyomása érdekében akár több évig is veszteséget termeljenek, így ellehetetlenítik azokat a vállalkozásokat, amelyek nem tudnak az árversenyben részt venni, hiszen a nyereségből tartanák fenn magukat – olvasható az indoklásban.
A kétéves szabályt egy esetben, mégpedig a cégek megalakulásától számított első négy üzleti évben nem kell alkalmazni, jellemzően ugyanis ezekben az években olyan egyszeri, nagy értékű beruházásokat hajtanak végre, amelyeket nem fedeznek a bevételek, de elengedhetetlenek a kereskedelmi tevékenység elindításához és hosszú távon megtérülnek.
A javaslat tisztázza az üzlettípusok fogalmát, mert a törvény eddig nem tett különbséget az üzletek típusai között, vagyis egységes szabályokat alkalmazott a kis családi üzletre, illetve hatalmas alapterületű hipermarketekre is.
Hipermarketnek nevezi a javaslat az 5000 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzletet, a szupermarket 400-2500 négyzetméter, a nagyméretű szupermarket pedig 2500-5000 négyzetméter közötti bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet. Az előterjesztés szerint speciális kategória lenne a diszkont, amely 400 négyzetméternél nagyobb, de nem rendelkezik friss hús, húskészítmény és tejtermékek kimérésére szolgáló pulttal.
A javaslat a nagyobb cégek működésének szabna gátat azzal is, hogy kimondja: nagyobb szuper- vagy hipermarketet nemcsak építeni, de üzemeltetni sem lehetne világörökségi terület nagyvárosias lakóterületén 2015. január elsejétől. Az indoklás szerint “az intézkedés célja a magyarság egész világ által elismert értékeinek a megóvása, a városkép megőrzése és a környezetvédelem”.
A kereskedelmi törvényt azzal is kiegészítené a javaslat, hogy gazdasági erőfölényt állapít meg a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítésének piacán, ha az adott cég több mint 100 milliárd forint konszolidált nettó árbevételt realizál a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítéséből.
Ez a törvényi vélelem önmagában nem jelent semmilyen hátrányt, csak akkor, ha a vállalkozás valamilyen módon visszaél ezzel az erőfölényével, ugyanakkor egyértelmű helyzetet teremt a versenyfelügyelet számára – áll az indoklásban. A javaslat ezen passzusa 2016. január 2-án lépne hatályba.