Egyre nagyobb a szegényég a régiónkban

A Magyar Tudományos Akadémia szociológusai ismertették Eurostat legfrissebb adatait a szegénység terjedéséről. A számok azt mutatják, hogy Magyarországon a helyzet az elmúlt néhány évben meredeken romlott, különösen a Közép-Magyarországi régióban.

pénz

Magyarországon a szegénység folyamatosan nő, leszakadunk még a visegrádi országoktól is, pedig a gazdasági fejlettségünk nem indokolja, hogy ilyen mértékű legyen a leszakadás, hangzott el csütörtökön az MTA Szociológiai Intézetében – írja az Index.
A konferenciát azért tették nyitottá, mert a Központi Statisztikai Hivatal idén – forráshiányra hivatkozva – nem publikálta a szegénység mértékét és mélységét európai összehasonlításban mérő mutatókat, így azok nemcsak a nagyközönséghez, de még a szakmához sem igazán jutottak el. Az Akadémia ezt az információhiányt szerette volna pótolni.

Egyre több a súlyos nélkülöző

Messing Vera, az MTA Szociológiai Intézetének munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy a súlyosan depriváltak (akiknél kilenc fogyasztási tételből – például rendes fűtés vagy elég hús – legalább négy hiányzik) aránya Magyarországon meredeken nőtt 2009 és 2013 között. 20,3 százalékról indult, legutóbb már 26,8 százalék volt. Az EU átlaga 9,6 százalék, de például a szomszédos Szlovákiában is csak 10,2 százalék, Lengyelországban 11,9 százalék.
Azoknak az aránya, akik a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatával élnek, Magyarországon az elmúlt években 29,6-ről 33,5 százalékra ugrott. Az EU-átlag ebben 24,5 százalék, a szlovák 19,8, a lengyel 25,8 százalék.
Magyarország nemcsak elszegényedik, hanem súlyosan leszakad még a saját régióján belül is – mondta Messing.

chart

Deprivált: A statisztikákban súlyos nélkülözésnek számít az, ha valakire az alábbi kilenc tételből legalább három igaz: (1) nem tud időben lakbért vagy rezsit fizetni, (2) nem tud rendesen fűteni, (3) nincs pénze váratlan kiadásokra, (4) nem tud rendszeresen húst enni, (5) nincs pénze egy hét üdülésre (6), nincs autója, (7) nincs mosógépe (8) nincs tévéje, (9) nincs telefonja.

Eközben nagyjából stagnál azoknak a magyaroknak a száma, akik úgynevezett alacsony munkaintenzitású háztartásban élnek, vagyis olyanban, amelyben a munkaképes korú emberek az előző évben a lehetséges munkaidejük kevesebb mint ötödét töltötték ténylegesen munkával.  Ez, mondta a kutató, arra utal, hogy a növekvő szegénység mögött nem a csökkenő  foglalkoztatottság áll, hanem valami egészen más.

chart (1)

A KSH részletes elemzése hiányzik, de ? ahogy Messing ábráján is jól kivehető ? annyi látszik az adatokból, hogy a közép-magyarországi régióban különösen látványos emelkedés volt a súlyos deprivációban élők arányában.középm

Az Eurostat-adatokból az is kiolvasható, hogy minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy szegény családban él, és a közhiedelemmel ellentétben a legjobban védett csoport a szegénységgel szemben a nyugdíjasoké. Gyerekszegénységben Magyarország a sereghajtók között van az EU-n belül, Bulgáriával, Romániával egy csoportban. A legkisebb, 7 év alatti gyerekek 42,4 százaléka él nálunk szegénységben. Ahogy az ábrán látszik, súlyos anyagi depriváció tekintében sem állunk sokkal jobban.

dlFIFzB

Az MTA munkatársa azt mondta: Magyarországon minden indikátor szerint erőteljesen nő a gyerekszegénység, miközben rajtunk kívül az EU-n belül mindenhol máshol sikerült megállítani vagy visszafordítani a növekedését, még Romániában is. 

szegenyseg-hu

A konferencián felszólaló kutatók egyetértettek abban, hogy a magyar helyzeten még tovább, drámaian rontanának a tervezett kormányzati intézkedések, legfőképp a családi pótlék feltételekhez kötése. A közpolitikai döntések következményeiről Szikra Dorottya beszélt hosszabban. Szerinte a szakmai egyeztetések hiánya miatt a jószándékű szegénységellenes kormányzati intézkedések is “rossz minőségű intézkedések” lettek, és egy idő után már a szakma sem tudta követni, mi zajlik a szociálpolitikában, ami nehezítette a fellépést a károsnak tartott intézkedések ellen. Szikra egyik példája a munkanélküli járadék folyósítási idejének 9-ről 3 hónapra csökkentése volt. A válság után voltak uniós országok (Olaszország, Litvánia és Románia), ahol az idő épp, hogy nőtt, sok helyen maradt a régiben, és bár csökkenés volt más országokban is (Dániában például két évre vitték le), ilyen rövid sehol sincs, mint a magyarországi három hónap. Arra sem volt példa sehol máshol, hogy a munkanélküli segély (nálunk hivatalos nevén foglalkoztatást helyettesítő támogatás) nominálértéken csökkenjen, mint nálunk. Az összeg most 22 800 forint. Miközben a feltételek egyre szigorodtak (egy családban csak egy segélyes lehet, a közmunkát kötelező elvállalni), a szociológus szerint egyre többen döntöttek úgy, hogy kiiratkoznak a rendszerből, a 22 800 forintért nem teszik ki magukat ennek. Ezekről az emberekről szinte semmit nem lehet tudni azóta. Egy részük valószínűleg elhagyta az országot, mások feketemunkákból próbálhatják fenntartani magukat.

A konferencián Farkas Zsombor a Gyerekesély Közhasznú Egyesülettől azt mondta, hogy szerint az az ötlet, hogy a családi pótlékot munkához kötnék, 200-250 ezer gyereket érintene súlyosan. Ezzel épp a legrosszabb körülmények között élő gyerekek maradnának pénz nélkül. Ferge Zsuzsától is idézett, aki a költségvetésről azt írta nemrég, hogy a kormány “másfél-két millió embert immár nemcsak az út szélén hagy, hanem belöki őket az árokba, s még földet is szór rájuk”.
Ferge maga is részt vett a csütörtöki konferencián, és arról beszélt, hogy szerinte teljesen szisztematikusan szorítják ki a szegényeket, gyakorlatilag háborút folytat az állam ellenük.

kenyér